NYELVÉSZ

Nekem elég rossz a fülem, de sztem a 2. e előtt zönge van. Többiek?

Mivel [peccsem]-et mond. Mármint az én fülem szerint.

kicsit off, de figyelitek ahogy 0:43-nál a peccsdzsem szóban a cs nem zöngésedik? És ez sztem nem székelyizmus, én is így mondanám.

Viszont, ami nagyon helyi az az, hogy egyes szóvégi obstruensek után mindig svá van. borvizö, murokö, ádidaszö, csimaszö, süldőkö, szerszámokö, heggesztőaparátö, piksz(ö), kasö
Máskor meg nem: peccs, szalátaböff, slápp (sztem hosszú p-vel mondja), surc, aragáz
Sőt néha törli a szóvégi zárhangot: füsskabá(t), dege(tt), staférun(g), és a féreg-ben is olyan nagyon gyenge volt a g. A zakotaság-ban meg nem is tudom mit mond, valami nazálisfélét.

Általánosításö: frázisvégen nincs VC szekvencia, de VCC van. Tud valaki erről valamitö?
Vagy legalább ismertek hasonló fonotaktikájú nyelvetö?

Viccnek szánt videó. Na ennyit a magyar nyelv "egyközpontúságáról".

_________________

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Szerintem én már hallottam erről, bár magamtól nem tudtam volna felidézni...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Deutsch-Türkischen Grundschulen

összefoglalom a lényeget, azok kedvéért akik nem tudnak németül:

A török oktatási miniszter és az hamburgi oktatási és sport hatóság együttmüködésével jött létre Hamburban egy olyan projekt, amely keretében 2003 óta két elemi iskolában minden évfolyamban egy-egy bilinguális osztály müködik. MInden osztálynak van egy német, meg egy török tanítója.

itt igazad van. Közeledünk? Deutsch-Türkischen Grundschulen


(nem kell mondjam, hogy a mai esti német-török mérkôzés miatt nagy itt az izgalom)

Ja, ezt mindenhol bedobom, mindenki igazat ad, és mindenkiben az marad meg, h milyen jót szólt ez a fejes...




Vannak nekik, ha nem is tökéletesek: http://www.albany.edu/eqre/papers/39EQRE.pdf

Egyébként lehetne áthidaló megoldást találni, pl. a török gyerek négy napig német iskolába járna, az ötödiken törökbe stb. Sőt, a török nyelv tantárgy lehetne a nagyszámú török kisebbséggel rendelkező helyeken a németek számára is. Nagyban oldaná az előítéleteket.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

csak úgy megforgassa a mágikus botját és hoppá, megszületett. Nem tudom, hogy pontosan hogy van a kínaiakkal, de ha az államnak nagy gazdasági elônye van belöle akkor mágikáus pálcája is van. Adjatok már egyet a románkonkan is, de olyant amelyikkel egyetemet lehessen müködtetni!


kétnyelvûek, habár nem mondtam, de azt hittem, hogy magától érthetôdik hogy azok, már harmadik generációs török is van, és ök is simmán kétnyelvûek. Ez az a generáció amelyik lassan beintergrálódik. Komolyan gondolod, hogy ök is megtennék, ha nem lennének német gyerekek között az iskolában. Nem gondolod, hogy 2-3 generáció után elvesztik a nyelvüket. Nem asszimilálni akarják öket, hanem integrálni. Amennyire elszigetelten és hagyományosan élnek, közel sincs veszélyeztetve sem a nyelvük, sem a kulturájuk. De az integrációjuk lenne, ha az oktatásban is megkapnák a lehetôse´get arra, hogy különhúzodjanak. Biztosak vagytok abban, hogy használ valakinek, ha a kínai nem kerül az iskolában magyar gyerekekkel kapcsolatba? Honnan fogja tudni megismerni azt a világot amelyikbe belekültözött? Hogyan fog tudni boldogulni a kis kínai közösség határain kivül?


és megint forgatjunk a pálcát és máris megszületnek a tankönyvek, vagy nem értem. És azt sem értem, hogy miért nem nézitek meg a dolgoknak a problémás oldalait is. Könnyü az mellett kiállni, ami egy ideális világban nagyon jól müködne, de azt meg nem lehetne itt és most alkalmazni, mert nem ugyanazok lennének a következményei. De én most tényleg idô hiányban hagyom is a témát. Majd meglássuk 10-15 év múlva mit hoz a kis kínainak, hogy Budapesten nem magyarul, hanem kínaiul tanult.

tucyka:
De ha egy kisebbség magának olyan nyelvű iskolát nyit, amilyet akar, akkor ezt már az állam mint iskolát támogathatja, nem? Van Mo-n kínai iskola, és ezt a kínaiak maguknak csinálták (gondolom), aztán az állam meg támogatja. Az oroszok vagy a mongolok vagy akárkik csinálhatnak maguknak iskolát.

