NYELVÉSZ

A szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható.

Egyedül talán a "A lakosok a folyó vizére utaltak" hangzik kicsit furán, de mit mondjunk helyette: "A lakosok a folyó vizére vannak utalva"?

"Helyesnek kell tartanunk továbbá azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete a magyar nyelvközösség tudatában már elhalványult, és csak tudományos úton mutatható ki.
Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete fölismerhető ugyan, de amely régóta használatos nyelvünkben, ráadásul fontos funkciója van.
Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amely nem régen került ugyan be nyelvünkbe, de valamilyen szempontból hasznosnak bizonyul."

"az eredeti, sajátos magyar nyelvi eszközöket és a nélkülözhetetlennek bizonyult idegen eredetű nyelvi elemeket meg lehessen óvni az esztelen üldözéstől, ugyanakkor a nyelvbe újabban beférkőzött, de nélkülözhető, sőt ártalmas idegen eredetű elemeket ki lehessen szorítani a nyelvből"

Határozottan le kell szögeznünk, hogy aki ilyesmit leír, aki ilyesmit mond, az vagy nem tud jól magyarul, vagy megromlott a nyelvérzéke. Ha valaki ezt leírja, vagy mondja: Ez a lehetőség kizárt; A lakosok a folyó vizére utaltak; A csoport két tagja már adott; - tehát a "tötö" nyelvet használja, az ugyanolyan magyartalanságot követ el, mint aki elvéti a tárgyas igeragozást, és ilyesmit ír vagy mond: "Jól tettél, hogy megvettél." A "tötö" járvány több szempontból is nagy károkat okoz a magyar nyelvnek.
[...]
Megrontja az emberek nyelvérzékét, szétzilálja az egész nyelvi közérzetet.
[...]
Rontja a magyar nyelv esztétikáját.[...] Kevesen eszméltek viszont rá arra, hogy ugyanúgy, sőt még inkább túlteng a t mássalhangzó. Nemcsak mint hang, hanem mint nyelvi elem.

Tudjuk jól, hogy a szakszerű vagy szakszerűtlen nyelvvédő kijelentéseknek hosszú ideig visszhangozó hatásuk van: elegendő csupán a fel van dolgozva típusú szerkezetek "germanizmusnak" való minősítésére, és az emiatt előállott "tötö-nyelvre" gondolnunk (pl. a szakirodalom alaposan feldolgozott ahelyett hogy a szakirodalom alaposan fel van dolgozva)

Ez a méltatlankodás napjainkban is időszerű, mert a hírlapírók ma is gyakran követnek el hibát az igekötők szórendjével kapcsolatban. Ha a hírlapokat olvassuk, az a gyanúnk támad, hogy az újságírók nem tudják: az igekötőket - meg, el, le, ki, be - bizonyos esetekben egybeírjuk az igével, máskor különválasztjuk tőle. Erre meglehetősen pontos szabályok vannak. Többek között elválasztjuk az igekötőt, ha a mondatban a nem tagadó szócska vagy más negatív árnyalatú szó szerepelEz a sajátosság jelentéskülönbség kidomborítására is lehetőséget nyújt. Például: Ez az ember nem beszámítható (= nem épelméjű); Ez az összeg nem számítható be (a bevételek közé). Hírlapokban sűrűn bukkanunk ilyen szórendi hibákra: Ösztönözhetik a vállalat vezetőit, hogy fokozottabban hozzájáruljanak (helyesen: járuljanak hozzá) a versenyképesség javításához; A nép tudja, hogy egy mű rezsije nem kiszámítható (helyesen: nem számítható ki); Nehezen kihámozható a filmből (helyesen: nehezen hámozható ki); Követelései nem behajthatók (helyesen: nem hajthatók be); Felvilágosító gőggel nem kiszorítható (helyesen: nem szorítható ki) stb. (Lásd Édes Anyanyelvünk, 1984. 4. sz. 16. oldal.).