NYELVÉSZ

Ha komolyan mondod: a ,,volt tanítvány''-nak mi lenne a definíciója? Mert persze mi tudjuk, de a bürokrata hogy döntené el, hogy ki az, és ki nem?

Nagyon jó indikátor a publikációs lista, csak az a kérdés, h minek az indikátora. Tudjuk, h a társ.tudományokban nem olyan egyszerű megítélni, meik publikáció mennyit ér. Nem tudom, van-e jobb indikátorra ötletem, mondjuk első közelítésben meg lehet nézni a volt tanítványok átlagjövedelmét (súlyozva a végzettség óta eltelt idő reciprokával).

Jó, de valami indikátort csak kell találni. Akkor mi legyen az?

Pálinkás ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait véletlenül mind hallottam. A filozófusok megosztottságáról szóló nyilatkozata nem erre az eljárásra vonatkozott, hanem úgy az Intézetben uralkodó helyzetre általában (egyébként az intézeti véleményezésben is Gábor Gy. győzött, ezt hozzátehetjük a fenti arányokhoz). Viszont érdekes az, hogy mi mindent hozott fel Pálinkás indoklásképpen a döntése mellett, önmagának is ellentmondva. Egyszer azt mondta (az AKT-ban), h Gábornak nincs érdemleges tudományos munkássága, aztán később azt, hogy a publicisztikai tevékenységét összekeverte a tudományossal (hazugság, az egy külön alpontban volt az irodalomjegyzékében), végül pedig (tegnap) azt mondta, hogy hiányosak voltak a publikációs számok és az idézettségi mutatók (ami szintén nem lehetséges, hiszen számszerűen ismerjük Gábor és Boros pontszámait). Pálinkás megnyilatkozásai engem az egyszeri Kohnt juttatják eszembe, akit Grün megvádolt azzal, hogy lyukasan adta vissza a fazekát. Mire Kohn: "Először, semmiféle fazekat nem kaptam kölcsön a Grüntől. Másodszor, kifogástalan állapotban adtam vissza a fazekat. Harmadszor, a fazék már akkor is lukas volt, mikor megkaptam."

Más kérdés (és ezt már felvetettem), hogy mi köze az igazgatói megbizatásnak a tudományos teljesítményhez, miért gondolja bárki is, h az igazgatói képességeknek bármi közük van a tudományos kapacitáshoz (és egyébként én abban se vagyok biztos, h a tudományos kapacitásnak a publikációs listával olyan szoros kapcsolata van).

A másik oldal: http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/01/0 ... elen_.aspx

Érdekes a két oldalt így egymás mellé tenni.

Nem zökkenőmentes azért ez a Pálinkás-féle verzió sem. Azt mondja ugyanis, hogy a filozófusok maguk is megosztottak voltak, de ahogy a riporter egyből rámutatott, furcsa olyat mondani, hogy az 5:0-s és 21:4-es arány "megosztott eredmény" lenne. Ráadásul ebből az első az az eseti bizottság, amit maga Pálinkás állíttatott össze.

Namost, ez legalább két dolgot felvet. Egy: minek időt és energiát vesztegetni a demokratizmus látszatával, amikor -- ahogy P. maga is mondja az elején -- az elnök egyszemélyben rendelkezik döntési joggal, és ő ezt ez esetben az eseti bizottság és az intézet szavazási eredménye ellenében is gyakorolta (minek egy olyan bizottságosdi, aminek a véleménye csak addig számít, amíg az elnök véleménye is ugyanaz)? Kettő: Mivel a filozófában sincsen egyértelműségre törekvő minőségmérés, óhatatlan, hogy mindenki azt mond erről a döntésről, ami éppen a szájízének megfelel -- éppen csak az marad szükségszerűen homályban, hogy objektíve milyen minőségű kutatókról van szó. Ebben pedig éppen az a hozzáállás csap most vissza Pálinkásra (is), amely szerint a társadalomtudományokban nincs lehetőség a teljesítménymérésre, mert azok "oly légiesek". Mintha a filozófiában nem lennének komoly peer-revied folyóiratok, stb. Mert persze, hogy vannak, de csak nemzetköziek.