Én nem vagyok liberális (most az ún. "liberális minimum"-tól eltekintve), és az erős állam híve vagyok, de itt még nekem is kicsit sok a "kell". Miért ne lehetnének a törökök vagy akármilyen más bevándorló vagy nem bevándorló kisebbség kétnyelvűek, két nyelvet gyerekként egyszerre minden további nélkül el lehet sajátítani, sőt sok helyen ez a norma. Egy nyelv ismerete érték, és ha valamilyen fajta túlzott egységesítési kényszerből ezt egy állam megpróbálja elfojtani, az szerintem nem jó (mondjuk fejesnek igaza van, hogy ezek nagyon bonyolult kérdések). Persze, beszéljenek németül, ezt teljesen nyugodtan meg lehet követelni. De ez nem jelenti azt, hogy egyszersmind ne beszéljenek törökül is, ha úgy szeretnének, és ha ebben az államtól támogatást kapnak, az szerintem egyrészt nekik is jó, másrészt a többségnek is. Lásd még István király meg a monokultúra a mezőgazdaságban Ha egy állam ezt megtiltja, az meg szerintem igen súlyos jogsértés.

És ha mindkét nyelven tanul valaki a ziskolában, akkor mindkét nyelv akadémikus regiszterét is megismeri, amit otthon nem biztos, hogy megismerne...

A vallásgyakorlással mint párhuzammal vigyázz, mert a keleti vallásokban ez nem úgy működik, mint a kereszténységben, sokkal jobban összekapcsolódik a nyelvvel. Pl. a Koránt eredetiben, arabul kell tanulnia a muszlimoknak, ha jól tudom, különben nem számít megfelelőnek. Vagy mondjuk mi pl a zsinagógában héberül imádkozunk, az a szent nyelv, ha nem sajátítod el valamennyire, nem tudsz a vallásgyakorlásban részt venni. Most akkor mondja azt az állam, hogy tessék szépen a Koránt németül tanulmányozni a medreszében? Speciel vannak ilyen törekvések/igények egyes országokban a terrorizmus elleni harc nevében, de ez szerintem gáz.

_________________
http://www.prezzey.net

azt hiszem, hogy itt mindenki másról beszél , így nagyon szépen elmegyünk egymás mellett.

én arról beszélek ami van. De nem kimondottam ami M.o.-n, Ro.-ban vagy a szomszédoknál van, hanem arról is ami a "fejlettebb" országokban is megfigyelhetô. Lehet, hogy én szeretek tulságosan diferenciálni, és ha lehet nem összemosni a dolgokat, de habár minden esetben jogokról beszülünk, nem tartom helyén, hogy a különbözô területeket egy lapra tegyük. Itt felmerült már a nôk diszkriminációja. Sem a probléma alapja és sem a megoldása nem közös a nyelvi jogokkal. Más területek, ahol diszkrimináció történik az pl. a szexualitás kérdése és a vallás. Szerintem ezeket nagyon ajánlott külön-külön megtárgyalni.

a nyelvi jogokra visszatérve
Habár itt már elhangzott hogy a nyelvi jogok alapvetô emberi jogok közé tartozik, mégis meg kell jegyeznem, hogy én itt elsôsorban az anyanyelv használatáról az állami oktatásban beszéltem. Más területen már más törvények érvényesek. Például senkit nem szabad elitélni, ha nem értette a vádat, vagy a tárgyalást, stb. Ilyen szinten persze, hogy az alapvetô emberi jogról van szó.

DE, rendszeresen elolvasom a különbözô nemzetközi szervezetet jelentéseit az emberi jogokkal kapcsolatban és még nem volt példa arra, hogy egy ország megsértette az emberi jogokat, mert nem biztosított anyanyelvi oktatást egy olyan kisebbségi népcsoportnak, mint amilyen a kínai nálatok, a török a németeknél, vagyis nem-honos. Ugyan ezen csoportoknak ha a vallásszabadságuk volt megsértve, vagy diszkriminálva voltak a munkahelyen, stb, akkor az már benne volt a jelentésben.

Nem hiszem, hogy abban a pozicióban lennék, hogy meg tudjam itélni, hogy ez mennyire helyes, de azért érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy mivel jár egy frissen bevándorolt népcsoportnak a fogadóországban anyanyelvi oktatást biztosítani.

most idôhiányban csak annyit jegyeznék meg, mégegyszer, hogy egy még nem integrálodott kisebbséginek csak az elszigeteltségüket segíttené elô. Ha külön osztályokban, eselteg saját iskolában járnak, akkor hogyan tudják megismerni a új világot? Idegen testként élnének. Szerintem egyáltalán nem lenne ésszerû, sôt azt mondanám, hogy pontosan nekik ártana a legtöbbet.

Nem nevezném a "németek sarának" azt hogy a törököknek nem biztosíttanak anyanyelvi oktatást. Érdemes szétnézni más országokban is, ahol nagyon sok a migráns, mint például Swájc, Hollandia. Ezek a jó példák. Mielött elfordíttanánk a fejünket érdemes megnézni, hogy mit csináltak jól és mit rosszul. Franciaország csödöt mondott a migránsok integrálásában.



Szerk.: az ahogy a szlovákok nem hogy jogokat adnának meg a magyaroknak, hanem megfosszák öket tölük, egyszerüen felháborító és alig tudom elhinni, hogy ma ilyen történhet.

(a romániai magyarok helyzete európa szinten egy kicsit egyedi, de ebbe most nincs idôm belemenni. Majd visszatérek rá.)