NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

ige szótári alakja
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=32&t=1246
Page 1 of 3

Author:  fejes.lászló [ 2010. December 1, Wednesday, 14:22 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
miért, mit mond a szabályzat erről?


Hát így külön semmit...

Author:  Brain Storming [ 2010. November 30, Tuesday, 23:06 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

nem volt tudatos - utólag elemezve a dolgot talán azért írtam a szótárcímeket nagy kezdőbetűvel, mert ezeket általában csupa nagybetűvel látom a szótárakon, de legépelve a nagy kezdőbetű után már túlzónak tűnt volna, h végig nagybetűvel írjam őket. ... nincs semmiféle lázadás :wink: , miért, mit mond a szabályzat erről?

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 30, Tuesday, 22:43 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
Ha elárulom, h tkp nincs, akkor elárulod, h mien következtetést vontál volna le belőle? A kérdésedből prekoncepciót sejtek...


Semmi rendkívüli, pl. gondoltam, hogy lázadsz a szabályzat ellen, mert szerinted így kellene írni, és kíváncsi lettem volna, hogy mik az érveid.

Author:  Brain Storming [ 2010. November 30, Tuesday, 22:28 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Ha elárulom, h tkp nincs, akkor elárulod, h mien következtetést vontál volna le belőle? A kérdésedből prekoncepciót sejtek...

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 30, Tuesday, 15:20 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Azt, hogy következetesen írod így, tehát biztos van oka.

Author:  Brain Storming [ 2010. November 29, Monday, 0:58 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Hát mert éppen úgy jött ki... mondjuk legyen véletlenül... :wink:

Miért, mien következtetést vonnál le belőle?

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 28, Sunday, 23:53 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
Azt hittem mindkettő egyértelmű - mit nem értesz rajta?


Hát hogy miért nagybetűvel írod...

Author:  Brain Storming [ 2010. November 25, Thursday, 22:00 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

fejes.lászló wrote:
Brain Storming wrote:
az Országh-féle nagy Magyar-Angol, szótárban

Brain Storming wrote:
egy 1966-os Lengyel-Magyar kisszótár

Először azt gondoltam, h elírás, de te következetesen írod ezeket így. Érdekelne, hogy miért...



Azt hittem mindkettő egyértelmű - mit nem értesz rajta?

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 25, Thursday, 20:48 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
az Országh-féle nagy Magyar-Angol, szótárban


Brain Storming wrote:
egy 1966-os Lengyel-Magyar kisszótár


Először azt gondoltam, h elírás, de te következetesen írod ezeket így. Érdekelne, hogy miért...

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 25, Thursday, 20:44 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

martonfi wrote:
Arra mutat ugyanis rá, hogy lényegesen eltér az indoeurópai nyelvek főnévi igeneve a magyarétól. Nem véletlen, hogy Antal nem is ezt tartotta főnévi igenévnek, hanem az -Ás képzős alakot. Ez persze jócskán vitatható, az azért már kevésbé, hogy „valami nem stimmel” a magyar főnévi igenévvel.


Mi nem stimmel?

Először is, te a Px-ekre hivatkozol, azok meg az -Ás képzősökhöz is mennek.

Az "indoeurópai" főévi igenévről annyit, hogy pl. a portugálban kaphat személyragot, a szerbben, románban, bolgárban meg kvázi nincs is. Az angolról nem is szólva: igen erőltetett ott infinitivuról beszélni, ill. az alapja is tök más, mint a magyarban vagy a latinban vagy a csehben stb.

Author:  phurtoo [ 2010. November 25, Thursday, 11:55 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

vad wrote:
rebrus wrote:
Sztem az, hogy egy adott szó paradigmájához hány alakot kell minimálisan megadni, rettenetesen változó szavanként

És egy baromi érdekes matematikai probléma, jelesül a szavak, mint matroid rangfüggvényének megadását jelenti.


