NYELVÉSZ

Keveset tudsz te erről az országról. Túllátsz te az MTA Nytud. Int. Elm. Ny. osztályán? Vagy még a szakon se?

Lehetne ez esetleg a Fieszta egyik felvonása

Szerintem ami Magyarországon van, az tök jó. Ezt már korábban is kifejtettem, hogy a sok egyformán gondolkodó ember kis helyen az egyrészt elősegíti az előrehaladást (vagy mit), másrészt viszont kicsit ijesztő. (Főleg, ha én nem úgy gondolkodom )

Az mondjuk tényleg izgalmas lenne, ha kifejtenék a Nagy Nyelvészek (TM), hogy ők miért pont X és miért nem Y. Én is elmondhatom, mint mezei hallgató, a saját véleményemet, de az nem tudom, mennyire érdekes, másrészt meg még nyilvánvalóan változhat is.

Szerintem ezzel nincs is semmi gond; a gond azzal van, ha valaki azt hiszi, hogy a világ is úgy maradt

Szerintem ez nemcsak a magyar nyelvtudományban van így. Másrészt lehet, hogy az erősségüknek vannak tudományszociológiai tényezői (sőt, főleg azok vannak), de ezt különválaszthatjuk a topik címében szereplő problémától. Ennél okosabbat most nem nagyon tudok mondani, csak azt a személyes tapasztalatomat szeretném megosztani, hogy -- mint ez egy másik topikban már előkerült -- az Elméleti nyelvészet szakon mindenféle emberek és hitek előfordulnak, de ezek nem zavarják egymást, nem próbálják egymást lenyomni. Némelyekkel még vitatkozni is lehet. Szóval nem szükségszerű, hogy ádáz harc folyjon ezeken a dolgokon, ha a tudományosság minimális kritériumait valaki kielégíti. (Egyébként történetileg szerintem onnan származik a megosztottság nálunk, hogy a 80-as években bizonyos magyar jelenségekre -- pl. fókusz -- összpontosult a figyelmünk, és valahogy senki se volt megelégedve az uralkodó irányzatokban megvalósítható megoldásokkal. Aztán mindenki -- na jó, majdnem mindenki -- kiválasztotta azt, ami szerinte a legkisebb rossz, vagy módosította a paradigmát, amiben dolgozott -- mint pl. É. Kiss Kati --, és aztán úgy maradtunk.)

Kedves tarka! Az ilyent máskor légyszives privát üzenetben kérdezd! Köszönjük.

tetszik a topic-cím!! (pardon, de iandras, nem véletlen isepy a vezetékneved? ha nem, elnézést, és - zárójel)

Szerintem inkább az a gond, hogy ezek, amiket felvetsz, nagyon szerteágazóak, ezek közül egyet-egyet lehetne egy-egy topikban felvetni, akkor talán több hozzászólás lenne. Ráadásul, ha az emberek elkezdenek ezekrôl egyszerre beszélni, amiket írsz, az nyilvánvalóan túl diffúz lesz ahhoz, hogy egy topikba beleférjen...

Talán a témaindítóban túl erősen fogalmaztam, azért nem hemzsegnek a hozzászólások. Ha a paradigmaválság túlzás, akkor elnézést, mindenesetre hiányolom a nyelvről mint olyanról való diskurzust, az alapkérdések felvetését, tehát az elméletekről és nem az elméleteken belül való gondolkodást. Például van-e létjogosultsága a nyelvi szabály fogalmának, vagy inkább mintákról beszéljünk? (Erről ld. még a http://www.szv.hu-n a vonatkozó fórumot, és az olyan jelenségek körét, mint az analógia vagy a kollokáció.) Vagy: ki mit szól a kései Wittgensteinhez (nyelvjátékok)? A moduláris vagy a holista nyelvfelfogás mellett szól-e több pszicholingvisztikai érv? Leírható-e a nyelv természettudományos eszköztárral; ha igen, ez csak módszertani munkahipotézis, vagy ontológia? És végül a paragigmaválasztás problémája: melyik elmélet lehet az, amelyik a magyar nyelvi kompetenciánkat legkevesebb erőszakkal képes megragadni? (Pl. jó-e, ha az alany fogalmát a szintaktikai pozícióból vezetjük le?)

Disclaimer: ezekhez én nem értek, csak a kérdéseket látom, és szerintem először ezeket a kérdéseket kell tisztázni (akár úgy, hogy "nem tudok válaszolni, de hozzám ez a megoldás áll közelebb" --- lényeg, hogy a kérdés fel legyen téve egyáltalán!).

A magyar nyelvtudomány szerintem jelenleg paradigmaválságot él át, de legalábbis több egymást kölcsönösen kizáró (kizárni akaró) paradigma él egymás mellett, és hogy melyik erősebb vagy gyengébb, azt nem annyira tudományos értékük, mint inkább tudományszociológiai helyzetük határozza meg. Szükség lenne egy fórumra, ahol a nyelvészek nem beszélnek el egymás mellett; egy fórumra, ahol ki-ki -- főleg az idősebb, tapasztaltabb generáció -- elmondhatja, miért lett minimalista, LFG-s, konstrukciós nyelvtanos, holista-kognitív, hagyományos-funkcionalista, stb. és nem más, és főleg hogy mit gondol a nyelvről mint olyanról, hisz-e abban, amit gondol, és azt gondolja-e, amit leír.

Mottó: "ha erről nekem hazudni kellene valamit..." (T.M.)