NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

baromság
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=23&t=785		 Page 1 of 1
Author:  kontár [ 2008. January 9, Wednesday, 2:48 ]
Post subject:  Re: baromság
fejes.lászló wrote:
???

Á! Semmi. Csak kicsit megriadtam, hogy még a csiga-biga <> Ziegenbock etimologiát is fontolóra kell vennem.
Author:  fejes.lászló [ 2008. January 8, Tuesday, 19:35 ]
Post subject:  Re: baromság
Quote:
Azt a kaporszakállú...! Kis virgo-nc! A kecske nemi identitástudatában komoly zavarok vannak. Nálam meg az etimologiák közti eligazodásban még komolyabbak. Hideg, hideg, langyos,...meleg? A vén kecske gyanúba keveredett már egy csomó állattal, növénnyel, testrésszel és szerszámmal is.


???
Author:  kontár [ 2008. January 8, Tuesday, 0:18 ]
Post subject:  Re: baromság
Azt a kaporszakállú...! Kis virgo-nc! A kecske nemi identitástudatában komoly zavarok vannak. Nálam meg az etimologiák közti eligazodásban még komolyabbak. Hideg, hideg, langyos,...meleg? A vén kecske gyanúba keveredett már egy csomó állattal, növénnyel, testrésszel és szerszámmal is. Moderálom magam, itt csak néhány kapcsolatát idézem olyan állatokkal, amiknek "ágaskodik a szorvája". Megjegyzem, még a csigának is szarva van, lesz min elcsámcsognom egy darabig.

Proto-IE: *kapr-
Meaning: he-goat, wild boar
Old Indian: ? ka´pr•th- m. `membrum virile'
Old Greek: ka´pro-s m. `Eber, Wildschwein'
Germanic: *xa[f]r-a- m.
Latin: caper, -pr– m. `Ziegenbock, Bock (meist kastriert); Bockgestank', capra f. `Ziege'
Other Italic: Umbr kabru, kaprum `caprum'
Celtic: OIr gabor `caper'; Cymr usw. gafr `Ziege'; Gaul ON. Gabro-sentum `Geisspfad' (< kelt. *gabro-) (ńî çâîíęîńňüţ ďî ęîçŕě?)
Russ. meaning: ńęîň (ęîçĺë)
References: WP I 347 f

Root: kapro-
English meaning: goat
German meaning: `Ziegenbock, Bock', vermutlich allgemeiner `m„nnliches Tier'
Material: Ai. ka´pr•th- m., kapr•tha´- m. `penis';
gr. kŁproj `Eber', auch suj kŁproj;
lat. caper, capr– `Ziegenbock, Bock' (dazu ein neugebildetes Fem. capra `Ziege' sowie auf Grund des Adj. *capreus `a‡geioj: caprea' `Reh', capreolus `Rehbock'), umbr. kabru, kaprum `caprum', cabriner `capr–n–';
gall. *cabros `Bock' erschlie­t Bertoldi (RC 47, 184 ff.) aus gallo-rom. *cabrostos `Gei­blatt, Liguster';
anord. hafr `Ziegenbock', ags. h?fer ds. (µbertragen `Krabbe', wie frz. chevrette), nhd. Habergei­ (vom meckernden Brunstlaute des Vogels);
urkelt. *gabros `Bock', *gabrƒ `Ziege', gall. ON Gabro-magos (Noricum) `Bocksfeld', Gabrhta Űlh `BŁhmerwald' (illyr.?), air. gabor, cymr. gafr m. `Bock', f. `Ziege', air. auch `Stute', usw., haben das g- vielleicht von einer Entsprechung von idg. ghaido- (oben S. 409) bezogen.
Zu germ. hafra- `Bock' scheint als `Bockskorn' das Wort Hafer zu gehŁren, da dieser ursprµngl. nur als Viehfutter gebaut wurde: anord. hafri m., as. ha?oro, ahd. habaro, nhd. Haber, Hafer. Ein verschiedenes Wort ist agutn. hagre, schwed. norw. dial. hagre, finn. Lw. kakra `Hafer'; es gehŁrt nach Falk-Torp aaO. als behaartes, d. i. begranntes Gras zu norw. dial. hagr n. `grobes Ro­haar', vielleicht gleichzeitig zu mir. coirce, cymr. ceirch, bret. kerc'h `Hafer', wenn diese durch Dissimil. aus *korkri¸o-.
References: WP. I 347 f., WH. I 157 f.

