kamperg wrote:
cartus wrote:
Na, akkor még egyszer:
Az angol,francia nyelvek latin,görög szavakat építet magukba és használnak, amelyek a magyarban úgynevezett "idegen szavaknak" neveztettnek,mert nekünk erre vannak saját szavaink.
búza, megye, borona, kereszt, patak, bolt, tej, asszony
-nem tudom honnan veszed tudatlanságod ? Ezek magyar szavak.
Valószínű nem nagyon érdekel a magyar irodalom költészet és hiányos a kitekintésed a világ költői,írói gyakorisága tekintetében,hogy csodálkozol kijelentésemen.
A szerb és szlovák falvak nem vethetőek össze a magyar népköltészet,zene,néptánc, sokszínűségével,gazdagságával...
Igazán nem akarlak megbántani, de fogalmad sincs semmiről.
Végülis egyedül te mondtad, hogy az említettek nem magyar szavak, amikor a kölcsönszókat nem tekintetted egy nyelv szókincséhez tartozónak. Persze, hogy ezek mind magyar szavak - mindazonáltal a búza a törökből, a megye a borona szláv nyelvekből került a magyarba, satöbbi. Ezek egyszerű tények, még ha esetleg nem is kedvesek a szívednek. Lelked rajta, ha neked szimpatikusabb, hogy valaki a Superman-képregények hangutánzó buborékaiból eredezteti a magyar nyelv szókincsét, mint Virág Kálmán, a te választásod.
Azért arra is kíváncsi lennék, honnan vagy tisztában a szerb, szlovák esetleg a norvég vagy malajalam vagy maori falvak népköltészetének gazdagságával. (Különösen tetszik különben a "költői gyakoriság" kifejezésed.) Vagy hogy fel tudsz-e mutatni olyan komoly tanulmányt, ami ezt igazolja. Meg hogy a hozzád hasonlóan gondolkodó szlovákok nem tudnak-e hasonló sületlenségeket állítani a maguk dolgairól. Szerintem tudnak. Végül is könnyű dolguk van, te is épp elég bizoyítéknak tekintetted, hogy tudsz egy embert, aki jó verseket ír.
Az én kérdesemre, miszerint melyik nyelv
nem értékes szerszám nem válaszoltál. Meg arra is kíváncsi lennék, hány nyelvet beszélsz, amitől ilyen széles látókörű lettél.
A reakcióid egy dühös öregasszony indulata,nem illik egy komoly beszélgetésbe.
Nem veszekedni akarok,ezen a belteljes fórumon,hanem véleményeket megismerni és kifejteni.
Szó sincs kölcsön szóról,különben a kölcsön jelentése az hogy valamit szerzünk és azt visszaadjuk.
Ez butaság. A nyelvbe bekerülő szavak nem kölcsönbe jönnek,hanem véglegesen,ha azt a nyelvhasználók kedvükre valónak találják Ez képzavar-ha már meghatározni akarunk valamit.
A magyar nyelv úgynevezett idegen szavai,fölösleges kettőzések egy, egy fogalomnak,viszont a tudományoskodók kedvenc szaunája.
Az örökös használata,teremt egy úgynevezett látszólagos éteri misztikumot az elbeszélőnek,ami a vallási zsolozsmákhoz teszi hasonlóvá a szövegeket. Az idegen szavak száma egy adott szövegben fordítottan arányos annak érthetőségével és így értékével.
Hacsak nem akarod úgy kódolni azt,hogy zavar keltéssel teszed értelmetlenné.
Ez a lelked rajta ... mondat teljesen értelmetlen,fuss neki újra.
Nos,ha kíváncsi vagy elmondom,hogy 57 éves vagyok és ezalatt figyelessen tájékozódtam a világ berendezkedéséről,tartalmi és szerkezeti viszonyairól,olykor tanultam is,legtöbbet egyszerű emberektől. Élet tapasztalatot nem szokták bekeretezni és a szék mögé a falra felakasztani,abba bele szoktak halni. Ne,kívánd,hogy auktorizált szerb/szlovák irodalom történész legyek és statisztikai eredményeket tárjak eléd,maradjunk annyiban,hogy igazságtalan összevetni a három etnikumot,hiszen az egyedszámuk és történelmi,gazdasági körülményeik nem egyforma esélyt adtak az irodalmuk kialakulására.
Az, az egy ember Nagy Imre egy példa,nem kutatom,hogy melyik falunkban hány író, költő van,de azt hiszem te is csuklóból össze állítasz egy nagy csokrot akár a magyar városok mindegyikéből.
Látod én ezt feltételezem rólad,de te nem,hogy érdemben hozzá szólhatok a nyelv kialakulásának gondolat kísérletéhez.
Behatóbban a svéd nyelvet ismerem,nos az is egy elsőrendű szerszám,de költészetre,sajnos nem.
Visszatérve,hallottad már,hogy valaki dicsérte Arany, Shakespeare fordítását,mert gyönyörű a nyelvezete-magyarul.
Shakespeare,filozófiája házasságra lép a költői szépséggel-ha magyarul olvasod.