| NYELVÉSZ http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/ |
|
| a magyar nyelv egyedülállóságáról http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=9&t=510 |
Page 8 of 21 |
| Author: | szigetva [ 2008. November 14, Friday, 8:44 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Egy perccel gyorsabb voltál, de a forrást nem adod. Ciki? |
|
| Author: | pasztorarpad [ 2008. November 14, Friday, 8:38 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Hajnali viccadag: BEADVÁNY Címzett: A Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Nyelvtudományi Intézet igazgatója Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Igazgató Úr! A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújításáért szolgáló Szent István Szövetség és ezen beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan- és történelemkönyvek kidolgozását. Indokaink: 1.Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió-négyszázezer emberen végeztek el. A kutatás vezetői, a méltán világhírű antropológusunk, Kiszely István professzor, valamint az Utrechti-, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke a Világhálóra tették, és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS-vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 2003-ban átírták a tankönyveiket. 2.A mai vezető nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy, és a római, valamint a londoni egyetemi professzora, Angela Marcantonio is azon az állásponton vannak és ezt a tudományos médiumokban közölték is, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen. Bizonyítékaink vannak rá, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekből erőltették rá a magyar tudományra, annak ellenére, hogy a magyarság írott és íratlan kútfői, és a régészeti leletek is, belső ázsiai, hun-szkíta származást, és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak. Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól: - Mit tegyek a magyarokkal? A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz! Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor az igazi, heves támadást származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást adott a bécsi kancellária, hogy ,,a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan őstörténetet, amelyre nem lehetnek büszkék." Ezt az utasítást Dr. Kiszely István találta meg. 1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erővel a magyar nyelv finnugor származását kezdték erőltetni. Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus és bátor hangnemben. Őket elűzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan és máig bizonyítatlan, hatalmi érdekekből kreált finnugorizmus elméletét. Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-ben a következőket írja: ,,S most még talán ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, legalább saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálra vezet". Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott: ,,...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát." Ezekből a történelmi tényekből is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsősorban politikai érdekekből született, mivel ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot. A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a "hittételét", aki azt hirdette, hogy Európába érve a magyaroknak kezdetleges műveltségük volt, és jószerivel csak halászattal és vadászattal foglalkoztak". Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság őstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás ellenkezőjét: a magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is. Kérjük az Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát, és tegye meg az első lépéseket a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint az új tankönyvek megírására. Dr. Mózes Gyula elnök Székelyudvarhely Székely Tanács Bella Gábor nemes lőgérpatonyi Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára, Budapest Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd Friedrich Klára, Budapest Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna Kelemen Miklós, történész, Budapest Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam Prof. Angela Marcantonio, nyelvész, London Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende Szakács Gábor, Budapest Dr. Tallós Emil, jogász, Mende Kiss Dénes, író, Budapest Iványi Sándor, író, Debrecen Abelovszky Eliz Babinecz László Bokor Imre dr. Botos László Botos Margaret Bunyevácz Zsuzsa dr. Csámpai Ottó dr Csapó Endre De Pluer Mariann Érdy Miklós dr. Farkas Enikő Foris Eszter dr. Gaudi Nagy Tamás dr. Glockner Peter dr. Gyárfás Ágnes dr. Halász József dr. Hargitáy András dr. Horkovics-Kovats János dr. Jajczay Frigyes dr. Kádár Dániel Katona Pál Kolozsy Sándor dr. Madarasi István Petrass László Polyák Endre Radics Géza Tarján Gábor dr. Tomory Zsuzsa Török László Töttössy Magdolna dr. Varga Csaba Varga Tibor dr. Végvári József dr. Veress Ferenc dr. Zabolai Csekme Éva dr. |
|
| Author: | fejes.lászló [ 2008. October 28, Tuesday, 13:09 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Mehetek a szenilis nyelvészek öregek otthonába... |
|
| Author: | ktam [ 2008. October 25, Saturday, 14:01 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
fejes.lászló wrote: Határozottan emlékezni vélek arra, hogy ezt már linkeltem! Igazad van! És tudod mire (mi után) idézted? Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke. Amit épp te tettél be most ide újra, hogy nekem erről eszembe jusson Lővy Árpád |
|
| Author: | fejes.lászló [ 2008. October 24, Friday, 22:54 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
martonfi wrote: Van azért ilyen is: Fodor Ákos wrote: Intelem egy Édes Anyához [...] – vétek vitrinbe tenned: szeresd, de élni engedd. Micsoda mekegés! Legalább a zárt ë-ket jelölnéd! |
|
| Author: | fejes.lászló [ 2008. October 24, Friday, 22:52 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
ktam wrote: Ha már itt tartunk, akkor ne feledjük Lővy Árpád remekművét, A magyar nyelv világrekordját se! Határozottan emlékezni vélek arra, hogy ezt már linkeltem! |
|
| Author: | martonfi [ 2008. October 22, Wednesday, 14:53 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Van azért ilyen is: Fodor Ákos wrote: Intelem egy Édes Anyához
Ne hidd, hogy mafla gyermek: ne védd agyon a nyelvet; bízz benne (úgyis elvet nyú-trendit, Ódon Elvet) – vétek vitrinbe tenned: szeresd, de élni engedd. |
