NYELVÉSZ

Biztosan mindenkinek feltűnt, h előbb a középiskolások, majd az általános iskolások körében is elterjedt a "TZ" a "témazáró" rövidítéseként. Már akkor is szöget ütött a fejembe, h ez egyértelműen a felsőoktatásban szokásos "ZH" mintájára alakult ki.... de vajon honnan indult?

Lehet ez annak a jele, h egyre gyorsabban fiatalodik a magyar pedagógustársadalom, és a felsőoktatási életből még teljesen ki nem szakad gondolkodás hozta létre?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

"mindössze" = "... mind, összesen ..."

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

TÁN = T(al)ÁN, ez is ez a kategória, amire az elején céloztam, kösz!

Sztem a "nyomor" elsődleges a "nyomorúság"-hoz képest. Sztem a második az egy (hogy mondják ezt, ha van ilyen?) túlképzett (?)alak. Úgy, ahogyan a "nyomorú"-hoz képest a "nyomorúságosság" is az. Hm, a főnévképzés apró, cukormázas örömei!

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Persze az utolsó kérdésem csak vicc, de azért jelentését tekintve elég közel van egymáshoz a két alak...

Nem mondom, csak kérdezem, mert van olyan ismerősöm, aki rendszeresen használja az itten-t az itt helyett. Sőt ismerek olyan nyelvjárást, ahol az őtet alakot használják rendszeresen.

Ami szintén nem világos: azt mondhatjuk tán (!), hogy pl. a nyomor a nyomorúság rövidült alakja?

Ezt nyelvtörténetileg mondod, vagy csak úgy? Mert csak úgy az őt és a nálam is tekinthető az őtet és a nálamnál ,,rövidített'' alakjának.

Az itt, ott, most is tekinthető az itten, ottan, mostan rövidült változatának? Sőt a majd-ot is használják a majdnem rövid alakjaként.

Aztán, hisz', biz, istenuccse...

Én olyanokra gondoltam, és olyanokra vagyok kíváncsi, amik már a köznyelv részét képezik ... igaz, itt is kellene némi finomítás, lehet h épp amiatt, ami a SOSINCS szavunkat is jellemzi: sok olyan van/lehet, amit csak a beszélt nyelvben, pontosabban a személyközi, szemtől szembeni kommunikációban használunk.

Mint említettem, ha tudtok erről forrást, adatbázist, kíváncsian várom...!!!

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Szerintem a 3-4 magyarázható a gyors beszédben való rövidüléssel (tudom > tom stb.), de az 1-2. alapvetően más.

Nem tudom, van-e ezekről valahol forrás, vagy lista, szószedet, vagy bármi - egyenlőre "alapkutatási" érdeklődés hajt, gyakorlati "haszon" nélkül.


Olyan jelenségekről szeretnék többet tudni, ahol "érdekesen" rövidülnek, tömörödnek kifejezések.


Olyanokra gondolok, mint:

1. "TÖK", mint a tök jó-ban. Ez valószínűleg a "TÖKÉLETES"-ből maradhatott hátra. (mondjuk, ezt egy diáknyelv, vagy szlengszótárban lehet h megtaláltam volna:)

2. "PONT", mint a "pont jó"-ban, "pont akkor"-ban, stb-ben. Ez valószínűleg a "PONTOSAN"-ból alakult ki. (diákszleng, dettó?)

3. "SOSE" - ez OK, hogy a "SO-ha-SE" -ből rövidült, tömörödött.

4. "SOSINCS" - bevallom őszintén, sztem ezt soha életemben nem használtam írásban, csak a beszélt nyelvben. A gugliban ezt találtam róla:


"sosincs" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 84 100 magyar nyelvű találatból.
"so'sincs" kifejezés 11-20. találata az összes, kb. 138 magyar nyelvű találatból.
"soha sincs" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 1 190 000 magyar nyelvű találatból.
"soha nincs" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 1 380 000 magyar nyelvű találatból.


Ha tudtok ilyenek, vagy tudtok forrást, kérlek írjatok róla/róluk!

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"