NYELVÉSZ

Vajon ízlett a nyestnek a kábel?

Vagy végső soron el is lehet olvasni

Volt egy ien sejtésem...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Itt van szó a defektivitásról, de kérdezd meg rebrus-t, történetesen azonos a hivatkozott szerzővel.

szigetva!
Ez a forrás teljesen lefedi, amit írtál a hsz-edben?


úgy értem, h ezt így idézhetem teljes egészében ezzel a forrással?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Érdekes, mintha defektív lenne az elhunyni ige a jelen idő E3-ban. Most hallottam a tévében, hogy hogy majd elhuny... [habozás] ... el fog hunyni. Gondolom, az illető elbizonytalanodott, hogy van-e olyan, h elhuny (vagy talán hogy nem ikes-e). Nekem is elég furán hangzik, de nem tom, mér.

Meg ld. például nálunk egész féléves órák

Most már mi sem kétlj... kételjü.... ööö... kételkedünk abban, hogy létezik defektivitás...

Ige az ízlik, az infinitívusza ízleni. Azokkal az alakjaival vagyunk bajban, amelyeknél a toldalék mássalhangzóval kezdődik. Más igéknél ilyenkor a tő két mássalhangzója között megjelenik egy magánhangzó, pl. ugrik -- ugorhat. (És van olyan toldalék is, amelyik így is, úgy is jó: ugrani -- ugorni, ugrasz -- ugorsz.) (Vannak továbbá olyan mássalhangzó-kapcsolatok, amelyek közt nem kell magánhangzó akkor se, ha mássalhangzóval kezdődik a toldalék, vagy nincs toldalék: pl. mond -- mondhat -- mondjon. Az ilyen mássalhangzó-kapcsolatok jók szó végén: ld. mond; az előbbi típusúak meg általában nem: nem végződnek szavak pl. zl-re, vagy gr-re.) Az ízlik és jó néhány társának a nyomora, hogy sok beszélőnél (pl. nálad és a kollégádnál) a két tővégi mássalhangzó között nem jelenhet meg magánhangzó. Ezért az olyan alakjaik, amelyekben a toldaléknak csak mássalhangzóval kezdődő formája van, nem léteznek (pl. nincs ízelhet, csukolhat, sikolhat stb.). Szokás ezeket az igéket defektíveknek nevezni, mert alaksoraik hiányosak. Más beszélőknél (pl. azoknál, akikre egyesekként utalsz) megjelenhet a magánhangzó, nekik jók a fentebbi alakok.

A hat/het-en kívül a felszólító mód is lehetetlen a defektív tövek esetében: pl. nincs ízeljen. A defektív tövek szinte mindig ikesek, mert különben az ige szótári alakja sem létezhetne, az egyes szám 3. személynek ugyanis nincs ragja (csak az ikeseknél). Érdekes még a sínyli, akinél defektív, épp azok az alakjai hiányzanak (hiányoznak ), amelyek mássalhangzóval kezdődő toldalékkal képződnének: sínylek, sínylesz, sínyl; sínylünk, sínyletek, sínylenek és sínylem, sínyled, sínyli; sínyljük, sínylitek, sínylik. (A vastagon szedettek nincsenek, meg persze nincs sínylhet, sínyljen.)

Sokszor megfigyelhető az ilyen igéknél, hogy a beszélő megakad, majd átfogalmazza a mondandóját.

Ld. pl. Rebrus Péter, Morfofonológiai jelenségek (850. skk. old.), in: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. (Morfológia). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Lenne egy furcsa kérdésem...

Egy kollégám autójából egy nyest megevett 8 cm kábelt. Mire Ő néhány héttel később kezében fogva a rágott darabot elmélázva és kérdően fel akarta tenni a kérdést: "Hogy ízle...?...?...!"
A választ a másikoldalról megközelítve megoldottuk: "Hogy hogy ízlett az állatkának az a kábel?".
De! Nem így akarjuk kifejezni. Ahhoz hasonlatosan, mint pl.: HOgy úszhatott át a folyón?, vagy Hogy tetszhetett neki az íze?...
Létezik-e az ízlik szónak olyan ragozása, ami az első kérdésünkbe beleillik? Egyáltalán milyen szó ez szófajilag? Mi lenne egyáltalán az alapszó? Pl. íz, ízleni... vagy nem is tudjuk pontosan...

Ezen rágódik kb. 30 ember. És mi akarunk lenni a legokosabbak.

SEGÍTSÉG!!!

Előre is nagyon szépen köszönöm szépen!

(Egyesek azt mondják, hogy "ízelhetett"...)
Hát nem is tudom...