Elég sok ilyen és ehhez hasonló "új fordulat"-ot használnak a médiákban, aminek hallatán első-második-sokadik hallásra bennem is felvetődik a kérdés, hogy mit is akartak/akarnak éppen mondani nekem, mit akartak közölni velem. Aztán "kihámozzuk-kitaláljuk" és később elfogadjuk, majd megszokjuk! (vagy fordítva
) Azt gondolom, hogy jórészt a "klasszikusok" olvasottságának a hiánya (vagy csak az olvasottság hiánya?) okozza ezt használóinál-kitalálóinál, hiszen nem fordult elő náluk elégszer olvasmányaikban a "már jól bevált" ósdi szókapcsolat ahhoz, hogy azt a "régi" módon alkalmazzák, és ezért új "kifejezéseket, összetételeket" használnak ott, ahol már létezik egy jól bevált és több évtizede-évszázada használt régi (amit mellesleg többen, vagy sokan elsőre is értenének!?
).