NYELVÉSZ

http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/bevezet.htm

Bevezető

1. A Küszöbszint (Magyar mint idegen nyelv) annak a sorozatnak a legújabb tagja, amelynek keretében – az Európa Tanács égisze alatt, az angol Threshold Level mintájára – már több mint húsz európai élő nyelv alapszintű leírása született meg.
(...)
2. A Küszöbszint célja egy olyan nyelvleírás közreadása, amely a magyarral mint idegen nyelvvel foglalkozó különböző felhasználók – nyelvkönyv- és tananyagírók, tanfolyamtervezők, nyelvtanárok, teszt- és vizsgaanyag-készítők, tanulók stb. – igényeit egyaránt kielégíti. Nem tankönyv és nem is zárt rendszer, hanem keret, amely magában foglalja mindazt, amit küszöbszinten – azaz körülbelül a szokásos értelemben vett alapfokon – a nyelvtanulónak (nyelvhasználónak) tudnia kell. A Küszöbszint nemcsak az elvárható nyelvtudás kereteit adja meg, hanem kitér mindarra, amit az eredményes nyelvhasználathoz a tanulónak a szoros értelemben vett nyelvi kompetencián túl is ismernie kell, így pl. foglalkozik a szociokulturális kompetenciával, a kommunikációs zavar esetén olyannyira szükséges kompenzációs stratégiákkal és a nyelvi és nyelvtanulási készségek fejlesztésének főbb módjaival. A nyelvi küszöbszint ilyen tág értelmezése a Threshold Levelnek mint mintának és a sorozat többi tagjának a felfogását követi. Ennek a nyelvszemléletnek a középpontjában a kommunikatív megközelítés, a sokoldalú gyakorlati felhasználhatóság áll.

Általános séma vásárláshoz és szolgáltatások igénybevételéhez
1. Hogyan jutunk el a helyszínre?
1.1. az üzletbe, áruházba, ABC-áruházba, étterembe, pályaudvarra, szállodába stb. való eljutás
1.2. a (megfelelő) pult, osztály, asztal, jegypénztár, recepció stb. megtalálása.
2. Kapcsolatteremtés
2.1. kölcsönös üdvözlés a kereskedővel, eladóval, pincérrel, recepcióssal stb.
2.1.1. üdvözlés az eladó részéről
2.1.2. üdvözlés a vásárló részéről
3. Az árucikkek/szolgáltatások kiválasztása
3.1. a megfelelő árufajta vagy a kívánt szolgáltatás meghatározása
3.1.1. információ kérése
3.1.2. információ adása
3.2. a választék megismerése
3.3. az egyes cikkek/szolgáltatások mellett és ellen szóló érvek megbeszélése (pl. az áruk minősége, ára, színe, mérete)
3.3.1. információ kérése
3.3.2. információ adása
3.3.3. tanács kérése
3.3.4. tanács adása
3.3.5. preferencia felőli érdeklődés
3.3.6. preferencia megfogalmazása
3.4. a megfelelő árucikk/szolgáltatás kiválasztása
3.5. az árucikkek átvizsgálása/ellenőrzése
3.6. döntés a vételről, illetve a szolgáltatás igénybevételéről
4. Az áru/szolgáltatás és a pénz cseréje
4.1. az egyes tételek árának jóváhagyása
4.2. a végösszeg jóváhagyása
4.3. a pénz átadása/átvétele
4.4. az áru (és a bizonylat) átadása/átvétele
4.5. kölcsönös köszönetmondás
4.5.1. köszönet az eladó részéről
4.5.2. köszönet a vásárló részéről
5. Búcsúzás
5.1. az elégedettség (kölcsönös) kifejezése
5.1.1. az eladó kifejezi elégedettségét
5.1.2. a vásárló kifejezi elégedettségét
5.2. (nem szituációspecifikus, közömbös interperszonális kommunikáció (időjárás, helyi pletykák stb.)
5.3. búcsúzás
5.3.1. búcsúzás az eladó részéről
5.3.2. búcsúzás a vásárló részéről

http://www.virtus.hu/index.php?id=detai ... e&aid=7422
Tudomány
LOMB KATÓRÓL JUT ESZEMBE … XII / I. Bevezetés
Brain Storming - 2006.09.10 15:27

Elemző és kritikai jegyzet „LOMB KATÓ: NYELVEKRŐL JUT ESZEMBE …” című könyve alapján, a GPSV nyelvoktatási szemlélet, és a PLC (Protonyelv Koncepció) szemszögéből

Kálmán László, személyesen?

a többnyelvűség és az általános intelligencia összefüggésének bemutatása.

Tudomány
Általános nyelvtanulási ismeretek tervezete
Brain Storming - 2006.12.30 17:16

"A nyelvtanulás sokszor azért nem hatékony, mert azok tanítanak, akik a nyelvet már tudják, és a tankönyveket is olyanok írják, akik már nagyon jól ismerik a nyelvet." (Brain Storming)

Általános nyelvtanulási ismeretek tervezete

Kálmán László, Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről c. könyvükben (Osiris Kiadó, 1999, Budapest) a legelső részben, a „Nyelvészeti Alapfogalmak” „Idegennyelv-tanulás , Anyanyelvtanulás” című fejezetében (43.-44.o.) Goethe egyik aforizmájával indítanak: „Aki nem ismer idegen nyelvet, az az anyanyelvét sem ismeri.”
Majd így folytatják: „Minden jel arra utal, hogy a magyar oktatási rendszer gyakorlat nem ismeri ezt az alapigazságot. Pedig feltűnő, hogy a legtöbb olyan gyerek, aki idegen nyelvet tanul, hajlamos az anyanyelvéhez is tudatosabban viszonyulni, könnyebben felismeri annak szabályszerűségeit és furcsaságait.”

