Quote:
Ly helyett j
Nem. Maradjon az ly szerintem. Hagyomány meg minden, úgy viszonyul az ly az l-hez, mint ny az n-hez. És a leírásával sincs gond, akkor sem ha csak 26 betűs latin ABC-t hasznűlnuk.
Quote:
i, u, ü hosszú párjának megszüntetése
Igen, de hozzávenném még az ó-t és az ő-t is.
Az í,ó,ú,ő,ű teljesen felesleges, értelmetlen és haszontalan betűk.
A hosszú b-re, c-re a hosszú mássalhangzókra sem húzunk vesszőt, hanem kettőzzük őket.
Ez ugyanilyen jól működne a hosszú magánhangzók esetében is, azaz ii,oo,uu,üü,öö.
Quote:
A kiejtés tükröztetése prioritással bír a hagyománnyal szemben (ovoda, árbóc, szallag, egyellőre/egyenlőre)
Már elnézést, de az egyelőre meg az egyenlőre az két különböző szó, amik mást jelentenek. Nem keverhető a kettő.
Quote:
Egybeírás, különírás
Egyetértek. Kötőjelezés felesleges. Ha azért a kötőjel, mert egybeírnánk, csak túl hosszú, akkor ha
- egybeírnánk, mert egybe tartozik akkor írjuk egybe!
- ha túl hosszú és ezért külön írnánk, akkor meg írjuk külön!
Az én javaslataim:
A zárt e jelölése ë betűvel. (fakultatív)
Persze ehhez nem ártana megemlíteni nyelvtanórán, és feltenni a billentyűzetre sem. De ha kipusztítunk öt darab vesszős magánhangzót, akkor úgyis lenne hely neki.
---
Az ikes igék maradi kiváltságainak eltörlése, a beszélt nyelvben már úgyis tudja a többség, hogy a magyar nyelvben alanyi és tárgyas igeragozás is van és ez minden igére egyformán vonatkozik kivétel nélkül.
Tehát helyesen: esze
k egy almát, iszo
k egy kólát illetve eszem az almát, iszom a kólát.
A keveredett alak - eszem egy almát - pedig rég elavult és már helytelen.
Olyat sem mondunk, hogy
harapom egy almát.
Szóval javaslom az alanyi és a tárgyas igeragozás következetes alkalmazását minden igénél.
---
Van olyan rag a magyar nyelvben, hogy -ott, -ött, -ett?
Mert ha nincs akkor, Győrben, Székesfehérváron, Pécsen, Kolozsváron, stb.
Ha meg van akkor miért nincs szekrényett, asztalott, falott, vödörött stb. alak?