NYELVÉSZ

Az ugrott még be, hogy a színnevekről is azt szokták mondani, hogy kettős szófajúak, de a zöldet mindig zöldet, a pirosat mindig pirosat. A számneveknél is ötöt, nyolcat, függetlenül attól, hogy éppen főnévként vagy számnévként szerepelnek.

Nyelvész lesz a gyerek, akárki meglássa!

Mert idegenlelku vagy te is.
Aszongya a fiam: ,,ezek a rajzok nagyon királyak''.

Mondasz valamit, bár nekem ez is kissé furcsa (igaz, nem annyira, mint a csúcsak). Egyébként nekem az Ezek a szavak magyarok is szokatlanul hangzik, de nem tudom megmagyarázni, miért.

Na jó, de ez biztos?

Egy másik topikban előkerült, hgoy a csúcs használható-e melléknévként. Persze igen. Én mindenesetre így sem használnám nyitótőként. Nálam Ezek a hegycsúcsok csúcsok/??csúcsak.

Meg hát tulajdonképpen a képzett melléknevek azok, amelyikek mindenképpen nyitótővek, nem? Hogy gázosak vs. *gázosok, az már nem kérdés.

Szerintem meg is válaszoltad a kérdésedet. A főnevek tulnyomóan nem nyitótövek, de nem jelent semmi rendkívülit, ha nyitótövek. A melléknevek azonban tipikusan nyitótövek, tehát ha egy főnév melléknévvé változik, tkp. törvényszerű, hogy nyitótővé válljon.

Ebből a szempontból furcsák a népnevek. Ezeket kettős szófajúaknak szokás tartani:

magyar fn.: csak ember
magyar mn. bármi

Namármost ezek a népnevek sosem nyitótövek, akkor sem, amikor "melléknevek"!

Ezek a regények dánok, angolok, magyarok stb. Ezek svéd regények, ezek pedig dánok, magyarok, angolok

De jó, hogy nem csak én akadtam fenn rajta egyedül. Komolyan fontolgattam, hogy magam is megjegyzem itt, de "fejes" megelőzött.


Mi a helyzet a gáz szóval, ha tulajdonságot jelöl? Mer ugyanis:

Némely gázok büdösek.

Eddig rendben van, de:

Ezek a valamik nagyon gázok/gázak.

Szóval most ez mindegyik jó, vagy egyik se? Nekem így jobb a gázak, de persze asse az igazi. Asszem, abban maradtunk, amikor erről folyt a szó, hogy szabad váltakozás van, amennyiben mind a kettő kissé gáz.

Persze ez más, mint a két hold, mert itt szófaji különbség van nyilván.

Azt mondja ma a Vágó, hogy mértékegység jelentésben nem mondjuk, hogy "holdat", csak azt, hogy "holdot". (A félreértések elkerülése végett: nem mondta, hogy nem helyes, azt mondta, nem használjuk.) Namármost nekem ezt furcsa, mert én mértékegységként is holdat mondanék, de abban teljesen biztos vagyok, hogy arról beszélünk, hogy egy birtok hány holdas, nem pedig hány holdos.

A fő kérdés nem is az alakra vonatkozna, hanem arra, hogy vannak-e olyan szavak, melyeknek paradigmájában, ill. képzett alakjaiban hol nyitótövet, hol normál tövet találunk.