NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

Cikkek a neten
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=34&t=532		 Page 1 of 4
Author:  kalman [ 2009. February 8, Sunday, 7:10 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
martonfi wrote:
szigetva wrote:
martonfi wrote:
A -gAt képző előhangzóját szótagszámmal tudjuk magyarázni tudtommal.
Vagy azzal, hogy hány magánhangzó van a tőben.

Az végtére is ugyanaz. (Igaz, nem kell bevezetni plusz egy fogalmat. De ezzel az erővel minek definiálni a páros számokat, elegendő kettővel osztható számokról beszélni.)
Nem teljesen jó a párhuzam. A páros terminusnak nincs semmi problematikus képzettársítása (bár láttuk a szmogrendelet esetében, hogy talán mégis: a rendelet szerzői bajban voltak a 0-val, mert abban egy pár sincs, és ezért először a páratlan számú napokhoz sorolták a 0-ra végződőket, aztán korrigálták). A szótag azonban (pl. a szótagolás miatt, amit alsó tagozatról ismernek) azt sugallja, hogy tagról, jól felismerhető határokkal rendelkező dologról van szó. Egyébként meg a mi írásunk szempontjából ez irreleváns, hiszen használjuk a szótag terminust, csak felhívjuk a figyelmet arra, hogy a határai nem tisztázhatóak (legalábbis a magyarban).
Egyébként publikáltam az új változatot, ezúttal több változás is van, egy itt megszólalni nem kívánó kedves kommentátornak köszönhetően. Főleg a szó, összetett szó stb. környékén, az inkorporáció és a vonzat környékén vannak apróbb változtatások.
Author:  martonfi [ 2009. February 8, Sunday, 6:31 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
szigetva wrote:
martonfi wrote:
A -gAt képző előhangzóját szótagszámmal tudjuk magyarázni tudtommal.
Vagy azzal, hogy hány magánhangzó van a tőben.

Az végtére is ugyanaz. (Igaz, nem kell bevezetni plusz egy fogalmat. De ezzel az erővel minek definiálni a páros számokat, elegendő kettővel osztható számokról beszélni.)
Author:  szigetva [ 2009. February 6, Friday, 9:42 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
martonfi wrote:
A -gAt képző előhangzóját szótagszámmal tudjuk magyarázni tudtommal.
Vagy azzal, hogy hány magánhangzó van a tőben.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 9:19 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
szigetva wrote:
A kérdőszók és személyes névmások mint nem toldalékolható tövek vannak felsorolva, pedig tökre lehet őket (egy részüket) toldalékolni.
Nem, az az előző mondatban van, hogy a nem toldalékolhatókat nem osztályozgatjuk. De lehet, hogy ez félreérthető, maj gondolkozunk, mit lehet tenni.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 9:16 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
szigetva wrote:
Esetleg megemlíthető, hogy az ikes igéknél elkülönül az I/3. alany esetén az 1., 2. tárgy és a határozatlan 3. tárgy (megesz engem/téged vs. megeszik valamit).
Ezt én olyan finomságnak tartom, ami nem illik egy ilyen kompendiumba (és a tananyagban sincs benne), de majd meggondoljunk.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 9:13 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
szigetva wrote:
kalman wrote:
szigetva wrote:
(Egy igazi kérdés: mik a csak számnevekhez tehető toldalékok?)
-(A)-dik? -szor/-szer/-ször?
Na ilyenekre gondoltam, de az nagyon marginális, hogy n-edik, x-szer, alfászor? Vagy a tövük itt számnév?
Fucsa kérdés egy olyan szöveggel kapcsolatban, amelyik kifejezett szkepticizmusát hangsúlyozza a "szófajokkal" kapcsolatban. Egyébként nem az van a szövegben, hogy "számnevekhez", hanem hogy "számokat jelentő tövekhez" járul. Maj mos kijavítom arra, hogy "számokat jelölő", akkor még inkább látszik, h ez alkalmi dolog is lehet.
Author:  molnarcili [ 2009. February 6, Friday, 8:25 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
lucas.shell wrote:
Én nem vagyok magyartanár (legalábbis nem "praktizálok"), de megmondom, nekem mi bajom a topik-kommenttel: szakszavak. Tudom, sokan nem fognak velem egyetérteni, de szerintem a tankönyveknek nem szaknyelven kell íródniuk.
Ez a kettő nem ua. Nem felt. szaknyelvi szöveg az, amiben vannak szakszavak. És azt gondolom, jól definiált fogalmak nélkül nem lehet ezt csinálni. Ezeket pedig általában szakszavak jelölik.
Author:  martonfi [ 2009. February 6, Friday, 2:42 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
A -gAt képző előhangzóját szótagszámmal tudjuk magyarázni tudtommal.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 0:56 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
fejes.lászló wrote:
ugyanitt habitatív jelentésben is:

