Miért van az, hogy nálunk a személynevek sorrendje fordítva van, mint máshol, azaz
vezetéknév + keresztnév? (természetesen van még ilyen rajtunk kívül is, de nem a közelünkben...)
Tegnap kérdezte tőlem valaki, de nem nagyon tudtam rá válaszolni. Mi elméleti nyelvészként nem ilyen dolgokkal foglalkozunk, mondtam; úgyhogy csak (kis nyelvész érzékkel megáldott) józan paraszti ésszel tűnődtem rajta kicsit.
Nekem teljesen logikusnak tűnik a sorrend (nem csak mert magyar vagyok, és ugye ehhez vagyok hozzászokva

) Névsor írásakor általában a vezetéknevek alapján szokás rangsorolni, ez nálunk nem jár a sorrend megfordításával és vesszők kirakásával (bár a vesszőkkel se vacakol minden külföldi).
A jelzős szerkezetekből remekül kijön a sorrend a magyarban, és ha jól sejtem, így alakultak ki a vezetéknevek. Meg kellett valahogy különböztetni azt a sok Jánost a faluban, így lett a kovács Jánosból Kovács János, sánta druszájából Sánta János, stb. Ugye nem mondok nagy hülyeséget?
A királyok jutottak még eszembe, pont ugyanúgy működik. Ami nálunk
Nagy Károly meg
II. Erzsébet, az másoknak
"Károly a nagy" meg
"Erzsébet a második"
Ez, mondom, csak egy naiv első megközelítés, de ha már lett itt egy etimológia topik is, gondoltam, felteszem a kérdést.