Gondolom azért, mert gn-vel nem nagyon kezdődnek szavak.

Hát ha az ʃ palatális, akkor a ʧ/ʤ miért ne lenne az?

többszáz éve az volt, és ezt a beszélők most is tudják.

Ugyanígy magyar máglya vs. mágia.

Van pl. a franciában olyan, hogy l'ouate [lwat], de le watt [ləwat]. Ezek a névelő nélkül homonimák. A különbség csak az, hogy az elsőben nincs onszet, a másodikban meg van. Ergo a szótagszerkezet lexikális tulajdonságuk.

De ha a szó első mássalhangzója ,,geminálódik''? (Mondjuk szerintem akkor se az onszetben van mindkét része, de nem akartam elméletezni.)

Miért, laikusoknak nem adhatják meg a szabályt? És a z-ről miért szólnak, ha az ng-ről nem?

De ezek mégis clusterek, nem?

Miért, ezek mitől palatálisok? Fonetikailag esetleg, de fonológiailag?

1. Ezzel azt feltételezed, h a szótagolás már mögöttesen megvan. Nem baj, csak legyenek mellette független érvek is.

2. Az, h ma ez a szabály működik, lehet annak a következménye, h valaha a #ʃ, #ɲ helyén is clusterek álltak. Ezek megváltoztak, de a névelőválasztás megmaradt.

3. Miközben a szótagolás nagyon felszíni dolog, itt azt feltételezed, h van a mélyben egy előre megadott szótagolás, ami kivált egy morfológiai változást (az il / lo különbsége ugye aligha vezethető le valami szabályzserű váltakozásból), hogy aztán a felszínen ennek a szótagszerkezetnek nyoma se maradjon. Mi olyan meggyőző egy ilyen levezetésben?

Ha egy onsetben álló C geminálódik, akkor azt várnám, h az nem egy gemináta onset lesz, hanem egy olyan elágazó kóda ön létre az ominózus onset előtt, amelynek utolsó eleme azonos az ominozus onsettel: hon.ra -> honr.ra (*hon.rra). Ezért nem értem a kezdet kezdetétől a gemináta onsetet.

Hát, ha valahol így fogalmaznak: ,,the plural (ie more than one)'', akkor azért ne számítson teljes képre az ember.

Semmilyen muta cum liquida nem váltja ki: il braccio, il cretino, il treno, stb.

de ám nem is a palatalitás: il cinema, il giorno,

az #sC, #ʃ, #ɲ szavak elején nem onszet van (vagy ha igen, akkor az üres), hanem kóda.

Ja, nekem úgy tűnt, az ,,csak egy hirtelen jött tipp''-ed volt.

Ezt most nem értem.

Akkor mi lenne a gemináta szűkebb értelme?

Az ember már a BBC-ben sem bízhat: http://www.bbc.co.uk/languages/italian/ ... es/il.html

Mondjuk a helyzet elég bonyolult, nem minden szóeleji cluster váltja ezt ki: il gruppo...

te visszautaltál a Cser-idézetre, ezzel kapcsolatban meg csak ugyanazt tudom mondani, mint korábban.

Az én problémám nem az, h nem lesz gemináta, hanem az h már nem lesz elágazó az onset.

Sose hallottam még erről. (Attól még lehet, hogy így van.)

lo Shakespeare, lo gnomo

nehogy utóbb számonkérd

És szerinted akkor megszűnik geminátának lenni. De eddig én nem így gondoltam.

Hát ha nem tévedek, akkor szűkebb értelemben csak azt nevezik geminátának, amikor az egy mássalhangzó kétszer tartozik ugyanahhoz a szótaghoz.

Mire gondolsz? Pl. tudtommal il helyett lo csak sC és z előtt jelenik meg.

A Cser-idézettel kapcsolatban volt egy felvetésem, amire nem reagált senki.

A magyarban van vmi, ami a palatálisok és a gemináták között vmilyen kapcsolatot teremtene?

A szóeleji CC-kel kapcsolatban még annyit, h ugye azért ezeket is a mondatban illik nézni, mert ott a C1 átszótagolóhat az előző szóhoz.

Mi ez a különbség? Nekem nem világos.

Onnan indultunk, hogy egy blődliből neked épp az az egy dolog szúrt szemet (szótagkezdet degeminálódása), ami akár elő is fordulhatna komoly szövegben is. Erre akartam példát hozni: beszélnek olyanról, hogy szó(tag)-eleji gemináta. Pl az olasz #ɲ és #ʃ is mutat olyan jeleket, hogy msh-kapcsolat volnának (l. még Cser beidézett helyét).

Honnan tudjuk, h itt a szűkebb értelemében használja a "geminate"-t, és nem egyszerűen arra gondol, h hosszú mássalhangzó?

ez még akkor sem válasz az alábbi kérdéseimre.

Ebből legfeljebb az lesz, h szigetva rájön, milyen súlyos fonológiai ismerethiány van Mo-n, és ír egy tankönyvet.

ha cikk lesz, acknowledgeljenek picit,

not only is the geminate realization of /-R-/ preserved in this zone, but it is also generalized to the initial position

Itt mi indokolná a hono.rra szótagolást???

Én it nem látom, h azt állítaná, h onset gemináta.

not only is the geminate realization of /-R-/ preserved in this zone, but it is also generalized to the initial position

Mér, ha nem esett ki, akkor nem onszetbeli? (honorra?)

de itt van amit az r-ről, az is onset gemináta:

1. Hát ugye akkor, ha előbb a magánhangzó esett ki.

Ja, és akkor mi van ll eredetével?

The first change is r- fortition in Old French, most Occitan dialects, and all Ibero-Romance languages. Indeed, not only is the geminate realization of /-R-/ preserved in this zone, but it is also generalized to the initial position, whereas this was possible, in Classical Latin, only when the word was preceded by a final floating consonant: optimo [ɾ]ege vs. optimu(s) [r]ex.