NYELVÉSZ

Javítás:
"Tehát, ha egy /C/VC/C/-Or alakú ige töve lexéma értékű, akkor ugyanez a tő megtalálható /C/VC/C/-OrOdik alakban is." helyett:
Tehát, ha egy /C/VC/C/-OrOg alakú ige töve lexéma értékű, akkor ugyanez a tő megtalálható /C/VC/C/-OrOdik alakban is.

A /C/VC/C/-OrOg és /C/VC/C/-OrOdik alakú igékből az –Og ill. az -Odik képző elvonása után, vagy kapunk egy lexémát, vagy egy kötött morféma marad vissza.
Egy /C/VC/C/-Or alakú lexémát vagy csak egy /C/VC/C/-OrOdik igealak töveként találunk meg, vagy megtalálható egy /C/VC/C/-OrOdik és egyúttal egy /C/VC/C/-OrOg igealak töveként is.
Az az eset nem fordul elő, hogy egy /C/VC/C/-Or alakú lexémát kizárólag /C/VC/C/-OrOg alakú ige töveként kapnánk meg.
Tehát, ha egy /C/VC/C/-Or alakú ige töve lexéma értékű, akkor ugyanez a tő megtalálható /C/VC/C/-OrOdik alakban is.
A 45 darab, /C/VC/C/-OrOg alakú ige általában hanghatás keltését, hanghatással jellemzett tevékenység folytatását, a 35 darab, /C/VC/C/-OrOdik alakú ige pedig, alak vagy pszichikai állapot változását írják le. Az azonos tövű /C/VC/C/-OrOg és /C/VC/C/-OrOdik alakok az /C/VC/C/-OrOdik alakok jelentéskörébe eső tartalmat hordoznak.

A 19 darab, /C/VC/C/-OrOdik igealak listája, amelynek van lexéma értékű /C/VC/C/-Or töve /2-ben van P vagy B/:
hunyorodik, nyomorodik, fintorodik, vicsorodik, vigyorodik, szenderedik, Pityeredik, kunkorodik, undorodik, zsugorodik, Bátorodik, szigorodik, komorodik, dudorodik, fodorodik, göndörödik, tömörödik, kényszeredik, hengeredik,
A 16 darab, /C/VC/C/-OrOdik igealak listája, amelynek nincs lexéma értékű /C/VC/C/-Or töve /3-ban nincs P vagy B/:
tántorodik, háBorodik, kucorodik, kuPorodik, Bodorodik, henPeredik, csePeredik, domBorodik, szomorodik, szaPorodik, áPorodik, Pöndörödik, töPörödik, gémBeredik, Penderedik, iPeredik,
Általában nincsen /C/VC/C/-Or alakú lexéma értékű töve olyan /C/VC/C/-OrOdik igealaknak, amelyik P vagy B msh-t tartalmaz.

A -dUl és az -An tőválasztása a /C/VC/O/g tőalakok között megkülönbözteti a -dUl képzővel álló, L, R, N, J, Ly, Z, Zs végűek osztályát /I. tőoszt./ és az egyéb tővégűek osztályát, amibe az -An képzős tövek is tartoznak.
Az –An –ra fogékonynak látszó tőosztályban az a meglepő, hogy az –An, a neki tetsző msh-vég ellenére, bizonyos töveket valami oknál fogva mégis elkerül. Például, a “gagyog” ismeretében fülsértő a “gaggyan”, de semmi baj sincsen a “bugyog – buggyan” párral.
Az egységesnek látszó tőosztály kettéválik. Az egyik részéhez /II. tőoszt./ nem csatlakozhat –An, és “hangképzőszervi működés” jelentésű igék tartoznak bele.
A másik rész, az –An -vonzó III. tőosztály jellegzetessége, hogy nincsen a tövekben A, Á és nyílt E mgh..
A /C/VC/O/g alakok tőhalmaza tehát felbomlik három, csaknem diszjunkt részhalmazra, a következő jellemzőkkel.
I. tőosztály /38 tő/. Az –Og egy következő toldalék hatására torlódik. A tővégi msh. az / L, R, N, J, Ly, Z, Zs/ halmazból való. A tőben A, Á, és nyílt E mgh. “nincs”. A tövekre kapcsolódhat –dUl. A tövekre NEM kapcsolódhat –An.
II. tőosztály /36 tő/. Az –Og egy következő toldalék hatására NEM torlódik. A tővégi msh. NEM az / L, R, N, J, Ly, Z, Zs/ halmazból való. A tőben A, Á, és nyílt E mgh. LEHET. A tövekre NEM kapcsolódhat –dUl. A tövekre NEM kapcsolódhat –An.
III. tőosztály /39 tő/. Az –Og egy következő toldalék hatására NEM torlódik. A tővégi msh. NEM az / L, R, N, J, Ly, Z, Zs/ halmazból való. A tőben A, Á, és nyílt E mgh. NINCS. A tövekre NEM kapcsolódhat –dUl. A tövekre kapcsolódhat –An.
A /C/VC/O/g tőosztályok szembenállására a nyelvérzék is alapozhat, amikor választunk a jó hangzású képződmények, és azok között, amiket sohasem mondanánk. Ilyen rendszerben a szavak kis részének megtanulása más képzésű szavak létrehozására is hatással van.