|
| Author: | ktam [ 2008. October 22, Wednesday, 14:51 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
fejes.lászló wrote: Asszem ez még nem volt! Quote: Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke Ha már itt tartunk, akkor ne feledjük Lővy Árpád remekművét, A magyar nyelv világrekordját se! (Csak 18 éven felülieknek!) |
|
| Author: | fejes.lászló [ 2008. October 22, Wednesday, 12:25 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Asszem ez még nem volt! Quote: Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar, És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad? Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek. Miért mondom, hogy botorkál Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmes pár, Miért éppen andalog? A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan Miért más a törtetés? Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol. Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, -- Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik. Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér . . . Más nyelven, hogy mondjam el? Jó lett volna szemléltetni, Botladozó, mint halad, Avagy milyen őgyelegni? Egy szó - egy kép - egy zamat! Aki "slattyog", miért nem "lófrál"? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószál? S aki kullog, hol marad? Bandukoló miért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog? Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki cselleng, nem csatangol, Ki "beslisszol", elinal, Nem "battyog" az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elódalog, Hogy mondjam ezt németül? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Ám egy másik itt tekereg, -- Elárulja kósza nesz - Itt kóvályog, itt ténfereg. . . Franciául, hogy van ez? S hogy a tömeg miért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul? Aki surran, miért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet. . .! |
|
| Author: | Brain Storming [ 2008. May 25, Sunday, 21:00 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Köszi a kiszely-vel és a cikkével kapcs írottakat! |
|
| Author: | tucyka [ 2008. May 24, Saturday, 8:35 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
fejes wrote: Quote: A székelyek nagy része - mintegy 2,5-2,7 milliónyian (hivatalosan 1,7 milliónyian) - a Kárpát-medence keleti és délkeleti részében lakik Eszerint csak a Karpat-medenceben van tobb mint ket es felmillio szekely. Namermost tudtommal az 1,7m-s adat nem a szekelyekre, hanem a romaniai magyarokra vonatkozik, akik jelentos reszben nem szekelyek. A wikipedia szerint kb. 665e szekely el Romaniaban, pontosabban ez a "szekely megyek"-ben elo magyarok szama. Legalabbis az angol valtozatban, a magyar kisse eltero adatokat hoz, bar nem vilagos a forrasa. persze, a Vikipédiának igaza van. Tudtom szerint a kb. 665e is csak azért jön ki, mert a székelyföldi magyar cigányokat is beleszámolják. Ezzel akartam jelezni, hogy nem hiteles az illetô. Nem tudja, hogy mit beszél fejes wrote: Nem is olvasom tovabb... hát azért elég sokat olvastál. Nekem a bekezdés elég volt |
|
| Author: | fejes [ 2008. May 24, Saturday, 4:08 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Quote: A székelyek nagy része - mintegy 2,5-2,7 milliónyian (hivatalosan 1,7 milliónyian) - a Kárpát-medence keleti és délkeleti részében lakik Eszerint csak a Karpat-medenceben van tobb mint ket es felmillio szekely. Namermost tudtommal az 1,7m-s adat nem a szekelyekre, hanem a romaniai magyarokra vonatkozik, akik jelentos reszben nem szekelyek. A wikipedia szerint kb. 665e szekely el Romaniaban, pontosabban ez a "szekely megyek"-ben elo magyarok szama. Legalabbis az angol valtozatban, a magyar kisse eltero adatokat hoz, bar nem vilagos a forrasa. Quote: magyar formájában (székely, zekel) Feltehetoen a cikkiro sem tudja, hogy a zekel nem kulon alak, hanem irasforma. Quote: A székelyek a honfoglaló magyaroknak felajánlották szolgálataikat, tehát nem meghódított, hanem szövetséges nép, Nahat, Udmurtiaban is folyton ezt hallom, hogy az udmurtok onkent csatlakoztak az Orosz Birodalomhoz... Quote: mára kikristályosodott és igazolta a székelyek saját eredethagyományának helyességét. Erdély területén kétféle "magyar" népesség él: az egyik - a székely - a hunok leszármazottja Kristalytiszta tudomany... Nem is olvasom tovabb... Quote: A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel. Hirtelen pl. a torok tagadas jut eszembe... Quote: A források felülbírálata nem tudóshoz méltó Jaj! http://hu.wikipedia.org/wiki/Forrástan#Forr.C3.A1skritika |
|
| Author: | szigetva [ 2008. May 23, Friday, 15:55 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Ez szép: ,,a mindekori megszállóinkat kiszolgáló libero-finnugrista magyarországi kultúrpolitika'', de valahogy hiányzik belőle a judeo- és a bolsi- prefixum. |
|
| Author: | tucyka [ 2008. May 23, Friday, 15:33 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
eszem ágában sincs a virtust reklámozni, de ezen akkorát kacagtam, hogy csak: Quote: a kínai krónikák adatai szerint e dinasztiától származnak a hunok (azaz a magyarok). S e származási sort úgy is elő lehet adni (ha a finnugrista blöfföt nem vesszük komolyan), hogy a kínai krónikák szerint a hunok ősei tanították a kínaiakat a kultúrára.
|
|
| Author: | ktam [ 2008. May 16, Friday, 18:05 ] |
| Post subject: | Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról |
Amúgy ez a török--magyar téma sokkal többet ér annál, mint amennyit a Kiszely-féle dilettánsok érzelmi alapon kihoznak belőle, rengeteget ártva a kérdéskör tudományos vizsgálatának. Az ősmagyar kori török--magyar kapcsolatok kérdése több ponton feszegeti a hagyományos összehasonlító nyelvészet határait, illetve rávilágít annak számos bizonytalan, vagy immáron tarthatatlan elemére. Nem vagyok semmiféle szakértője a kérdésnek, de az érdeklődők ebben a két tanulmányban olvashatnak érdekes dolgat: -- Sándor Klára: A magyar–török kétnyelvűség és ami körülötte van. In: Lanstyák I. (szerk.), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre, Pozsony: Kalligram–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. 7–26. -- Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói, In: Pozsgai P. (szerk.): Tűzcsiholó, Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére, Táton, Budapest, 1999: 345-365. |
|
| Page 8 of 21 | All times are UTC + 1 hour |
| Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |
|