Számomra ezt elolvasva és az egész hozzászóláshalmot végiggondolva csak egy dolog motozkál (motoszkál?) a fejemben :
- szegény magyar nyelvet tanulók :)) (aki ezt előre tudja, az bele se fog [bele sem fog fogni?]) :lol: :oops:

és mire az ilyen szavak "összerakásáig", kimondásáig és "logikájának" a megértéséig eljut, mint az elnyújtódzkodsz , addigra kihullik az összes haja és térdig érő szakállat növeszt 8) (leírni meg nekem is fél órába tellett és azt se tudom helyesen írtam-e le :wink: )

Author:  Brain Storming [ 2010. November 23, Tuesday, 23:12 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Én egy 1966-os Lengyel-Magyar kisszótár mellékletében láttam a "magyar ragozási minták" összefoglalását - kb 80 ragozási tételt rendeltek minden igéhez!

Author:  vad [ 2010. November 23, Tuesday, 22:59 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

rebrus wrote:
Sztem az, hogy egy adott szó paradigmájához hány alakot kell minimálisan megadni, rettenetesen változó szavanként

És egy baromi érdekes matematikai probléma, jelesül a szavak, mint matroid rangfüggvényének megadását jelenti.

Author:  rebrus [ 2010. November 23, Tuesday, 22:24 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Sztem az, hogy egy adott szó paradigmájához hány alakot kell minimálisan megadni, rettenetesen változó szavanként, sőt ami még ezt bonyolultabbá teszi, az az, hogy bizonyos esetekben azt sem igazán lehet eldönteni, hogy szabályosságokat tételezünk még fel (pl. a nyitótövek tárgyesete általában kötőhangzós vagy a vegyes hangrendű mély+semleges mgh-jú (kocsi, tányér) alakok általában veláris toldalékokat vesznek fel).
Szerintem egy szótárolvasótól ilyen tudást nem lehet elvárni, viszont érdekes elméleti kérdés, hogy ezekkel vagy enélkül minimálisan hány alak kell a paradigmák megadásához (nekem is volt egy nem túl szerrencsés próbálkozásom ebben a témában a StruMaNy 4. kötetében).

Amúgy a kötőhangzó léte és milyensége, (ill. a hangrend) szempontjából elég sok eset van, bár ezek közül az utolsó típusokba télleg csak kevés tő tartozik, pl.:

-- só, -k, -t, -n, -hoz
-- sí, -k, -t, -n, -hez
-- tű, -k, -t, -n, -höz

-- olcsó, -ak, -t, -n, -hoz
-- régi, -ek, -t, -n, -hez
-- keserű, -ek, -t, -n, -höz

-- dal, -ok, -t, -on
-- vér, -ek, -t, -en
-- tőr, -ök, -t, -ön

-- lap, -ok, -ot, -on
-- kép, -ek, -et, -en (ide jön még pl. a méz nyitótő is!)
-- tök, -ök, -öt, -ön

-- ház, -ak, -at, -on
-- őz, -ek, -et, -ön
-- oldal, -ak, -t, -on
...
Ezekben persze vannak redundanciák, de nem evidens, hogy egy redundanciamentes megoldásnál melyik alakot érdemes kihagyni (és főleg milyen redundancia szabályokat érdemes felvenni).
És persze még nem beszéltünk a tőalternációkról (fa/fá-, tél/tel-, bokor/bokr-, mű/műv-, tó/tav- stb.) és az említett 3. személyű birtokos alakokról (-ja/ja vagy -a/e), ami tovább szaporítja a típusok számát, illetve az olyan furcsaságokról mint az olajat - olajos, aranyat - aranyos/?aranyas vagy a melléknévi fokozást, és melléknévi adverbiális képzőt (-on/ön/en/an/ul/ül).

Az igék viszont totál durva: ez tele van alszabályosságokkal, és szinte mindenre van kivétel, néhol szinte az összes alakot meg kell adni.

Author:  martonfi [ 2010. November 23, Tuesday, 20:30 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Az Osiris Helyesírásban megpróbáltuk vasszigorral keresztülvinni, hogy minden szükséges ragozott alakot megadunk, feleslegeset semmit. Ez végül is nem sikerült (sok esetben a tárgyeset és többes szám egyike elhagyható lenne, végül is mindig kiírtuk mindkettőt, más pontokon is elnagyoltunk). De A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. is hasonló stratégiát követett, talán jobban is, mint mi.

Page 1 of 3 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/