I..tőoszt.: pezseg, nyüzsög, sajog, bolyog, károg, morog, pereg, forog, korog, hörög, pörög, görög, csorog, csurog, sürög, dörög, csörög, zörög, izeg, zizeg, buzog, mozog, zizeg, peng, zeng, reng, teng, leng, ing, kong, cseng, pang, dong, ring, csüng, döng, ráng, zsong,
II. tőoszt.: vihog, nyihog, huhog, röhög, dohog, köhög, liheg, remeg, inog, dadog, susog, tátog, mekeg, zokog, makog, brekeg, krákog, gágog, töfög, nyafog, cseveg, nyávog, tipeg, szipog, csipeg, hápog, hebeg, fecseg, csacsog, gügyög, ragyog, gagyog, fityeg, hetyeg, motyog, vacog.
III, tőoszt.: döcög, kocog, biceg, kotyog, potyog, ketyeg, rotyog, zötyög, lötyög, lotyog, totyog, szotyog, bugyog, tocsog, locsog, recseg, csoszog, szuszog, sziszeg, lebeg, rebeg, lobog, robog, dobog, csobog, libeg, topog, csepeg, ropog, szepeg, kopog, pöfög, böfög, röfög, pufog, lefeg, zuhog, suhog, piheg,

57 darab /C/CVCC-Og alak közül azok, amelyeknek a töve NEM található meg /C/CVCC-An akban is /35 darab/, zömmel “Hangképző szerv hangadása” jelentésűek, azok viszont, amelyeknek a töve megtalálható /C/CVCC-An akban is /22 darab/, zömmel NEM “Hangképző szerv hangadása” jelentésűek.

II. /tövük NEM áll /C/CVCC-An alakban/: csámcsog, barcog, hemzseg, henceg, hortyog, mormog, pöntyög, dörmög, kuncog, pusmog, piszmog, cincog, nyámnyog,
cammog, battyog, kaffog, nyammog, slattyog, sunnyog, suttog, kullog, fujjog, duzzog, kluttyog, dünnyög, hüppög, dürrög, kürrög, hümmög, szüttyög, zümmög, füttyög, prüsszög, vinnyog, vijjog

III. /tövük /C/CVCC-An alakban is áll/: harsog, serceg, perceg, fortyog, pislog,
kattog, pattog, csattog, retteg, berreg?, csetteg, cserreg, durrog, surrog, cuppog, puffog, billeg, pisszeg, csillog, villog, pittyeg, pirreg,

A 28 darab /C/VCC-An szerk alak, amelyeknek töve nem található /C/VC/C/-Og alakban, zömmel NEM “Hangképző szerv hangadása” jelentésű.
IV.: csappan, nyekken, rekken, reppen, serken, rokkan, rozzan, roggyan, horkan, torpan, röppen, bökken?, hökken, pöccen, szökken, csökken, zökken, pörsen, ruccan, bukkan, huppan, pukkan, csusszan, mukkan, hibban, nyikkan, illan, nyiffan

