NYELVÉSZ

Nem találtam.

Nem ó-val?

A feltételezés nem az volt, hogy mindig van törlős, hanem az, hogy akkor maradhat a mgh hosszó, ha törlősen képezzük.

Józsi, Lóri.
Viszont az a törlős néhány esetben nem működik: Edina -> Edó, Edus, (Édi?); Erika -> Era, Margit -> Margó, Ervin -> Erkó (?), Márió (?)

A Bandi, Panni, Pisti, Bözsi viszont nem tűnik gyakorinak. Legalábbis nekem most nem jut több az eszembe (az első 100 leggyakoribb utónévből...)

De, sőt biztos. De azért szerettünk volna valami mintázatot látni.

Nem lehet valami olyasmi, hogy a keresztnevek becézésébe csomó minden belejátszik, néveredet, gyakoriság, elfogadottság v. divatjelleg, táj- meg nemzet(iség)i akármi, mittomén. Pl. ugye az Erzsitől Zsókáig, Bözsikéig meg vissza. Meg van egy csomó becenév, ami ma már (micsoda engedékenység!) anyakönyvezhető, és "halmozottan" becézett lesz (Anna, Ancsa, Ancsúrka, Kisanni), meg hát tudunk olyanról is, hogy egy név másik név beceneve lett (Janika). De hogy állunk a családnévi becézéssel? Szabó -> Szabesz, Szabi stb.

Dóri, Lóci

Antal -> Tóni

(bár itt a hosszú ó-ról nyilván a német nyelv fonológiája tehet, mi csak szolgaian átvettük a Tóni alakot, vö. egy Ágoston ismerősöm beceneve szigorúan Toni, és nem Tóni)

Ez a törlős becenévképzés nem is ritka: Zsófi(a), Móni(ka), Flóri(án). Kiváncsi vagyok, tud-e vki olyat, amikor nem törléses -i-végű becenév elején van hosszú mgh.

Szerintem a tövek becéző toldalékai UR-ben magashangrendűek és gyakori neveknél már hangrend szrint hasonulnak:

Zsuzsi ---> Zsuzsa
Kati ---> Kata
Mari ---> Mara
Laci ----> Laca

Józsi --(?)--> Jocó
Peti --(?)--> Petya
stb.

de:
Adri ---> *Adra
Móni ---> *Móna
Robi ---> *Roba
Áki ---> *Áka

Ööö, bizonyára, Bözse legalábbis nem látszik engedelmeskedni, vagyis minden rajta van... Nah. Indultunk onnan, hogy habzsi, dőzsi, meg aztán olyan depcsi, hogy minggyá öngyi, és a kovi ubi parival, és akkor miért nem pap[r]i. Aztán lettek nekünk becetöveink (de ez most komcsi? van ilyen, vagy most születik?), és hirtelen csomó más, ami meg nem olyan. Ahonnan indultunk, nekem abban az a föltünő (nem is az i), hogy mindegyik inkább rövidítés, mint becézés, bár nyilván arra hasonlít a legjobban...

Ez egyébként elvben nem kizárt, a gyakori nyelvi elemek erősebben ki vannak téve a hangtani redukciónak, bár ez talán (?) erősebben érvényesül a grammatikai elemeknél.

Szerintem [tóbi]. De lehet, hogy ez megint más képzés, törléssel, nem Tób+i, hanem Tóbi(ás), vö. Mári(a).

Sajnálom. Én egy sznob budai piacon voltam. Bezzeg a régi Lehelen...

Tóbi az nem Tobi? Vagy csak a Gyökerekben volt az?

Pontosan ez jutott még eszembe: a becetőre van megszorítás: (C(C))VCi(Cj)- alakú lehet. Ha -VC- a vége, akkor a magánhangzója kötelezően rövid (Mar-, Maty-, Pet-, Rob-, de Nánd-), és a CiCj msh-kapcsolat pedig nem lehet nehéz (majd még pontosítjuk, ez mit jelent, bár nagyjából sejtjük). Akinek [tíbor] a Tibor, annak is [tibi] a beceneve (asszem). Egy ellenpélda jut most eszembe: Tóbiás/Tóbi, de már Tobesz, Tobcsi, ha vannak ilyenek.
Nem tudom, hogy a Vica gyakoribb-e, vagy a Panni. Nyilván nem egyetlen becenévképzési módszer van.
Ez nekem egyáltalán nem jó, a kurkorica az kuki, pl. főttkuki. A zöldséges meg prűd.