Root: ghaido- oder g^haido-
English meaning: goat
German meaning: `Ziegenbock, Ziege'
Material: Lat. haedus, -– m. `BŁckchen, junger Ziegenbock' aus *ghaidos (dialektisch (h)Śdus, faedus, fŚdus);
got. gaits und ahd. geiz f., aisl. geit f., aschwed. gŚt, f., ags. gƒt f., as. get f. (konsonant. St„mme) `Ziege', ursprµngl. fµr beide Geschlechter gebraucht.
Von *ghaido- abgeleitet *ghaid–nos: lat. haed–nus `von jungen BŁcken', ags. g?Żten, ahd. geiz–n `caprinus', got. gaitein n. `BŁcklein', ahd. geiz–n n. `Bock'.
Ahd. ziga, wozu ags. ticcen und ahd. zicch–n mit hypokoristischer Konsonantendehnung, ist nicht `durch tabuierende Lautumstellung' aus idg. *ghidho´s entstanden, vielmehr als Auslautsdublette zu gr. d…za aŻ‡x. LŁkwnej (Hes.) < *digi¸a, arm. tik `Schlauch (aus Ziegenfell)' zu stellen.
Da­ alb. qith `BŁckchen', mir. cit `Schaf', anord. ki? `Tierjunges', ahd. kizzi(n), chizzi n. (germ. *kitt–na) `kosende Umgestaltungen' von ghaido- seien, ist eine unnŁtige Annahme. Vielmehr sind die genannten Worte direkt aus dem Lock- (oder Scheuch-) Ruf, der als kitz, gitz, hitz, hetz usf. aus den verschiedensten Sprachen und Dialekten bezeugt ist, entwickelt.
References: WP. I 527 f., WH. I 632, 868.

Root: er-2, eri-
English meaning: goat; sheep
German meaning: `Bock; Schaf, Kuh, Damtier'; vielleicht ursprµnglich `Horntier'
Material: Arm. or-oj (assimil. aus *er-oj) `agnus, agna', erinj `dŁmalij, vitula, iuvenca, bos';
gr. śrifoj (*eri-bho-) m. f. `BŁcklein, junge Ziege';
lat. ariŚs, -etis `Widder, Mauerbrecher' (a nach aper, caper); umbr. erietu `arietem';
air. heirp (*erbh–-) f. `dama, capra', erb(b) `Kuh' (*erbhƒ), mir. (mit sekund„rem f-) ferb(b) ds., nir. earb, fearb f. `Rotwild, Kuh', schott.-g„l. earb f. `Reh'; zu kelt. *erbƒ : śrifoj vgl. gr. sšrfoj : sšrifoj `Insekt'; nach Kleinhans (E´t. Celt. 1, 173) hierher mir. reithe `Widder' aus *ri-i¸o-ti¸o-;
in apr. eristian `L„mmchen', lit. (j)e†´ras, lett. je^rs `Lamm', litt. e†riena° `Lammfleisch' = russ.-ksl. jarina `Wolle', usw., sind wohl bsl. *ero- `Bock' und *jˇrƒ- `Jahr' (s. oben S. 297) vermischt worden;
ahd. irah `Bock' usw. ist aus lat. hircus entlehnt.
References: WP. I 135 f., WH. I 67, Trautmann 70.

