NYELVÉSZ

Nem teljesen jó a párhuzam. A páros terminusnak nincs semmi problematikus képzettársítása (bár láttuk a szmogrendelet esetében, hogy talán mégis: a rendelet szerzői bajban voltak a 0-val, mert abban egy pár sincs, és ezért először a páratlan számú napokhoz sorolták a 0-ra végződőket, aztán korrigálták). A szótag azonban (pl. a szótagolás miatt, amit alsó tagozatról ismernek) azt sugallja, hogy tagról, jól felismerhető határokkal rendelkező dologról van szó. Egyébként meg a mi írásunk szempontjából ez irreleváns, hiszen használjuk a szótag terminust, csak felhívjuk a figyelmet arra, hogy a határai nem tisztázhatóak (legalábbis a magyarban).
Egyébként publikáltam az új változatot, ezúttal több változás is van, egy itt megszólalni nem kívánó kedves kommentátornak köszönhetően. Főleg a szó, összetett szó stb. környékén, az inkorporáció és a vonzat környékén vannak apróbb változtatások.

Az végtére is ugyanaz. (Igaz, nem kell bevezetni plusz egy fogalmat. De ezzel az erővel minek definiálni a páros számokat, elegendő kettővel osztható számokról beszélni.)

Vagy azzal, hogy hány magánhangzó van a tőben.

Nem, az az előző mondatban van, hogy a nem toldalékolhatókat nem osztályozgatjuk. De lehet, hogy ez félreérthető, maj gondolkozunk, mit lehet tenni.

Ezt én olyan finomságnak tartom, ami nem illik egy ilyen kompendiumba (és a tananyagban sincs benne), de majd meggondoljunk.

Fucsa kérdés egy olyan szöveggel kapcsolatban, amelyik kifejezett szkepticizmusát hangsúlyozza a "szófajokkal" kapcsolatban. Egyébként nem az van a szövegben, hogy "számnevekhez", hanem hogy "számokat jelentő tövekhez" járul. Maj mos kijavítom arra, hogy "számokat jelölő", akkor még inkább látszik, h ez alkalmi dolog is lehet.

Ez a kettő nem ua. Nem felt. szaknyelvi szöveg az, amiben vannak szakszavak. És azt gondolom, jól definiált fogalmak nélkül nem lehet ezt csinálni. Ezeket pedig általában szakszavak jelölik.

A -gAt képző előhangzóját szótagszámmal tudjuk magyarázni tudtommal.

Ez a "habitatív" jó szó, használni fogom. Szóval a többiben mind a 'get used to' értelemben van a szok- (abban a jelentésében pl. nemcsak múlt ideje van), ez az egy meg azér oan szar, mer itt a 'used to' jelentésben akar állni (bár sztem viccből írták így).Perszehogy nincs.

Mikor utoljára láttam, így volt benne, de mint mondtam, változik. Lehet, hogy akkor ezt jobban ki kell emelni.

Jó, én tényleg enm akarom ezt erőltetni. Mondjuk a szótagról lehet úgy is szólni, h megmondjuk, h a határa nem mindig egyértelmű. Pl. nem minden ige ragozható ugyanúgy, de attól még ti is beszéltek igéről. Igekötőről is beszéltek, pedig az sem egyértelmű, h mi igekötő, mi nem. Én úgy gondolom, a szótag bőven vállalható lenne (ráadásul a helyesíráshoz is kell, bár nem tudom, ez mennyire szempont), de tényleg enm akarom erőltetni.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Mint a mostani "nyelvtan" tananyagban, ugye? De félretéve a viccet: ez a szöveg, amit olvastatok, a magyar leíró nyelvtannak a tananyagban megjelenő része. Egy csomó más dologról is szó van a tananyagban, más nyelvekről is, meg mindenféle érdekesről, remélem, felkeltettem a kiváncsiságotokat.
Mindamellett a szótag kategóriája univerzálisan is nagyon gyenge lábakon áll (mint az a fonológiai szakirodalomból is kiviláglik), különösen pedig az a része, hogy hol a határa a szótagoknak.

Most erre nem jut eszembe semmi, de én nagyon szeretném, ha a nyelvtantanítás úgy beszélne arról, h milyen a magyar nyelv, h világossá teszi, h az emberi nyelvek egyike. Akkor viszont beszélnie kell arrról, h milyen lehet az emberi nyelv, és ezen belül milyen a magyar.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Vagyis nem a szótagtól függ, hanem a rímtől. Igazából olyan példa volna szép, hogy mondjuk a VTRV egyszer VT.RV másszor V.TRV volna, és ezt legalább két, egymástól független jelenség mutatná.

Na ilyenekre gondoltam, de az nagyon marginális, hogy n-edik, x-szer, alfászor? Vagy a tövük itt számnév?