NYELVÉSZ

Pont a szubjektivitás miatt. Egy 6-8 fős bizottságban nyilván nem minden terület képviselteti magát, ráadásul mindenki lobbizik a saját anyanyelve/munkanyelve mellett is. Ebből az jön ki, hogy egy modern holland irodalommal foglalkozó kutatónak sokkal nagyobb esélye van B kategóriás helyeken publikálni, mint pl egy szláv irodalmárnak, akár ugyanazon az egyetemen. Legalábbis 2008-ban még így volt, idővel persze kiegyenlítődhetnek az erőviszonyok, főleg, ha van feedback.

Én ezt az elválasztást nem egészen értem, szerintem a tudományos teljesítmény mindig egyének teljesítménye, hiszen a felsorolt folyóiratokban megjelenő cikkek is egyénekhez kötődnek. Egyébként azt is hozzáteszik a FAQ-ban, hogy: "For individual scholars, the lists will be a useful reference tool when considering where to submit research articles." Ez annyiban nem igaz, hogy a területen dolgozók jól ismerik az egyes folyóiratok értékét, és nem szorulnak rá erre a listára (szemben pl. az említett döntéshozókkal). A kategorizáció egyébként --- amennyire én a saját tapasztalataim alapján meg tudom ítélni --- valóban jól korrellál a minőségi osztályokkal is.


Igen, ez van leírva a Guidelinesban és a FAQ-ban. (Megjegyzem, az nagyon szimpatikus, hogy nem egy sima impaktfaktort részesítenek előnyben.)


Így igaz.

Az ESF szerint az Erih kifejezetten nem az egyéni teljesítmény mérésére szolgál, legalábbis jelen állapotában, hanem tudománypolitikai döntéshozóknak, finanszírozóknak akar segíteni a tudományos teljesítmény megítélésében, intézményi, országos vagy európai szinten.

Az A, B, C kategóriák között elvileg nem minőségi különbség van. Van egy pár szempont, amit minden folyóiratnak teljesítenie kell ahhoz, hogy felkerüljön a listára, elsősorban a peer review. Értékítélet nélkül, a C kategória a helyi jelentőségű, a B országhatáron túlmutató, az A pedig nemzetközi, vezető szerepű folyóirat. Volt pár objektív kritérium a nemzetköziség mérésére, de az alap koncepció mégis az, hogy ezt a tudományterülteten dolgozó tudósok tudják legjobban, tehát a szakértők összeülnek, és egyesével eldöntik minden folyóiratról, hogy melyikbe tartozik. Pont az volt a cél, hogy minél kevésbé kvantitatív szempontokon alapuljon az értékelés, mert egy csomó humán tudományban csak szűk, gyakran csak helyi közönség olvassa és idézi a publikációkat, még a legfontosabbakat is.

A honlapon van feedback form, ahol évközben is lehet megjegyzéseket küldeni, és évente (azt hiszem) felülbírájlák a listákat.

Oké, köszi. Valami konkrétabbat vártam, de ez is több a semminél.

Van egy magyarázatféle itt: ERIH Summary guidelines. Nincs túlbonyolítva, lényegében 3 kategóriát különböztetnek csak meg (A, B és C).

Gondolom a kategorizálásnak voltak kritériumai (idézettség, editorial board összetétele, mittommi, lehet erről tudni?), amelyek szerint a NyK és a Nyelvőr egy csoportba került. Lehet, hogy az egyik C- a másik C+, ha csak 3 kategória van, akkor óhatatlanul eltűnnek különbségek.

Nem, ezzel egyetérthetünk. Egy ilyen, egy nemzetközi bizottság által létrehozott lista tovább bontandó a nemzeti folyóiratok szintjén, ahol a NyK és a Magyar Nyelvőr már nem kerülne, nem kerülhetne ugyanabba a kategóriába. Bármely osztályozás tetszőlegesen finomítható, úgyhogy ennek semmi akadálya.

Persze, de mondjuk igen ritka az, amikor egy magyar kutató a Language-ben publikál. Ellenben az nem feltétlenül mindegy, hogy egy kutató a Nyelvtudományi Közleményekben, vagy a Nyelvőrben publikált mondjuk 3 cikket az elmúlt öt évben. Persze lehet, h én vagyok túl engedékeny, ha itt húzok meg egy fontos határvonalat...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Igen, természetesen lehet vitatni a listában egyes értékítéleteket, de nagy vonalakban szerintem (az én szakterületemen mindenképpen) jól tükrözi a valós helyzetet. És annak is lehet oka, hogy minket így látnak kívülről. Csak azért voltam bátor ezt ide belinkelni, hogy látható legyen, hogy igenis léteznek alapnak tekinthető ranglisták a nyelvészet területén is, amelyek alapul szolgálhatnak az egyéni teljesítmény megítéléséhez.

Kérdés persze, hogy honnan nézzük, de azért furcsa, hogy a Magyar Nyelvőr azon a szinten van, mint a Nyelvtudományi Közlemények. Másfelől viszont nekem a Voprosy jazykoznanija sem tűnik mindig olyan meggyőzőnek, hogy A-kategóriás legyen...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nyelvészeti folyóiratok aktuális rangsorolása: ERIH initial list.

Bármely részére. Azért érdekes, mert sok szó esik benne a tudományos életpályáról, ahogy az EU-ban elképzelik, így elég jól kapcsolódik ennek a szálnak a tartalmához. Természetesen betehetnénk a "science fiction" szálba is, ha lenne itt olyan. Nagyon tanulságos látni az EU-s elvárások és magyar valóság közötti távolságot.

Megmondanád, h konkrétan meik részére akartad felhívni a figyelmet? Én nem olvastam végig, de véletlenül ezt találtam a bérezésről:(Félkövér tőlem.)

Tetszik a párhuzam. Mondjuk nem én mondom, de a tudományos életben nem ment végbe semmiféle fordulat. Aligha hihető, hogy annak idején mindenki pusztán a tudományos teljesítménye alapján, aztán mégis. Most is jól megfigyelhető az a szál, ahol a tehetségtelenek nyomják be a saját utódaikat, lehetőleg még tehetségtelenebbeket. (Mondjuk az intézet javára szóljon, hogy ez azért nem jellemző, nekem legalábbis senki nem jut eszembe, aki az utóbbi tíz évben meggyökerezett volna, miközben semmit nem teljesít.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)