NYELVÉSZ

No comment.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

No, erre sajnos nem találsz igazi választ a Nagyszótárban. Ugyanis a bennünk, bennetek egy szócikkben van a bennünket, benneteket-tel (az előbbiek a címszavak). Így csak azt fogod látni, hogy van (régi) adata ezeknek. Én most megpróbáltam a korpuszban turkálva találni új példát, de mivel nagyon sok a ’mibennünk, tibennetek’ jelentésű adat, nem sikerült kitúrnom egyet se. Valószínűleg többórányi munkával lehetne csak megtalálni a forrásainkban levő legfrissebb adatokat. (Ez sajnos állandó probléma: gyakori szavak, szóalakok ritka jelentéseinek előbányászása. Ha van valami jó kollokációja, az segíthet, de itt most szerintem azzal se nagyon lehetne boldogulni.)


A honnan származottra választ lehet kapni a szerző kilétéből (ha nem periodikából való az adat, de akkor is elég könnyű visszakeresni). A Nagyszótár csak írott (sőt csak nyomtatott) forrásokat dolgoz fel, tehát a mondta vagy írta ebben az esetben nem kérdés. A kisebb kontextust látja az ember a példamondatban, a nagyobb kontextus visszakereshető, ha kifejezetten jellemző az adott szóra, alakváltozatra, jelentésre valamilyen kontextustípus, akkor ez a lexikai minősítésben vagy egyéb megjegyzésben meg is jelenik.

Ez igaz, de koránek egyik legjobb írója volt, és nem emlékszem, h bárki, különösen kortársa, panaszkodna arra, h nem jól ír. Még az is feltételezhető, h "lektoráltatta" a műveit. Persze ennek ellenére nem szerencsés csak rá hivatkozni...

(Egyébként ez azért elég veszélyes terep. Petőfi szülei nem anyanyelvükként beszélték a magyart. Egy csomó író van, aki kétnyelvű környezetben nőtt fel, és a másik nyelv is hathatott rá...)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Meg hogy honnan származott, aki mondta, meg hogy mondta-e vagy írta, meg hogy milyen kontextusban lett kimondva/leírva (pl. nem valami paródia-e), s.í.t., s.í.t. ... (Lásd a szerencsétlent, aki állandóan Heltai Gáspárral példálózott, és nem is tudta, hogy HG-nak nem is volt anyanyelve a magyar...)

Most utálni fogtok de nekem teljesen jó a bennünk, bennetek accusativusi jelentéssel. Azt nem tudom, mondanék-e ilyet, de hogy nem kapom fel rá a fejem, az biztos. Valami olyan érzésem van, hogy a titeket/minket egyes kontextusokban mintha nem lenne eléggé választékos/udvarias...

Engem inkább az érdekelne, h milyen korokból van adat. Mert ha a 18. századi alak nekünk furcsa, azt értem. De csodálkoznék, ha ez a használat ma általános lenne. Én csak egy embertől szoktam rendszeresen így hallani.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ez a szép (és a rémisztő is egyben) a korpuszalapú szótárban: semmi nem azon múlik, hogy nekünk jó-e, vagy nem, hanem azon, hogy van-e adat. (Persze, az adatok értelmezése már nagyon is szakértelmet kíván, mert nem úgy megy a játék, hogy minden létező adat bekerül a szótárba.)

Ezek nekem is, de az eddigiek, beleértve a rebrus idéztét is, azok teljesen jók.

Nahát ezek teljesen rosszak.

A Nagyszótárban lesz bennetek és bennünk címszó, accusativusi jelentéssel. Merthogy vannak adatai. Szóval ezek működnek, csak ritkák.

Megkaptátok a pénzetek?, Megsürgették az ügyünk
Ezek nekem teljesen jók. Meg a címben szereplő is. Csináltam közvéleménykutatást, másnak is.

Ti láttatok már ilyet, amikor T/1 birtokos után is el lehet hagyni a tárgyragot E/1,2-höz hasonlóan? Hallottam, hogy ez van, de nekem mégis furcsa.

http://index.hu/politika/belhirek/368660/