Von k^erei- : kriŻŇj `Widder' (vgl. in ders. Bed. kerast»j), ablaut. mit anord. hreinn, ags. hrƒn `Renntier'.
Vereinzeltes: kŁrthn thn boun. Krhtej Hes. (wenn *k^r•-tƒ `die GehŁrnte'); kur…ttw, kurhbŁzw `sto­e mit den HŁrnern' (wie korÚptw; *k^or-);
lat. cerebrum `Hirn' (*k^erŤs-ro-m, vgl. gr. karŁŻra); cerv–x `Nacken' (*cers-v–c-); cernuus, cernulus `Gaukler, der Purzelb„ume macht, sich kopfµber µberschl„gt' (*k^ers-nou¸os; wenn nicht eher Lw. aus der Sprache der gr. Jongleure, vgl. keran…xai), crƒbrˇ `Hornis' (s. unten). Vom (e)n-St.: cornł `Horn' (der u-St. vielleicht wie gall. kŁrnux; `Trompete' durch Verquickung des n- und u-St.); vgl. auch illyr. ON TrikŇrnion (Moesia), PN Cornu–nus usw. (Krahe IF. 58, 222 f.) aus *k^r•n-;
zu crƒbrˇ `Hornisse' (*crƒsrˇ, k^erŤsron-) stellt sich (idg. k^r•Żs-ĺn-):
ahd. hurnł˘z, hornaz, m., ags. hyrnet(u) `Hornisse' (*hurznuta); ndl. horzel (*hurzla-), nhd. Horlitze;
lit. «i°r«e† f., «ir«ly~s m., «i°r«uolis, alt «ir«uo `Wespe', «i°r«uonas, «i°r«łnas `Hornisse', lett. sirsis, apr. sirsilis `Hornisse';
russ.-ksl. (usw.) súrú«enü `Hornisse, Bremse', serb. sr?s´lje´n `Hornisse'; vgl. Błga Kalba ir senove† I 191, 224;
bret. kern `Scheitel, Wirbel des Kopfes', mir. cern f. `Ecke'; gall. kŁrnux `Trompete', kŁrnon thn sŁlpigga. GalŁtai; cymr. corn. bret. karn `Huf der Einhufer' (aus `*Horn'; aber mir. corn. bret. corn `Trinkhorn', cymr. corn `Horn'; wegen des brit. VN Cornovi– usw. kaum aus dem Lat.);
ahd. hirni, anord. hiarni `Hirn' (*k^ersniom), ndl. hersen `Hirn', anord. hiarsi `Scheitel, Wirbel des Kopfes' (*k^erson-); vom (e)n-St.: got. hau´rn, ahd. anord. horn `Horn, Trinkhorn, Trompete' (s. oben zu lat. cornu), mit t-Suffix (vgl. oben gr. kŁrthn) dazu ahd. (h)rind, ags. hr–?er n. `Horntier', tiefstufig ags. hryŻ?er ds., nd. ndl. rund `Rind'. Von der u-Basis: ahd. hiruz, as. hirot, ags. heorot, anord. hjo§rtr, nhd. Hirsch (-d-Formans wie in gr. kŇrudoj; ebenso in:) anord. hrłtr `Widder';
lett. sirnas Pl. `Rehe'. (Endzelin KZ. 42, 378) = aksl. srúna `Reh' (: kŁrnoj); ablautgleich mit cymr. carw;
dazu gehŁrt die Ableitung:
k^erŤu¸o-s : k^rŻ·u¸o-s `gehŁrnt, hirschkŁpfig, als Subst. Hirsch' oder `Kuh'.
gr. keraŇj `gehŁrnt';
lat. cervus, -– m. `Hirsch', cerva f. `Hirschkuh', davon cerv–nus `isabellfarben', gall.-lat. cervŚsia, cerv–sia `hirschfarbenes, braunes Getr„nk, Bier' (Pokorny Vox Rom. 10, 259);
cymr. carw, corn. carow, bret. karo m. `Hirsch' (*kr•Żu¸o-s); dazu der Gebirgsname Karawanken;
apr. sirwis m. `Reh' (daraus entlehnt finn. hirvi `Elentier, Hirsch' vgl. auch sarve, lapp. ‰uarvi `Elentier');
wahrscheinlich aus einer Kentumsprache stammen:
alb. ka `Ochse' (*k^r•Żu¸-);
lit. ka´rve† `Kuh'; dazu ka´rviena f. `Kuhfleisch' (: ‰ech. kravina `Kuhhaut');
russ.-ksl. krava, poln. krowa, russ. koro´va f. `Kuh' (*k^orŤu¸ƒ); ablaut. apoln. karw (*k^r•Żu¸o-s) `alter Ochse' (daraus entlehnt apr. curwis Vok., Akk. kurwan `Ochse').
References: WP. I 403 ff., WH. I 164, 203 f., 206, 207, 276, 283 f., 284, 856, 858, Trautmann 119, 305 f., Schwyzer Gr. Gr. I 583, Benveniste Origines 24 f., 175.
Author:  fejes.lászló [ 2008. January 7, Monday, 8:53 ]
Post subject:  Re: baromság
Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Ráadásul ahol rokon, de (valaha) szomszédos nyelvekben hasonló az alak, ott egyaránt lehet szó ősi örökségről és átvételről is. Ahhoz, h eldöntsük, melyik, mélyreható hangtörténeti vizsgálatokra van szükség.

