Ige az
ízlik, az infinitívusza
ízleni. Azokkal az alakjaival vagyunk bajban, amelyeknél a toldalék mássalhangzóval kezdődik. Más igéknél ilyenkor a tő két mássalhangzója között megjelenik egy magánhangzó, pl.
ugrik -- ugorhat. (És van olyan toldalék is, amelyik így is, úgy is jó:
ugrani -- ugorni, ugrasz -- ugorsz.) (Vannak továbbá olyan mássalhangzó-kapcsolatok, amelyek közt nem kell magánhangzó akkor se, ha mássalhangzóval kezdődik a toldalék, vagy nincs toldalék: pl.
mond -- mondhat -- mondjon. Az ilyen mássalhangzó-kapcsolatok jók szó végén: ld.
mond; az előbbi típusúak meg általában nem: nem végződnek szavak pl.
zl-re, vagy
gr-re.) Az
ízlik és jó néhány társának a nyomora, hogy sok beszélőnél (pl. nálad és a kollégádnál) a két tővégi mássalhangzó között nem jelenhet meg magánhangzó. Ezért az olyan alakjaik, amelyekben a toldaléknak csak mássalhangzóval kezdődő formája van,
nem léteznek (pl. nincs
ízelhet, csukolhat, sikolhat stb.). Szokás ezeket az igéket defektíveknek nevezni, mert alaksoraik hiányosak. Más beszélőknél (pl. azoknál, akikre
egyesekként utalsz) megjelenhet a magánhangzó, nekik jók a fentebbi alakok.
A
hat/het-en kívül a felszólító mód is lehetetlen a defektív tövek esetében: pl. nincs
ízeljen. A defektív tövek szinte mindig ikesek, mert különben az ige szótári alakja sem létezhetne, az egyes szám 3. személynek ugyanis nincs ragja (csak az ikeseknél). Érdekes még a
sínyli, akinél defektív, épp azok az alakjai hiányzanak (hiányoznak

), amelyek mássalhangzóval kezdődő toldalékkal képződnének:
sínylek, sínylesz, sínyl; sínylünk, sínyletek, sínylenek és
sínylem, sínyled, sínyli; sínyljük, sínylitek, sínylik. (A vastagon szedettek nincsenek, meg persze nincs
sínylhet, sínyljen.)
Sokszor megfigyelhető az ilyen igéknél, hogy a beszélő megakad, majd átfogalmazza a mondandóját.
Ld. pl. Rebrus Péter, Morfofonológiai jelenségek (850. skk. old.), in: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. (Morfológia). Budapest: Akadémiai Kiadó.