Igék végén is megnéztem volna, hogyan illeszkedik az –Ok, de ragozatlan igetövek végén nincsen –Ok, másként az 1.sz. 1.sz és az 1.sz. 3.sz. összekeveredne. Jobb híján a zöngés változattal képzett igéket kerestem.
Toldalék, pl. –ó/ő vagy –gat/get felvétele során ezek egy részében is torlódnak a msh-k, az –og/eg/ög mgh-ja kiesik.
1 kivételtől /zizeg/ eltekintve, a 101 felgyűjtött /C/VC-Og igében a torlódás mindig bekövetkezik, ha a C2 helyen L, R, /N/, J, Ly, Z vagy Zs msh. áll /26 eset/, a többi 75 tő esetében pedig soha. Tehát, pl. hörög-hörgő, sajog-sajgó, nyüzsög-nyüzsgő, stb. de tátog-tátogó, susog-susogó, robog-robogó, stb.
Ezeken felül, 15 /C/Vn-g szerkezetű igében /cseng, döng, zsong, stb./ toldalékolás nélkül is NG kapcsolat van.
Az–og/eg/ög képzős, egyszótagosnál hosszabb igék tővégi msh-ja csak L, R, J-Ly lehet, és újabb toldalék hatására mindig torlódik g-vel /pl. enyelgő, sompolygó, tekergő, stb./ .
Az -Og torlódását kiváltó tővégi msh-k megegyeznek azokkal a zöngés msh-kkal, amelyekhez a –t tárgyrag, mgh. nélkül illeszkedik. Az NY msh. bizonytalan, mert nem találtam ny-Og végű igét.

Sok –Og képzős ige töve felvehet –dul/dül, -g+at/g+et, ill. –an/en képzőt. A –dUl, szinte kivétel nélkül, csak olyan tövekhez kapcsolódik, amelyek –Og képzővel is állhatnak.
A 116 darab /C/VC-/O/g szerkezetű ige töve közül a –dUl és -g+At kizárólag az L, R, N, J, Ly, Z vagy Zs tővégűeghez járul, tehát a “torlódásra képes” tövekhez.
Az –An képző viszont, L, R, N, J, Ly, Z, Zs tővégekhez nem kapcsolódik, így az –An és a –dUl megosztozik az –Og képzős igék tövein.
4 kivétel akadt, ahol –An is kapcsolódott a –dUl számára alkalmas tőre /rezzen, zörren, csörren, dörren/.

75 darab olyan /C/VC-Og igét találtam, aminek a /C/VC tővége NEM L, R, N, J, Ly, Z vagy Zs. Ezek közül csak 41 vesz fel –An képzőt. Az látszik, hogy a “hangképző szervekkel történő hangadás” jelentésűek azok, amikhez nem járhat –An /pl. van gagyog, hápog, vihog dadog, viszont nincsen gaggyan, háppan, vihhan, daddan, stb./ , de pontos hangtani szabályt még nem találtam rá.

Az előbb írt I. szabály szerint a CVC-Ok névszókban a C2 helyet betöltheti a zöngétlenek közül T, S, SZ és ezek minden színezése, valamint a zöngések közül azok, amelyeknek nincsen zöngétlen párja, tehát L, R, N, M, J, és ezek minden színezése.
Az alternatív, II. szabály szerint C2 helyét a hátul képzett /H, K, G/, és elöl képzett /P, B, F, V, M/ msh. NEM töltheti be.
Az 1. szabály az I. /T, S, Sz, CS, C, L, R, N, M, J-LY, NY, TY/ msh. halmazt, a 2. szabály a II. /T, TY, D, GY, S, ZS, Sz, Z, CS, DZS, C, DZ, L, R, N, J-LY, NY/ msh. halmazt jelöli ki.

%%%%%%%%%%%%% Hangkészlet: B,C,Cs,D,Dz,Dzs,F,G,Gy,H,J,K, L,Ly,M,N,Ny,P,R,S,Sz,T,Ty,V,Z,Zs
% % I. szabállyal kijelölt msh-k: O,C,Cs,O, O, O, O,O, O, O,J,O,L,Ly,M,N,Ny,O,R,S,Sz,T,Ty
%% II. szabállyal kijelölt msh-k: O,C,Cs,D,Dz,Dzs,O,O,Gy,O,J,O,L,Ly,O,N,Ny,O,R,S,Sz,T,Ty,O,Z,Zs
%% III. szabállyal kijelölt msh-k: O,C,Cs,O, O, O, O,O,O, O,J,O,L,Ly,O,O, O, O,R,S,Sz,T,Ty

A két meghatározás egyes msh-k esetében konfliktusban van egymással. M előfordulását csak az I. szabály, D, Z, Gy, DZ, DZS, ZS előfordulását pedig csak a II. engedi meg.
Egy olyan msh. halmazban, amiből a mai msh-k közül hiányozna a TY, DZ, DZS, Zs, az I. ill. a II. szabállyal kijelölt részhalmaz abban különbözne egymástól, hogy M-et csak az I. tartalmazná, míg D-t és Z-t csak a II.
A CVC-Ok névszókban pedig éppen ezekkel a C2 helyen álló M, Z, D msh-kkal jár együtt a rendellenes torlódás.