Meg aztán hozol olyan adatokat, h

Quote:
LATIN:caper, capra, OLASZ:capra


Óvatosan feltételezném, h a két latin alak között nembeli különbség van. Az olaszban viszont mi van?

1. A capra jelenthet hím kecskét is?
2. A kecskebakra egy teljesen más szót használnak?
3. Van capro?

Meg ha írod a cseh kozelt, miért marad ki a lengyel kozioł? (http://pl.wikipedia.org/wiki/Kozio%C5%82)
Author:  szigetva [ 2008. January 6, Sunday, 23:57 ]
Post subject:  Re: baromság
Hozzál más szavakat, amelyek ugyanezeket a hangmegfeleléseket mutatják. Az nem annyira meglepő, hogy indoeurópai nyelvekben ugyanarra az etimonra megy vissza egy szó, ugyanezt eljátszhatjuk az apa, báty, egy, kettő, három, stb. szavakkal (ahogy sok bevnyelv tankönyv el is játssza).

(Az izlandit gondolom az első csoportba akartad tenni.)
Author:  kontár [ 2008. January 6, Sunday, 23:51 ]
Post subject:  Re: baromság
Fennállhat, hogy szarva közt a tőgyét találtam el, de éppen azért (is) érdekel ez a kecske, mert pl. dánul ged-nek hívják.
1.,ANGOL:goat, FERÖERI:geit, FRÍZ:geit, HOLLAND:geit, jav.:IZLANDI:geit, NÉMET:Geiß, NORVÉG:geit, SVÉD:get, ÉSZT:kits,
2.,BOLGÁR:коза, BOSNYÁK:koza, CSEH:koza, kozel, FEHÉROROSZ:каза, HORVÁT:koza, LENGYEL: koza, MACEDÓN:коза, OROSZ:коза, SZERB:коза, SZLOVÁK:koza, SZLOVÉN:koza, kozel, UKRÁN:козел, LETT:kaza, āzis, LITVÁN:ožka, ožys,
3.,FRANCIA:chèvre, ÍR:gabhar, KATALÁN:cabra, LATIN:caper, capra, OKSZITÁN:cabra, OLASZ:capra, PORTUGÁL:cabra, ROMÁN:capră, SPANYOL: cabra, chivo, WALESI:gafr,
TÖRÖK: keçi,
NÉMET: Ziege, stb..
Naivan úgy tűnik, hogy mindezek összefüggésben állnak egymással és a GÖRÖG: γίδα (jídha), κατσίκα (katszíka) alakokkal. Hasonló, felületesen szorosnak tűnő kapcsolat látszik még más, számos állat és az őz, szarvas, stb. elnevezései között. Szeretnék tisztább képet látni ezen a téren. Vagy, ez baromság? Akkor használható lenne a laikus szómagyarázatok ... c. topikban.
Author:  fejes.lászló [ 2008. January 6, Sunday, 17:54 ]
Post subject:  Re: baromság
Gyönyörű, ahogy dánul vitatkoznak görög etimológiákon... (Gondolom nekik is hasonló látvány lehet ez az oldal...)
Author:  szigetva [ 2008. January 6, Sunday, 11:46 ]
Post subject:  Re: baromság
A Liddell--Scottban nem találtam nyomukat, tehát közép-/újgörög (vagy béna voltam). Mindkettőben az -a előtt van egy morfémahatár, mert a Mohayban van katsiki és gidi is.

Itt azt látom, hogy a katsika mintha török eredetű lenne (törökük a kecske keçi (e: kecsi)), a gida viszont az ógörög aix (> aigidion > gidi, gida) folytatása.
Author:  kontár [ 2008. January 6, Sunday, 4:10 ]
Post subject:  baromság
Kedves Nagytudásúak!
A kecske jelentésű, görög katszika és gida (ó karakterkészletem!) szavak eredetéről (egyáltalán milyen görög?) és bennük a morfémahatárok helyéről írna nekem valaki? A wikipedigréjükből nem tudtam kideríteni.
Page 1 of 1 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/