A továbbiakban kitérnek arra, hogy mennyire nem általános a „felfedezéses” tanulás alkalmazása a magyar iskolai oktatásban, és arra hogy „van egy olyan tantárgy, amire ez sokszorosan igaz: a magyar nyelvtan. ELŐSZÖR is, mert talán ez a legkevésbé korszerű a tudományos jellegű tantárgyak közül: lényegében a század eleji tudományos álláspont szerint tanítják. MÁSODSZOR, mert rengeteg nem tudományos oldala van a nyelvtan tananyagának: például a helyesírás meg a nyelvhelyesség kérdései nem adnak sok alkalmat a felfedező tevékenységre. VÉGÜL erre a tantárgyra a legjellemzőbb a problémák álszent kezelése. (…) A nyelvtanban olyan szabályokat is tényként magoltatnak be a gyerekekkel, amelynek a zavarosságát a kisiskolások is könnyűszerrel felismerik.”

A cikkemben leírt felvetésemmel kapcsolatban a fejezet befejező bekezdése a döntő jelentőségű:

„Hog yan lehetne Goethe gondolatának a gyakorlatban hasznát venni? Talán meg kellene próbálni összekapcsolni az idegen nyelv és a magyar nyelv tanítását. Ez persze sok bonyodalommal járna, mert más-más módon kellene tanítani a magyar nyelvtant attól függően, hogy milyen idegen nyelvet tanulnak egy-egy osztályban. (..) És attól sem kellene visszariadni, hogy a magyar nyelvtan felfedezésekor akár több idegen nyelv is szóba kerüljön, olyanok, amelyeket nem tanulnak az illető osztályban. Csak a szerkezeti hasonlóságok és különbségek felfedezésén keresztül vezet út a törvényszerűségek felismeréséhez és kimondásához. Mert Goethe mondását így is átalakíthatjuk: AKINEK NINCS TAPASZTALATA MÁS NYELVEK NYELVTANÁBAN, AZ AZ ANYANYELVÉNEK A NYELVTANÁT SEM FOGJA MEGÉRTENI.”

2000- ben az előzőekhez nagyon hasonló indíttatásból, de akkor még a Kálmán-Nádasdy írásról nem tudva, összeállítottam egy listát, ami a magyar nyelvtan oktatásába praktikusan beilleszthető tananyagtervezet volt. Szerettem volna egy felmérést készíteni a témáról, de a középiskolai tanárok meglepő közönyről tettek tanúbizonyságot, és alig kaptam vissza a kiosztott kérdőívekből. Sajnos, rajtam kívül álló okok miatt, pár évre le kellett állnom a téma kutatásával, amit azonban mostanában lassan újra elkezdek, így az illető tervezetet most közreadom.

A lista egyelőre még csak tananyag-fejezet címeket tartalmaz, amiknek szükségességéről később részletesen írni fogok.
Mindazonálta l – ha csupán csak a fent idézett szakirodalmi hivatkozás lenne az egyetlen alapja is a tervezet kidolgozásának, talán már az is igazolja a törekvés létjogosultságát, és a vele való foglakozást!

***


- ÁLTALÁNOS NYELVTANULÁSI ISMERETEK -

(A magyar nyelvtan tantárgyba beágyazottan)

1. Az IGEIDŐK különböző nyelvekben, és azok gyakorlásának egyetemes rendszere – pl. az IDŐEGYENES használata.

2. A SZÓREND fontosságának kiemelése és az egyes nyelvekben való alapvető különbségek bemutatása.

3. ALAKTANI rendszerek bemutatása.

4. IGEALAKOK eltérései, fajtái.

5. NEMZETKÖZI szavak.

6. KIEJTÉSI különbségek és a FONETIKAI JELEK - idegen nyelvű szövegek felolvasása (ahol nem követelmény a szöveg pontos jelentésének ismerete).

7. ABC-k és kibetűzések.

8. LÉTIGE használata.

9. Az ANYANYELVBEN NEM LÉTEZŐ vagy MELLŐZÖTT SZERKEZETEK, (pld a szenvedő szerkezet) amelyek más nyelvekben általánosan használatosak.

10 . Más országok IDEGEN ANYANYELVEKET ELSAJÁTÍTTATÓ IRODALMAINAK rövid tanulmányozása.

1 1. Mely nyelvek beszélőinek MELY NYELVEKET NEHEZEBB ILLETŐLEG KÖNNYEBB ELSAJÁTÍTANI?

12. A NYELVTAN GYAKORLATI HASZNÁNAK BEMUTATÁSA az anyanyelv és az idegen nyelvek találkozása esetében.

13. TÖBBNYELVŰ EGYÉNISÉGEK BEMUTATÁSA és az általuk használt módszerek rövid ismertetése.

14. A TÖBBNYELVŰSÉG hasznának bemutatása, ismert HAZAI TÖBBNYELVŰEK megismerése, a többnyelvűség és az általános intelligencia összefüggésének bemutatása.

15. Az IDEGEN NYELVKÉNT TANULT MAGYAR nyelv használata különböző anyanyelveket beszélőknél.

16. A KIFEJEZÉSI (STÍLUS)SZINTEK különböző szintű nyelvtudások esetében.

17. NYELVI VISELKEDÉS különböző szituációkban.