Ööö, itt közben remekül kitárgyaltátok

De akkor ez azt jelenti, hogy a többit, amit leírtam, nem vitatjátok?
(Azt gondolom, itt a fórumon mindenki tudja rólam, hogy szerintem se mérés

Csak azért akartam egy Chomsky-jellegű példát is írni, hogy látszódjon, ők maguk hogyan értelmezik azt, amit csinálnak - pl. ami az ÚMNy hátuljára van nyomtatva, hogy a nyelvészet, mint természettudomány, stb.)
Érdekes amúgy a párhuzam a pszichológiával, az introspekció iránt először mindenki lelkesedett (strukturalizmus, Wundt, Titchener...), de aztán elég hamar hamvába holt a dolog. Ellenreakcióként jött a hardcore behaviorizmus, és később még azt is úgy kellett visszaerőszakolni a tudományba, hogy az ember fejében reprezentációk lehetnek (kognitív forradalom)... stb. (Ami részben Chomskynak köszönhetően sikerült, hát ez milyen már?

)
Amúgy kb. ugyanezek a problémák voltak a pszichológiai strukturalizmusban is, pl. az embereknek valahogy véletlenül olyan ööö, introspektumai (van ilyen szó?) lettek, mint a szaktekintélyeknek, de amúgy tök összevissza voltak, naiv vsz-eknek másmilyenek voltak, mint a szakembereknek stb. Azért azt nem hinném, hogy a transzformációs-generatív nyelvészet kihal Chomsky halálával, mint a strukturalizmus Wundtéval, annál nekem életképesebbnek tűnik, de főleg azért, mert már annyira differenciálódott. Kell lenni olyan ágainak is, amik használhatók valamire

(persze logikailag nem feltétlenül, de szerintem a gyakorlatban azért vannak ilyenek.)
Szerintem a megoldás is az, mint a pszichológiában volt, hogy nem a kutató (vagy az előzetesen kiképzett vsz) introspekciójára, hanem a naiv vsz-ek viselkedéses produktumaira kell alapozni és abból visszakövetkeztetni.... csinálnak is ilyeneket (pl. a korpusznyelvészet javarészt erről szól, meg a pszicholingvisztika, stb.) és szerintem ez
elvben nem inkompatibilis azzal, hogy transzformációs-generatív modelleket használunk, csak a gyakorlatban ritkán fordul elő a kettő együtt. (Persze Chomsky elveti a statisztikát, hogy ilyenkor a performanciahibát mérjük csak, ami esetleges, statisztika nélkül meg elég nehéz kísérletet csinálni*; de hát kö-nyör-göm, a kognitív pszichológiában lépten-nyomon a hibázásokból akarunk visszafelé következtetni, és ott is működik... persze lehet azt mondani, hogy a beszédtanulás különleges valamilyen szempontból, de akkor azt nem árt bizonyítani.)
__________
* Én már láttam olyan chomskysta nyelvelsajátítás cikket - kötetből -, amiben csak leíró statisztika volt, statisztikai hipotézistesztelés
nem. Ez valami egészen érdekes hibrid. (Összehasonlításképp: pszichológia szakon már a BA szinten se lehet empirikus dolgozatot megírni az utóbbi nélkül, legalábbis az ELTE-n explicit követelmény.) Amúgy ezt akartam elsütni a másik topicban az ábrák mágikus erejére, ugyanis a cikk a következőt tartalmazza (többek között): szép grafikonok, és "jól látható, hogy U alakúak". Nos. 1. már ránézésre sem U alakúak

(ezért szeretném majd bescannelni, ha Győrben leszek; nagyon tanulságos!!) 2. azért van a statisztikai hipotézistesztelés kitalálva, hogy explicite meg lehessen mondani, tényleg U alakúak-e, vagy csak úgy tűnik. (SPSS-ben kb. 2 menüpont kiválasztása, eredményül kapott számok értelmezése

A cikk az utóbbi 10 év termése, szóval nem lehet azt mondani, hogy még nem volt meg egy görbeillesztéshez a hardver...)