NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

triftongus
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=73&t=739		 Page 1 of 1
Author:  fejes.lászló [ 2007. November 6, Tuesday, 19:15 ]
Post subject: 
Bocsánat, azt nem tudtam, h a spanyolban a pueblo és társai ue-je is egy szótagot alkot... :oops: A labiális palatális úgy jön ide, h hogy az we-ben van egy labiális és egy palatális elem, és ha azt szeretnénk mondani, h ezek mögöttesen egy szegmentumból jönnek, akkor az az ö lesz. Más kérdés, h ennek két képzési mozzanatát miért nem egy helyre időzítik.

Quote:
A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd.


Mert most engem nem az érdekel, h ez triftongus-e vagy sem, hanem h az az elmélet, amely szerint triftongus nincs, el tud-e számolni meggyőzően az olyan esetekkel, ahol mások szerint bizony triftongus van. Ez ugyanis már azt a kérdést feszegeti, h jó-e az elmélet. Márpedig, úgy tudom, a modern fonológiában más elemzés nem nagyon van a a hosszúságra, diftongusokra stb., mint az autoszegmentálisok elágazó magja.
Author:  boss [ 2007. November 6, Tuesday, 0:34 ]
Post subject: 
kalman wrote:
Amúgy én egy szót se értek ebből a "vitából", mit számít, hogy rövidnek v. hosszúnak számítjuk-e, ha fogalmunk sincs, mi következne az egyik vagy a másik változatból? A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd. (Vagy ugyanígy hogy maga az uw az olyanokban, mint zwaluw 'fecske' diftongus-e vagy mgh + glájd.)
A hosszú/rövid kérdést áttettem ide.
Author:  kalman [ 2007. November 5, Monday, 23:05 ]
Post subject: 
szigetva wrote:
A caudillo inkább [aw], nem?

Ja, bocs, elnéztem. suave 'lágy, szelid', aduana 'vám': van, de nem gyakori.

Amúgy én egy szót se értek ebből a "vitából", mit számít, hogy rövidnek v. hosszúnak számítjuk-e, ha fogalmunk sincs, mi következne az egyik vagy a másik változatból? A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd. (Vagy ugyanígy hogy maga az uw az olyanokban, mint zwaluw 'fecske' diftongus-e vagy mgh + glájd.)
Author:  szigetva [ 2007. November 5, Monday, 22:56 ]
Post subject: 
A caudillo inkább [aw], nem?

Ez az egész ugyanaz, mint a hosszúság: vagy nincs hosszúsági kontraszt egy nyelvben, vagy van rövid meg hosszú. És akkor jön az észt, hogy ott hármas kontraszt van. De az észtek kedvéért ezt nem fogjuk belevenni a modellbe, és azt szokták mentségül felhozni, hogy a szuperhosszú hangok morfológiailag mindig komplexek.
Author:  kalman [ 2007. November 5, Monday, 22:50 ]
Post subject: 
fejes.lászló wrote:
Meg aztán, ha jól nem tudok spanyolul, ezek mingig [k] vagy [g] után fordulnak elő:
Hát ezt meg honnan veszed? puerta 'kapu', dueño 'gazda', suelo 'talp' stb. stb. stb.
fejes.lászló wrote:
(Ja, és wa nincs???)
Az is van, de ritka (pl. caudillo), viszont a ue-vel egyformán gyakori a ie. Az o morfológiailag ue-vel váltakozik, és hasonlóképpen az e pedig ie-vel (az azokra a hangsúlyos o-kra és e-kre áll, amik a latinba rövidek voltak).
Author:  szigetva [ 2007. November 5, Monday, 22:43 ]
Post subject: 
pueblo, bueno, muerte, fuego, huevo, tuerto, dueño, suelo, nuevo: bármi után előfordul. Amit a labiális palatálisokról írsz, az nem értem, hogy jön ide.
Author:  fejes.lászló [ 2007. November 5, Monday, 22:26 ]
Post subject: 
Quote:
Pl. a spanyol [we] asszem azért jó, hogy monoszegmentális, mert a spanyolban egyébként nincsenek hosszú magánhangzók.


Na és? Miért ne lehetne épp ez az egy kivétel? Szerintem ez így soványka, mert ha azt mondom, h ez az egy kivétel van, akkor sem adok rosszabb megoldást. Ráadásul mi lenne ez mögöttesen? Labiális palatális? Ha egy rendszerben egyetlen labiális palatális van, akkor az az ü szokott lenni, nem az ö. Ha viszont mögöttesen ü, akkor mitől lesz középső nyelvállású a végére? Meg aztán, ha jól nem tudok spanyolul, ezek mingig [k] vagy [g] után fordulnak elő: nem lehet, h labializtált mássalhangzókról van szó?

(Ja, és wa nincs???)
Author:  szigetva [ 2007. November 5, Monday, 22:13 ]
Post subject: 
Pl. a spanyol [we] asszem azért jó, hogy monoszegmentális, mert a spanyolban egyébként nincsenek hosszú magánhangzók.
Author:  fejes.lászló [ 2007. November 5, Monday, 22:08 ]
Post subject: 
És vannak érvek amellett, h a w glide? Vagy még inkább, hogy a wa, wo, je monoszegmentális? Különösen ez tűnik nekem olyan megoldásnak, amelyet mintha csak azért választanának, h beletuszkoljanak egy jelenséget egy elméletbe, amelybe nem fér be. Már legalábbis így első blikkre, de egyébként -- remélem -- meggyőzhető vagyok.
Author:  kalman [ 2007. November 5, Monday, 18:20 ]
Post subject: 
A hollandban szoktak triftongusról beszélni, pl. a trouw 'hit, bizalom' vagy vrouw 'nő' végén kb. "aüu", vagy a leeuw 'oroszlán' végén kb. "éüu". De ezeknek az utolsó elemét lehet glájdnak tekinteni ("aüw" és "éüw"), ami akkor a kódában van.
Author:  szigetva [ 2007. November 5, Monday, 15:06 ]
Post subject: 
Ezek (az angolban) vagy kétszótagúak, vagy nem triftongusok. Pl. fire [faɪ.ə], vagy [faə] vagy [faː]. Van még az az eset, amikor az eleje ú.n. könnyű diftongus (pl. [wa, wo, je]), ezt van, hogy elemzik monoszegmentálisnak, így megintcsak max. ketten maradnak a nukleuszban.
Author:  fejes.lászló [ 2007. November 5, Monday, 12:50 ]
Post subject:  triftongus
Tudna nekem valaki szakirodalmat ajánlani arról, h mit kezd a modern fonológia a triftongusokkal? Mert ugye a hosszú magánhangzókat és a diftongusokat úgy szokás elemezni, hogy elágazó szótagmagot alkotnak. Ez elméletileg zárja ki a triftongusok létezését, én legalábbis még nem láttam olyat, h a szótagmag háromfelé ágazna. Mégis vannak nyelvek, amelyekben triftongusokról beszélnek? Ezekkel mit kezdünk autoszegmentálisan?

Köszönöm!
Page 1 of 1 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/