Az I. msh-kiválasztási szabályhoz hasonló, II. szabály kijelölheti a zöngétlenek közül a T, S, SZ msh-kat és ezek színezett hangjait, a zöngések közül pedig az R, L, J likvidákat, és színezésüket. A II. és III. szabály alkalmazásával kiválasztott msh. részhalmazok metszete pontosan azoknak a msh-knak a halmaza, amelyek szabályosan torlódnak a C2 pozícióban, a metszeten kívüli msh-k pedig nem fordulhatnak elő, vagy nem képesek torlódásra –Ok -kal.

Ez persze, csak egy játék, de esetleg ilyen, jólformáltság alapján kikövetkeztethető kiválasztási szabályok evolúciójaként lehetne modellezni nyelvi változásokat. Próbálkozott már valaki ilyesmivel?

Megpróbáltam utánajárni, hogyan viselkedik a “k”, amikor nem jelként kapcsolódik, hanem kötötten fordul elő a szóvégen, hátha magamtól is rájövök, mi kényszeríti ki azokat a szigorú szabályokat, amikre rákérdeztem. Okosabb nem lettem tőle, csak egyre több, nekem teljesen váratlan kapcsolat tűnik elő, amiket le kellene ellenőrizni. Nagyon izgat, hogy kevés szabállyal mennyire lehet leírni nagyobb szócsoportok közös tulajdonságait.

A -nok/nök és a -dok/dek végűeket /írnok, elnök, tábornok, ill. érdek, szurdok, meredek, stb./ nem számítva, 5 egyszótagos /ok, sok, tok, tök, fok,/, és 41 darab, C1VC2-Ok szerkezetű, -ok/ek/ök végű névszót találtam. Elvétve előfordulnak más szerkezetű, és többszótagos képződmények is /pl. péntek, üstök, gyermek, stb./, de csak CVC-Ok szerkezetűekben indukál torlódást a toldalékolás.
Ezek közül 37 főnév, 4 pedig főleg melléknévként használatos /zömök, remek, konok, török/.
Hosszú mgh 1 szóban /túzok/ fordul elő, és 1 szó /könyök - könyék/ alakváltozatában.
Szerkezetükre jellemző, hogy a C2-msh.a zöngétlenek közül csak a T, S, SZ, és a színezésükként felfogható CS/t+s/, C/t+s/, TY/t+j/, a zöngések közül pedig, csak olyan msh. lehet, amelyiknek nem létezik magyar zöngétlen párja, tehát az L, N, R, és a színezésükként felfogható Ly/l+j/, Ny/n+j/ továbbá az M.
A szabály alól 1 kivétel van csak, a hosszú msh-jával egyébként is kivételes túzok.

Többségükben a -k tbsz. jel, vagy a -t tárgyrag felvétele a C2 és a rákövetkező "k" torlódását indukálja /pl. burkok, farkak, stb./.
Azonban, pontosan abban a 8 szóban /túzok, zömök, remek, homok, török, könyök, gyerek, konok/ amelyeknek alakja vagy szófaja eltér a többségétől, nem jön létre az indukált torlódás.Ide tartozik a listáról minden szó, amelyikben hosszú mgh. tűnik fel, továbbá minden melléknév, és minden olyan szó, amiben M áll a szóvégi -Ok előtt. Talán a gyerek kivételes viselkedése is összefügg azzal, hogy van gyerMek alakváltozata?
Tehát, az -ok/ek/ök végű névszók közül azokban a főnevekben indukál torlódást a toldalékolás, amelyek nem -nok/nök vagy -dok/dek képzőt vettek fel, mgh-ik rövidek, és -ok/ök végződésük előtt nem M áll.

Azon csodálkozom már, hogy egyáltalán létrejöhettek a szavak, ilyen szigorú kötöttségek között. Talán akkor áll be az improduktivitás, amikor a képzőknek nem marad mozgástere a lehetőségek szűk határain belül?
Ez most az újszülöttnek minden vicc új esete, és a hangtani megszorításokon csak én csodálkozom?

Az előzőleg írt torlódási szabályból kimaradt az a lényeges feltétel, hogy a torlódás során hosszú mgh. nem eshet ki.
A szabályt eddig 218 nyitótőre ellenőriztem, és továbbra is csak 1 kivétel akadt.

