Ezt azért kifejthetnéd...

a magyarok alapvetően zöngétlennek hallják a német "zöngés" obstruenseket.

Az, hogy a magyarok hogy mondják, nem sokat számít (iskola). Szerintem Ausztriában, Bajorországban [sz]-nek mondják a szó elején. Meg aztán a [szimhar]-t indokolja az is, hogy a magyarok alapvetően zöngétlennek hallják a német "zöngés" obstruenseket.

De [zaldzburg] és [sopping sziti züd] is van, ezért nem keztem településneveket keresni.

Bár ha belegondolok, itt biztos a Stern-t ejti [sztern]-nek (meg tudná nekem nézni valaki, h ezt hogy írja le Mann az eredetiben?),

De [zaldzburg] és [sopping sziti züd] is van, ezért nem keztem településneveket keresni.

pl. Saarbrücken-t még sosem hallottam magyar beszélőtől [z]-vel, mindig csak [sz]-szel...

Pl. a a magyarra sem azt mondja a német, hogy *"Ungarer", hanem simán csak "Ungar".

Az osztrák--bajor nyelvjárásokban sokszor [sz] van a szó elején is. Nagyon nem értek hozzá, de pl. a bécsiben biztos. Arról nem is beszélve, hogy a szóeleji német [z] a magyarban [sz], pl. szaft.

Pl. a a magyarra sem azt mondja a német, hogy *"Ungarer", hanem simán csak "Ungar".

Amit nem értek, hogy a "Simhar"-ból, hogy lett Szimhár? Mivel a kiejtés alapján Zimhárnak kéne lennie a magyarban.

Mennyire általános német területen, h egy településnévből mindenféle képzés nélkül családnév legyen?

Mennyire általános német területen, h egy településnévből mindenféle képzés nélkül családnév legyen?

De alapvetően ez mintha egy alsó-bajorországi falu lenne

Ill. van még egy német országban élő nő aki a Szimhar-t használja

Talán mégis eléárulhatnád, h honnan van ez a kifejezés, hol hallottad, ki használta, milyen környezetben...