NYELVÉSZ

A vidëo sajnos már nëm érhető el.

Az ly csak olyanoknak archaikus, akik nëm ismerik mëglëhetően jól az anyanyelvüket. Ëgy szép lágy hang, ami azonos az l+j összeolvadásával.

Az e pedig azért nyílt, hogy jól mëgkülönböztethető lëgyën a zárt ë-től, így érthető lëgyën a beszéd, ráadásul így nëm válik kecskemekëgéssé, mint néhány budapesti esetében.
Nëm a Dunántúliak e-je túl nyílt, hanëm más tájszólások -pl. északkeleti- mossák össze a magyar nyelv kettő egészen különböző magánhangzóját.

Érthetetlen ez az erős akarat a magyar nyelv fonémáinak a kipusztítására és ëgyben nagyon szomorú is.

Az e majdnëm olyan nyílt, mint á, az ë pedig majdnem annyira zárt, mint az é helyësen.

A kettő összemosása ëgyrészt silányabban hangzó beszédet eredményez, másrészt érthetetlenségët, mivel úgy több mint 1800 több jelëntésű azonos alakú szó keletkëzne..

- Lementem.
- A pincébe, vagy az adatokat?

- Kifestettem a szobát.
-Të vagy a fëstő?

Mindëgy lënne? Hát aligha.

Kedves fórumozók!

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi linken meghallgatható 91 éves palóc bácsit:

http://www.youtube.com/watch?v=lNw0Oq710ok

Archaikus feature-ök:

- palatális laterális: furulya (vagy ez geminált aveoláris lat.?), milyen (vagy ez alv.+palatális approx. cluster?), a "gulyás"-t egyértelműen palatális aprox.-nak hallom
- Nagyon erősen pergő r. Jól érzem, hogy ez archaizmus? Hallottam már más idős palóc nénitől is, valamint nagyon régi felvételeken. Ez az r inkább emlékeztet engem mondjuk a khoekhoe r-jére (http://www.youtube.com/watch?v=brifDsUwY94), mint a mai köznyelvi magyar r-re. Tud egyébként valaki irodalmat a különböző alveoláris pergő hangok osztályozására? Nehéz megfogni, hogy mi a különbség pl. egy rövid pergetett r (pl. olasz rövid r), egy geminált magyar r és az igazán erősen pergetett r-ek között (pl. spanyol geminált, khoekhoe szimpla).

Egyéb érdekesség az egészen nyílt e használata, ezt eddig csak a Dunántúlon hallottam. A palóc nyelvjárásokban milyen a kétféle e realizációja? Tudja ezt valaki?