NYELVÉSZ

Mi az, hogy "csak névelővel referálhat"? Nem arról van szó, hogy a Magyarország és a Debrecen sose állhat névelővel (kivéve olyan mondatokban, mint ez )? És ez alól még a birtokos szerkezet se kivétel. (Ja persze és van még egy eset, amikor kell névelő: a 19. századi Magyarország, a megújuló Debrecen.)

Ez ugye csak akkor van, ha a nem személynév csak névelővel referálhat:
Becsődölhet Magyarország legnagyobb bankja.
Debrecen polgármestere Kósa Lajos.

Ez tök érdekes, ha nálad ez a két példa ugyanolyan jó. Nekem a második tök rossz. (Még mindig írásban, valószínüleg mondani mondom időnként.)
Éljen a pluralizmus!

Ha mögégondolkoznék, hogy honnan jön ez, akkor persze én is így gondolnám. De amikor egy ilyen szöveget olvasok, akkor nem tudok felülemelkedni a személynév előtti névelő furcsasáságán. Ha jól emlékszem, annak idején külön szoktatva is lettem arra, hogy nem illik... (Írásban persze. Beszédben szerintem mindenki mond olyat, hogy "A Józsi bejött.")

Egyébként ha nem személynév a birtokos, akkor ugye:

Gyülekező a pályaudvar indulási oldalán.
A Parlament kupolacsarnokát számos festmény díszíti.

(bocs, közben jött kalman posztja, de ez a két példa attól még itt maradhat.)

Ja persze, ez világos, de ettől még a standard nyelvváltozatba mégsincs ott az a (pedig ha nem lenne birtokos szerkezet v személynév, akkor muszáj lenne: Becsődölt a központi iroda; Becsődölt a cég központi irodája).

közben rájöttem, hogy mégsem mindig, de még elgondolkozom mikor nem. Különben a pasztorarpad páldái is, szerintem:

az Euripides Heraklesének utolsó jelenetére

a Hauptmann "Roter Hahn"-járól

stb

én így értelmezem:

Becsődölt az Egeraat központi irodája - a névelö az "iroda"-hoz tartozik és nem a Egeraathoz. Pl.

A:Mondj valamit Egeraatról.
B: Leégett a központi irodája.



ha a birtokos nem a nak/nek-kell van kifejezve, akkor a szerkezet mindig kap névelöt. Függelenül attól, hogy személy vagy nem-szemelyröl van szó.

Leégett a tehén farka.
Leégett a János háza.

20. század eleji is, de szerintem nem volt sztenderd. Ezt azért mondom, mert felfigyeltem rá, hogy az akkori szerzők egy része következetesen így írt, más részük meg következetesen kerülte az ilyesmit. Szerencsére van itthon két könyv, amiket pontosan egy időben adtak ki; Lukács Györgytől A lélek és a formák, valamint Nietzsche Frigyestől A tragédia eredetének magyar fordítása. Az utóbbiból most Fülep Lajos 130 oldalas bevezetője az érdekes. Mindkét szöveg 1910-ből származik. A pirosítás természetesen az én művem.




ezzel szemben



Persze Lukács is csak a birtokos szerkezet birtokosa elé tesz névelőt, és csak akkor, ha a személynév nem a mondat elején áll.


rebrus idézetében pedig a cégnév kapott névelőt és nem a személynév (ami ebben az esetben történetesen azonos vele), szóval szerintem azzal az az Egeraattal nincs probléma.

A 19. századi (talán 20. század eleji) magyar sztenderd volt ilyen. Nekünk iskolában úgy tanították, hogy "így kell".

Szabolcsi Anna írta a disszertációjába (de biztos más is leírta), h van egy nyelvváltozat (pl. Debrecenbe), ahol a személynevek elé sose raknak névelőt, viszont ha birtokos szerkezetbe ő a birtokos, akkor kötelezően. Erdélybe is egy csomó helyen így beszélnek, a saját fülemmel hallottam. Szal lehet, h ez egy transzilvanizmus/orientalizmus.

Vagy erősen archaizálna.

Egeraat egy holland ember, o tervezte tobbek kozott a Benczur u. vegi ING-szekhazat (nekunk menzat).

Nekem az a mondat ugy hat, mintha (i) mindenki iszonyuan ismerne E-ot vagy (ii) az ujsagiro szemelyes ismerose volna, es ezzel dicsekedne.

Ez nem olyan, mint a Horváth Rudolf, ami egy fuvarozó vállalat?

_________________
http://www.prezzey.net

Nem tudom, mire gondolsz. Nekem így teljesen jó.
(Amennyiben ez az Egeraat - nem tudom miaz - egy cég.)

Update: Közben én is megtaláltam a cikket az Indexen, és rájöttem, hogy ez a muksó neve. Mondjuk attól még lehet cégnév, lásd Zwack. Nemtom.

Hír egy portál címlapján:

Becsődölt az Egeraat központi irodája


Nektek nem furcsa az az az névelő?