Ha Pálinkás tényleg azért döntött úgy, ahogy, mert itt szerinte a minőség veszélyben volt, akkor egy nagyon szerencsétlen módját választotta a véleménykifejezésnek, de a szándéka alapvetően dicsérendő. A problémát akkor inkább azzal kéne kezelnie, hogy végre kialakíttatja -- lehetőleg minél több elismert külföldi kutató bevonásával, hiszen a mércét olyanoknak kellene összeállítani, akiknek nem érdeke, hogy megvezessék a menedzsmentet -- minden intézet esetében az értékelés pontos kereteit (nemzetközi és esetleges magyar nyelvű peer-reviewed folyóiratok, konferenciák, stb.), aminek a betartását azután megköveteli. De még jobb lenne, ha az intézetvezetést gazdasági és nem tudományos kérdésként kezelnék, azaz nem kutatókat, hanem egy az intézeti tagokból felállt kutatói bizottság által segített gazdasági szakembert neveznének ki az intézetek élére.

Ui. Néhány éve Gyenis Balázs blogbejegyzése keltett a Filozófiai Intézet berkein belül hallatlan felháborodást. Pedig Gyenis semmi mást nem csinált, mint az Amerikában elfogadott mércével vetett egy pillantást nevezett intézetre.

Tegnap este az ATV Egyenes beszéd c. műsorában Heller Ágnes szólt pár keresetlen szót a Filozófiai Intézet igazgatójának megválasztásáról.

Köztük a leghíresebb az El Jueves humor-mellékletének alábbi címlapja lett, amelyet a spanyol ügyészség hivatalból beperelt felségsértésért. Felirata szerint ugyanis a medvét azért itatták le, hogy „egyenlő feltételekkel” induljon a királlyal szemben. A bíróság azonban rövid úton felmentette őket, mondván, hogy a karikatúra ugyan „kegyetlen”, ám „demokratikus társadalomban abszolút elfogadható”. A királynak pedig, aki évek óta gyűjti az El Jueves róla készült karikatúráit, kifejezetten tetszett.



Ezek az őrült spanyolok...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Higgyék el, tisztelt kollégák, az elvtársak a pártban jót akarnak.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Lényegében majd minden magyar intézmény ilyen (ld. pl. rektorok fizetése). Ez is része annak a szereposztásnak, ami szerint mi, az establishment, akik "érted dolgozunk", jobban tudjuk, hogy neked mi a jó, mint te magad, és bántó bizalmatlanság jele a részedről, ha nem hiszed el ezt nekünk "hozomra".

Reggel hallottam Glatz Ferencet a rádióban, amikor ezekről a kinevezésekről kérdezték, a fő megjegyzése az volt, hogy nem szereti, ha az iesmit a sajtóban tárgyalják meg, az vezetői hiba volt, hogy ezt "kiengedték". Amúgy meg még azt mondta, h Pálinkás bizonyára nem követett el jogtalanságot.