Az előbbiekkel összefügg, hogy szerintem a főnévi nyitótövekben /az -Alom képzős főneveken kívül/ a tbsz."-k" jele akkor és csakis akkor indukál tővégi msh. torlódást, ha létrejöhet olyan torlódás, amiben az 1. hang eleme a /t, d, sz, z,/ -nek, vagy a 2. hang eleme a /k, g, h,/ -nak.
A keletkezett szó torlódással nem kezdődhet.
Az ilyen szerkezetű torlódás "h" hanggal még hangátvetés árán is mindig létrejön /terhek, pelyhek, kelyhek/, és akkor is, ha tővégi Ú - V átalakuláson keresztül mehet végbe /odvak, tetvek, nedvek//.
189 nyitó főnevet gyűjtöttem össze, ezek között a következő 17 tőben állnak fenn a torlódás feltételei, és a torlódás létre is jön bennük:
ajak, farok, féreg, fészek, kazal, kehely, kéreg, kölyök, méreg, nedű, odú, pehely, sarok, sátor, teher, tetű, vászon.
1 tő már a toldalékolás nélkül is tartalmazza a szabályszerű, tővégi torlódást, vagy hosszú msh -t: hossz.
1 kivételt találtam: darvak.
A fennmaradó 170 nyitó főnévben nem állnak fenn a megadott feltételek, és ezek egyikében sem indukál torlódást a "-k" tbsz. jel.
A nem nyitótövekben ez a szabály fellazulni látszik /pl. sátrak, de motorok/.

Megint vannak kérdéseim. Mi lehet ennek a jelenségnek az oka? Vizsgálták már a nyitótöveket ilyen szempontból?
A saját nyitótő gyűjteményem biztosan kiegészíthető. Tud valaki egy teljesebb listát?

„TÖRKENCZY MIKLÓS – SIPTÁR PÉTER Magánhangzó ~ semmi váltakozások a magyarban Nyelvtudományi Közlemények 97. 64–131.”
cikket olvasva felmerült egy kérdésem az –Ad képzős igék múltidejű alakjával kapcsolatban.
Idézet:
73 - 74. old. „17A múlt idő jelének további idioszinkratikus tulajdonsága, hogy nem jelenik meg előtte kötőhangzó két szabálytalan (kötött) tő, a feküd- és az alud- után (feküd-t, alud-t), valamint az ad/ed végű tövek egy része után (szalad-t, marad-t, mered-t, reped-t). Ezek az alakok a zöngésségi hasonulás közbejöttével [tt]-végűként jelennek meg a felszínen. Más ad/ed végű igék nem így viselkednek: ad-ott, fed-ett, fogad-ott, szenved-ett, tagad-ott.”
18
„Az adott igető fonológiai alakja csak részben határozza meg a viselkedését. A
kötőhangzónak jelen kell lennie a tővégi mássalhangzó-kapcsolat után, ha az t-re
végződik (pl. fest-ett-ek) vagy nem lehetséges elágazó zárlat (pl. csukl-ott-ak).
Egyébként azonban fonológiai alapon megjósolhatatlan, hogy a kötőhangzó
megjelenése kötelező, fakultatív, vagy lehetetlen egy adott CC-végű igető után
ebben a környezetben. Bizonyos tővégi kapcsolatok (pl. /ld/) után mindháromfé-
le viselkedésre akad példa: száguld-ott-ak / *száguld-t-ak, told-ott-ak / told-t-ak,
*küld-ött-ek / küld-t-ek.”

Kérdés: Nem egyszerűbb a –d végződésű rövid igékről kimondani, hogy ezek közül a múltidő –t jele a szabályos ikesekhez és azokhoz illeszkedhet kötőhanggal, amelyekhez szabályosan megjelölt tárgy tartozhat?
Igaz, hogy ez nem hangtani szabály, de kezeli a feküd-, alud- kivételeket és elég jól elkülöníti a kötőhangos –Ad végűeket a többitől, még azokat is, amelyek csak a használatukban különülnek el /fegyvert ragadott – sárba ragadt, egy várat támadott – egy ötletem támadt/.
Én csak ezeket tárggyal is álló –Ad végűeket találtam: tagad, ragad, támad, feled, fogad, szenved, enged, /ad, fed, szed/.
Az –Ad végűek közül ez a tárggyal álló csoport nem kaphat –szt vagy –ít képzőt, és az –ul képzősök közül ugyancsak a tárggyal állók /bámul, csepül, árul, szapul, stb./ tövéhez nem jár általában –ít vagy –szt.