"de nincs rajta a lapalján megjelenni szokó továbbugrási nyelvlink-sor"

Mondjuk ez utóbbi tényleg furcsa, de nem állíthatjuk, h teljesen kizárható.
Ez a "habitatív" jó szó, használni fogom. :) Szóval a többiben mind a 'get used to' értelemben van a szok- (abban a jelentésében pl. nemcsak múlt ideje van), ez az egy meg azér oan szar, mer itt a 'used to' jelentésben akar állni (bár sztem viccből írták így).
fejes.lászló wrote:
A segédigékkel kapcsolatban azért óvatos lennék... Ilyen alapon a fog segédigének múlt ideje sincs, nem csak igenévi alakja...
Perszehogy nincs.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 0:41 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
fejes.lászló wrote:
Mondjuk a szótagról lehet úgy is szólni, h megmondjuk, h a határa nem mindig egyértelmű.

Kompendium wrote:
minden magánhangzónak megfelel egy szótag, és megfordítva (kivéve az olyan kivételes hangsorokat, mint a psszt, melyek egyáltalán nem tartalmaznak magánhangzót); a szótagok határait azonban nem lehet általánosan meghatározni.
Mikor utoljára láttam, így volt benne, de mint mondtam, változik. :) Lehet, hogy akkor ezt jobban ki kell emelni.
Author:  fejes.lászló [ 2009. February 6, Friday, 0:36 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
Jó, én tényleg enm akarom ezt erőltetni. Mondjuk a szótagról lehet úgy is szólni, h megmondjuk, h a határa nem mindig egyértelmű. Pl. nem minden ige ragozható ugyanúgy, de attól még ti is beszéltek igéről. Igekötőről is beszéltek, pedig az sem egyértelmű, h mi igekötő, mi nem. Én úgy gondolom, a szótag bőven vállalható lenne (ráadásul a helyesíráshoz is kell, bár nem tudom, ez mennyire szempont), de tényleg enm akarom erőltetni.
Author:  kalman [ 2009. February 6, Friday, 0:03 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
fejes.lászló wrote:
én nagyon szeretném, ha a nyelvtantanítás úgy beszélne arról, h milyen a magyar nyelv, h világossá teszi, h az emberi nyelvek egyike. Akkor viszont beszélnie kell arrról, h milyen lehet az emberi nyelv, és ezen belül milyen a magyar.
Mint a mostani "nyelvtan" tananyagban, ugye? :) De félretéve a viccet: ez a szöveg, amit olvastatok, a magyar leíró nyelvtannak a tananyagban megjelenő része. Egy csomó más dologról is szó van a tananyagban, más nyelvekről is, meg mindenféle érdekesről, remélem, felkeltettem a kiváncsiságotokat.
Mindamellett a szótag kategóriája univerzálisan is nagyon gyenge lábakon áll (mint az a fonológiai szakirodalomból is kiviláglik), különösen pedig az a része, hogy hol a határa a szótagoknak.
Author:  fejes.lászló [ 2009. February 5, Thursday, 23:43 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
kalman wrote:
fejes.lászló wrote:
Hát pl. ha rögtön azzal kezdjük, h milyen szavak lehetségesek... és ebben nagyon különböznek a nyelvek...



Most erre nem jut eszembe semmi, de én nagyon szeretném, ha a nyelvtantanítás úgy beszélne arról, h milyen a magyar nyelv, h világossá teszi, h az emberi nyelvek egyike. Akkor viszont beszélnie kell arrról, h milyen lehet az emberi nyelv, és ezen belül milyen a magyar.
Author:  szigetva [ 2009. February 5, Thursday, 23:20 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
kalman wrote:
(Mondjuk tudok olyan nyelvet, amibe a hangsúly helye a szótagoktól függ (pl. arab, latin), de azoknál is csak a rövid/hosszú, nyílt/zárt számít, a szótaghatár pontos helye nem.)
Vagyis nem a szótagtól függ, hanem a rímtől. Igazából olyan példa volna szép, hogy mondjuk a VTRV egyszer VT.RV másszor V.TRV volna, és ezt legalább két, egymástól független jelenség mutatná.
Author:  szigetva [ 2009. February 5, Thursday, 23:16 ]
Post subject:  Re: Cikkek a neten
kalman wrote:
szigetva wrote:
(Egy igazi kérdés: mik a csak számnevekhez tehető toldalékok?)
-(A)-dik? -szor/-szer/-ször?
Na ilyenekre gondoltam, de az nagyon marginális, hogy n-edik, x-szer, alfászor? Vagy a tövük itt számnév?
Page 1 of 4 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/