NYELVÉSZ

Néha meg szokták különböztetni a puszta szimbolizációt, meg a tényleges formalizálást. A határ nem éles és az előbbi átfolyhat az utóbbiba. A szimbolizáció egy shorthand, azaz egy egyszerűsített leírónyelv. Nem kell, hogy pontosan megadott szintaxisa legyen, az meg még kevésbé, hogy pontos szemantikája. Ember írja embernek, helyet lehet vele spórolni a papíron, ill. felvágni, hogy milyen okosak is vagyunk.

Ezzel szemben egy formális elmélet esetében a reprezentációs nyelv pontos szintaxissal rendelkezik, és többnyire van neki valamiféle formális-szemantikája is. Ez a két feltétel lehetővé teszi, hogy különböző állítások válhassank bizonyíthatóvá magáról az elméletről. Például az, hogy az elmélet szimbólummanipulációs szabályai vajon helyesek és teljesek-e az adott szemantikára nézve. Vagy, hogy az elmélet karakterizálta problémaosztály tagjai milyen komplexitási fokkal rendelkeznek, van-e pl. hatékony algoritmus a megoldásukra. Ilyesmik.

Hát, szerintem kb. minden tudományos igényű elméleti nyelvészet egyben formális is...



Tényleg, ez milyen kellemes topic lenne, "mi a legborzasztóbb formalizmus". Nyitok is egyet.

Jó jó, de mijaza formalizmus? A legtöbb irányzat használ valamilyen ábrázolási rendszert, amivel "formalizálja" a mondandóját, a funkcionálisnak nevezett irányzatok is (ld. a Hudson-féle vonalakat, nyilacskákat és háromszögeket, vagy a kognitív nyelvészet gombócait és nyilait --- tudom tudom, a kognitívok nyilaitól ments meg uram minket ).

Szerintem az elméleti nyelvészet teljesen OK az első kategóriádra, csak meg kell győzni az embereket, hogy ne csak a transzformációs-generatív vonalat értsék alatta.

(Amitől sikítani tudnék, az az, amikor a "formális nyelvészet" kifejezést a "minimalizmus" értelemben használják. Pedig az még sokkal átláthatóbb, hát vagy használ valami formalizmust az elmélet, vagy nem; ha igen, akkor formális. És akkor tökmindegy, hogy minimalizmus vagy teszemazt HPSG. De úgy tűnik, ez nem mindenkinek ilyen egyszerű )

Nem tudom, ide illik-e a kérdés, de leginkább talán ide. Szóval az én szememben a nyelvészet valahogy két részre oszlik, az egyiket általában elméleti nyelvészetnek szoktam hívni, mert vannak elméleti alapjai, de mivel nagyon sokan a generatív szinonimájaként használják az elméletit, ez nem az igazi. Én ugyanis ezalatt értek minden nyelvleírást, ami nem ad hoc deskripció, hanem a nyelvről való általános elképzelésekre épül, ide értve a tipológiát, sőt, a szociolingvisztikát is. Ezekkel szemben állnak olyan területek, amelyeknek nincsenek és nem is nagyon lehetnek ilyen elméleti alapjaik, mint pl. a lexikológia, de különösen a lexikográfia és a frazeológia. A lexikológiában a maximális elmélet, amit el tudok képzelni, az az implikációs szabályok, de ott is csak olyan szűk területen, mint mondjuk a színnevek. Nem állítom, hogy esetleg a frazeológiának ne lehetnének elméleti alapjai, de azok szerintem már inkább a folklórtudományhoz, mint a nyelvészethez tartoznak.

A fenti felosztáson persze lehet vitatkozni, de most inkább az érdekelne, hogy a kettőre van-e bármilyen elnevezést, amit használva viszonylag egyértelmű lenne mindenki számára, mire is gondolok. (A hardcore linguistics merült még fel bennem, de számomra az is túl nyelvleírás-központú.)

Előre is kösz!