Itt elsősorban a produktivitást tartom mérvadónak, bár persze picit azt is nehéz mérni. Mindenesetre nem mondanám azt, hogy majd az ebéd mögött megbeszéljük vagy hogy ezt már az ebéd mögött megbeszéltük, viszont bármilyen intézményt jelölő kifejezést, a neologizmusokat is, használhatok a hozzá tartozó épületre utalva: lebontották a Gamesz kerítését.

Mi volna az a pont, amikortól szerinted itt egyazon elem több jelentéséről lehetne beszélni?

Az, hogy a beszélők azonos kifejezéseket használnak idő- és térviszonyok leírására, ha jól értelek, szerinted nem utal arra, hogy az adott kifejezés két használata között a szinkróniában kapcsolat van. Az esetragok esetében ez ugye általános, hiszen a helyviszonyt jelölő ragok időviszonyokat is szoknak jelölni. Ez miért nem tekinthető szabályos poliszémiának? Ha ez nem poliszémia, akkor a 'rendőrség' miért az?

Bocs, ezt így nem mondtam. Megállapítható, kétféleképpen is: (1) etimológiailag; (2) érzelmi-asszociatív szempontból (legalábbis azt hiszem, a beszélők nagy részénél ez így van). Én csak azt írtam, hogy ez a nyelvtudásunknak nem képezi integráns részét, ha valaki ezeket nem tudja, attól nem tud kevésbé magyarul.
Nem tudom, hogy érted a "véletlent", etimológiailag nyilván nem.
Azt, hogy az emberek "érzik" ezt, én is elismerem (bár én se tudom bizonyítani). Hogy az időről térként gondolkodunk, azt is elismerem (bár jelenleg azt se tudom bizonyítani), és az etimológiai kapcsolat mögött nyilván ez van. De ezzel sem mondtál ellent annak, amit én állítottam.

Tehát úgy tekinted, hogy nem állapítható meg közöttük kapcsolat.

Ez csak azért fura nekem, mert ez esetben puszta véletlennek kell tekinteni, hogy a körte éppen abban a (mondjuk) két jelentésben jelenik meg? Miközben hát nyilván nem véletlen:)

Az előtt esetében még érdekesebb a kérdés (számomra), mert erősen kétlem, hogy valaki ne érezné, hogy az időbeli előtt, az igenis előtte van valami másnak, ti. az időről nagy előszeretettel gondolkodunk térként.

Ne haragudj, nem értem a kérdésedet, feltennéd másképpen? Én azt írtam, hogy ezekben az esetekben az esetleges asszociatív kapcsolat a nyelvhasználat szempontjából irreleváns, hogy úgy mondjam, "érzelmi" kérdés. Vagyis ha valaki nem érzi köztük a kapcsolatot, az ettől nem tud kevésbé magyarul. A "használatukban mutatkozó evidens különbségekkel" úgy számolok el, hogy nyelvészeti értelemben homonimáknak tekintem őket, de lehet, hogy félreértem a kérdésedet.

És akkor hogyan számolsz a használatukban mutatkozó evidens különbségekkel?

Erre meg olyan példákat szoktak felhozni, amiknek metaforikus funkciójuk is van, pl. körte (gyümölcs és villany-), egér (rágcsáló és periféria), elôtt (térben és idôben). De egy csomóan (pl. én) az ilyen asszociatív kapcsolatokat nem ismerik el poliszémiaként, és lényegében nyelven kívülinek tekintik, amelyeknek a nyelv rendszerében nincs szerepük.

Például rácsodálkozom arra, hogy vannak egyalakú szavaink, mint például a „nyúl”, ami lehet főnév is, és ige is. A mai napig azt tanítják, hogy ezek véletlen egybeesések, és nem szabad törődni velük. Azonban kideríthető, hogy ezek bizony nem véletlenek. A magyarázat gyakran megtalálható már egy életképi szinten is, viszont gyakran följebb kell emelkedni hozzá. Ez az emelkedés elég keserves, mert nem tanultuk meg, hogy a hétköznapi létszint fölött vannak szintek, amelyek bárki számára elérhetők. Nekem ezek a nyelvi kérdések és a megfejtésükre tett erőfeszítés segített ahhoz, hogy ezt az emelkedést elég rendszeresen meg tudjam valósítani. Erről a felsőbb szintről nyílik egy olyan rálátás, amelyben a nyelv szorosan összefonódva jelentkezik a műveltség többi területével.

Vagy nem. Régen úgy mondták, hogy lesállás, így hülyén néz ki, lehet hogy inkább les állás volt az vagy les-állás (néha még most is lehet ezt hallani). Szóval szerintem ebből rövidült le a les, így köze lehet a másik két les, hiszen az ominózus támadó játékos (a pálya szintjével egy magasságban levő) magaslesen lesi a labdát meg az ellenfelet
Persze most csak totózok. Ez amolyan népi helyett népstadioni etimológia

Persze amikor Collina kopasz feje lest ítél, az egy harmadik, ami már csak homoním az igével és a vadászlessel. Vagy nem.

Nekem ezek tök jó, hogy ne mondjam, csúcs kifejezések, nem tom, mi bajod van velük.

A csúcs melléknévsége szempontjából: nem probléma az, hogy nem tudunk ilyeneket mondani: *ez egy csúcs party, *vettem egy csúcs cédét?