NYELVÉSZ

Igen, lehet, hogy azért fújok most nagyon a szinkron ellen, mert a legutóbbi évek magyar szinkronja szerintem kibírhatatlanul rossz (ld. a Waczak-szállót, ahonnan elindult ez a topik). Tök jó filmeket tudnak vele teljesen tönkrevágni.

persze, egyrészt igazad van. Amint már mondtam, nekem is csak hasznomra váltak a feliratos filmek. De idegennyelvû mûsorok nézésére vannak más megoldások is. Most tényleg nemtudom, hogy milyen lehetôségek vannak M.O.-on, de Ro.-ban is, meg Németországban is elég számos idegennyelvû csatornát lehet fogni. Vagyis az idegennyelv közelebb hozása nem zárja ki a szinkront. Bizonyos gyerekfilmek feliratos sugárzása biztos hogy jó ötlet lehet. De a felnôttfilmek megfelelô minöségü szinkronizálása ellen semmi kifogásom.

Érdekes, hogy a németeknél minden szinkronizálva van és mégis tudnak (legalább) angolul. Persze tudom, hogy ök könnyebben megtanulják, mert közelebb áll a két nyelv egymáshoz, de az is nagyon fontos, hogy más a hozzáállásuk az idegen nyelvekhez.

Nem tudnak angolul, de miért? Nem gondolom, hogy azért, mert eleve butábbak lennének, mint a diplomás emberek, viszont jóval kevesebb lehetőségük van idegen nyelvű "források" (akár film, akár zene, akár valamilyen írott szöveg) elérésére, részben azáltal, hogy a tévében sem hallanak szinte soha idegen nyelvű műsort (és persze, ha már így vannak szocializálódva, akkor már az akármilyen digitális készüléken se fogják a feliratos opciót választani). Én csak azt állítottam, hogy a tévében sokkal elterjedtebbé kellene tenni a feliratozást, és aki ahhoz hozzászokik (most nem beszélek az olvasási zavarral küzdőkről, mert nekik nyilván a moziban és a tévé előtt is nehezebb a dolguk), annak már a moziban sem esik talán annyira nehezére a felirat olvasása. (Kivéve persze, ha tényleg annyira nehéz egyszerre figyelni a képre és a feliratra - összeszámolom, hány filmet kell újranéznem, mert esetleg elmulasztottam valamit, amit a felirat miatt nem vettem észre... )

bocs, magyar lányról beszéltem, budapestirôl

Továbbra se értem az érveidet a szinkron mellett: ha ez a lány, aki franciául, olaszul, stb. tud, de angolul nem, ugyanúgy nem érti a magyar szinkronnal vetített filmet Budapesten, mint a magyar felirattal vetített, angol nyelvű filmet - persze amennyiben magyarul nem tud (ez nem derült ki a leírásodból). Ha meg tud magyarul, akkor nem mindegy neki, hogy a szinkron magyar vagy a felirat?

A kábelesek nem. Ez a földfelszíni műsorszórásra vonatkozik, azért akarják elindítani a DVB-T-t (digitális földfelszíni műsorszórás), hogy gazdaságosabban használják ki a szűkös erőforrásnak számító frekvenciákat. De ez a téma a nyelvészettől messzire vezet.

ezt tettem volna? Valamikor pszicho- meg neurolingvisztikából is tanultam, hogy mekkora a szemünknek az "aufnahmekapazität"-je és azért a mozivászon ennél nagyobb. De mindegy. A helyzet az, hogy ha olvasod a szöveget és közben valamit nem észlelsz a képernyôn, akkor nem is tudod, hogy azt a valamit nem vetted észre.

nem arra gondoltam, hogy az egyszerû munkásembereknek vannak olvasási zavarai, hanem arra hogy általában ök nem tudnak angolul.
De tényleg nem kellett volna egyszerû munkásemberekkel páldázódnom, mert pontosan Budapesten találkoztam olyan lánnyal aki romanisztikából, vagy valami ilyensmibôl, már diplomát szerzett és most doktorál, de nem tud angolul. A francia, spanyol, meg olasz tudása nem sokat segíti a moziban.

bocs, úgy értettem, hogy sose volt gond, hogy mindkettőre figyeljek.

Köszi az infót, hallottam már olvasási zavarról is, de ilyen erővel a siketekkel és nagyothallókkal is lehet példálózni (igaz, ez valószínűleg kevesebb embert érint, mint az olvasási zavarok, bár nem tudok számadatokat), akiknek meg a szinkron kicseszés. Ha amiatt írtad az egyszerű munkásembert, mert szerinted köztük több az olvasási zavarral küzdő: erről az összefüggésről sem tudok adatokat, de nem tűnik törvényszerűnek; más kérdés, hogy esetleg eleve kevesebbet olvasnak.
Rendben van, hogy a mozi nem a nyelvtanulást szolgálja, de mint ahogy te is írtad, hogy a filmnézés fontos eszköz lehet ebben, nem értem, miért kellene különbséget tenni tv-ben vetített film és moziban vetített film között.
Azt, hogy túl nagy a mozivászon, én nem is értem: nekem sose volt gondom mindkettőre figyelni moziban, de nem zárom ki, hogy ez egyeseknek nehézséget okoz, mindenesetre te vagy az első, aki erre panaszkodik.

Ha jól tudom, 2011. december 31-én az EU-ban be kell fejezni az analóg szolgáltatást, szóval kénytelenek is átállni a digitális sugárzásra.