Tehát az igen népszerű egykori miniszter és miniszterelnök-jelölt úgy gondolja, hogy az adófizetők pénzéből eltartott intézmény ügyei, amelyek érintik azt, hogy a költségvetési pénzeket hogy költik el, nem tartoznak a nyilvánosságra. Igen jellemző nemcsak az Akadémiára, hanem az egész országra. (Tudom, hogy az MTA nemcsak a költségvetésből kap pénzt, de az egyéb bevételeit termelő tőkét is az adófizetőktől kapta.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ezekben a "bölcsész" szakmákban ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az Akadémia pl. simán kimutathatja, hogy a Kövecses vagy akár BG jobban kvalifikált bármelyikünknél. Egyébként meg pontszámra (nem tudom, hogy számolják ezeket a pontokat) Gábor valami hatvanvalahány volt, Boros meg hetvenvalahány, mindkettő töredéke volt a többi igazgatójelölt pontszámának, szóval nem volt olyan nagy a különbség. Akkor már hivatkozz arra (sokkal ésszerűbb lenne), hogy az igazgató funkciója adminisztratív, és inkább a vezetői erényeket kellene nézniük. Boros régóta tanszékvezető, tehát van "vezetési tapasztalata", akkor már inkább ez szól mellette. (Más kérdés, hogy ebben a *rva országban az se bizonyít semmit, hogy vki tszvezető volt.)Tény. Nem is azt mondtam, hogy ők válasszák, csak azért mondtam, mert a gyakorlatban nemigen fordult eddig elő, hogy szembe mentek a véleményükkel.Én úgy tudom, hogy ezek az emberek egyöntetűen Gábort támogatták, még Lánczi is, aki köztudomásúan jobboldali.A dolgozók nem választanak ki senkit, csak véleményt mondanak a jelöltekről (mondjuk idén pl. minket senki se kérdezett meg, erre még nem is volt példa). És az AKT-re is csak azért hivatkoztam, mert nem szokott ilyen lenni, hogy az elnök felülbírálja, illetve nyomást gyakorol rá, pláne személyesen, úgy, hogy odamegy, és megmondja, hogy mit csináljanak.Na, ebben teljesen egyetértünk. Szerintem kár is jobb mechanizmust keresni egy teljesen abszurd intézmény teljesen abszurd szervezeti egységével kapcsolatban. (Kérem a fegyelmimet!)

Nem értem, miért ignorálod azt, hogy a rendelkezésre álló információink szerint Boros jobban kvalifikált, mint Gábor. Másrészt kikkel ment szembe Pálinkás:
1) Az intézet dolgozói. Minden beosztottnak nyilván az az álma, hogy maga válassza meg a főnökét, de ez mégsem bevett gyakorlat a legtöbb szervezetben az ismert problémák (belterjesség veszélye stb. miatt). Hogy mást nem mondjak, nyilván téged se választott volna meg a nyelvművelő osztály kollektívája osztályvezetőnek soha, hiába volt - mint hallom - jó a pályázatod.
2) Szakmai szervezetek: a népszava cikk a következőt írja:
Jó lenne tudni, ez mit jelent pontosan: 5-0-ra nyert Gábor-Boros meccset, vagy esetleg csak annyit, hogy a bizottságnak tetszett Gábor pályázata, és a Borosét nem is véleményezte?
3) AKT: ha jól értem, az AKT testületileg nem ért a filozófiához, általában rábólintani szokott a dolgozók által kiválasztott főnökre, most meg annyi volt a változás, hogy a P. által választott főnökre bólintott rá.

Vagyis ha jól értem, a jelenlegi rendszerben a következő játékosok véleménye játszik az intézetvezető-választásnál:
1) a jövendő beosztottjai, akik értenek a szakterülethez, de nem tekinthetők semlegesnek
2) ?egy eseti bizottság: erről nem tudjuk, mi alapján áll föl (ki választotta meg őket, honnan nyerik a legitimációjukat), az összes pályázatot véleményezi-e stb. (és 40%-ban nem filozófusok ülnek benne valamiért)
3) az AKT, ahol csupa olyan ember ül, aki nem ért a szóbanforgó szakterülethez
4) az elnök, aki szintén nem ért a szóbanforgó szakterülethez

Most úgy tűnik, a 4-es döntött, ami aggályos (egyszemélyi döntés stb.), de szerintem az se lett volna megnyugtató, ha az 1-es döntött volna (belterjesség stb.), vagy a 2)-es (kétes legitimáció, ismeretlen döntési mechanizmus). Tehát a döntési mechanizmus mindenképpen szar, de a rendelkezésünkre álló infók szerint az outcome ez esetben 4-est igazolta.