„Az első magyar szinkronkísérletek 1935–36-ban folytak. Magyarul először egy svéd, majd francia produkció szólalt meg. Az úttörők Balogh Béla és Karla Béla voltak, s a Ne sírj édesanyám c. film magyar hangjai között ott találhattuk a gyerek Ruttkai Évát. E tolmácsolások még nem hozták meg a kívánt eredményt. A felszabadulás után Gombos László kezdte meg a kísérleteket a főiskolán. A rendszeres magyar szinkronfilmgyártás 1948 őszén kezdődött meg a MAFILM műtermeiben. Itt először Fejér Tamás irányításával Viktor Ejszmont Krejcer Varjag c. szovjet filmjét látták el magyar hanggal (Hősök hajója – Varjag cirkáló). 1949-ben alakult meg a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat szinkron főosztálya.” Stb. Stb. Forrás: Új filmlexikon II. 516.
Felmerült bennem, hogy ez az attitűd rokonítható a magyar műfordítás nagy hagyományaival: úgy tudom, kevés kultúrára jellemző annyira, mint a magyarra, hogy az írók-költők krémje fordít, ráadásul a maximális formahűségre törekedve.

mi moziba mindig a feliratos verzióra megyünk. A digitális tévézés korában ez tényleg egyre kevésbé lesz probléma, több csatornánál megvan nyelvválasztás lehetősége, és egyre több kábecégnél lehet digitális szolgáltatásra előfizetni, többüknél van direkt idegennyelvi csomag is. A műholdasoknál elve vannak külföldi szabadon fogható műsorok. Az a baj, hogy egy-egy külföldi műsor eleve csak úgy tud bekerülni a magyar piacra, ha szinkronizál, ezt szokták meg az emberek. A szinkron hagyományai tudtommal az ötvenes évekig nyúlnak vissza, akkor lett ez egy külön iparág, és hát ezt nem sorvasztották el sok mással szemben.

igen. Most ezt úgy képzeld el, hogy addig mi csak vasárnap délelôtt néztünk tévét és akkor is rajzfilmet. Volt egy "Teleenciclopedia" nevû müsor is, ahol az állatokat csodálgattuk. Nagyából ennyi!
A kölönbözô tévécsatornák, a színes tévék, az angol filmek megjelenése akkora változást hozott mindenki életében, hogy azt ki sem lehet fejezni. Tehát ültünk a tévék elôtt és csodáltuk a világot. De csak akkor értettünk belôle valamit , ha olvastuk a román feliratot. És így történt, hogy elôször életemben (és még sokan mások is) szívesen olvastam románul. Olvasni addig is jól tudtam, csak általában nem értettem semmit a szövegbôl. De a tévé az ugye nem könyv. A szöveget a képpel együtt értelmezzük. És ahogy már mondtam, nagyon sokat számított az hogy nem kényszerbôl olvastam. Pár hónap után azon vettem észre magam, hogy lassan majdnem mindent értek. Minden este DALLAS volt a sláger!



ezzel nem értek egyet, de ugye nem is kell

Ugye itt legtöbben nyelvészek, és ugye az is ismeretes hogy nagyon sok embernek vannak olvasási zavarai. A mozi egy szorakoztató hely, nem pedig az emberek idegennyelvtudásának a fejlesztését szolgálja. Tehát akkor kérdem én, hogyan szorakozik az aki nem tud angolul és olvasási zavarai is vannak. Azonkivül, ha nincsenek is olvasási zavarai, a moziban a filmvászon annyira nagy, hogy lehetetlenség az irásra is meg a képre is figyelni.

Hát szerintem Magyarországon inkább az ellenkezője a trend: moziban tipikusabb a feliratos vetítés, tévében tipikusabb a szinkronizált. Amitől rosszul vagyok, szintén MGM, most úgy adnak ki DVD-ket, hogy angol--lengyel--magyar hang, viszont a lengyel alámondásos. Szörnyű lehet úgy nézni egy játékfilmet, hogy se nem szinkron, se nem felirat, hanem alámondás.

Fú, ez nekem kicsit zavaros.
Mitől javult a romántudásod a rendszerváltás után? A román feliratos angol filmektől?

Az egyszerű munkásnak is sokkal jobb esélyei lennének nyelvtudás terén, ha kezdettől fogva azt szokná meg, hogy a tévében rendszeresen hall idegen nyelvű adásokat, és akkor talán nem lenne akkora sokk, hogy a moziban feliratos filmet lát. Ha bevezetnék, hogy a moziban csakis szinkron lenne, én többet tutira nem mennék moziba.

Ro.-ban (tudtom szerint) még mindig nincs szinkron. Ennek következtében nagyon sok román többé-kevésbé tud spanyolul (telenovellák).
Nekem a rendszerváltás után (12. éves voltam) hirtelen nagyot javult a román tudasom és habár a suliban franciát tanultam, az angolt is megalapozhattam, hála a román-feliratos angol filmeknek. Persze az idôsebbek már nem annyira örvendtek, hisz angolul már nem állt szándékukban tanulni, a kisbetûs feliratot meg nem látták, vagy nem tudtak olyan gyorsan olvasni.
De azért például a moziban csakis szinkron kellene hogy legyen. Miért ne élvezhetné egy egyszerû munkás is ugyanugy a filmet, mint egy többnyelvet beszélô.