NYELVÉSZ

Annyi a különbség a birodalmi török, meg a köztársasági török között, mint a királyi magyar és a köztársasági magyar között.

A királyi tévék a királyi magyart használják, a kereskedelmiek pedig a köztársaságit.

Elnézést, az iraki jelzőre nem fókuszáltam különösebben. A turkomán és türkmen, mint elnevezés ugyanannak a szónak a két formája, a turkomán a magyarban inkább régiesebb. Speciel az Irakban élő türkmenek nyelvére vonatkozóan láttam én már olyan osztályozást, ahol a türkmenhez sorolták őket, olyat is, ahol a törökországi törökhöz, meg olyat is, ami szerint az azerbajdzsánihoz vannak közelebb. Az biztos, hogy az oguz nyelvek elég közel vannak egymáshoz, s annak, hogy mit tartunk közülük önálló nyelvnek, s mit egy másik nyelvjárásának, inkább az államiság és a politika határozza meg. Meg az "iraki türkmén" elnevezés sem feltétlenül egy egységes nyelvet/nyelvjárást beszélő csoportot jelöl, hanem inkább az Irakban élő bármilyen oguz-török nyelvet beszélők összességét, s mint elnevezés is elvileg nem túl régi.

Ezek szerint a turkomán=türkmén. Azt gondoltam, h az Irakban turkománoknak nevezett emberek inkább oszmán/anatóliai törökök, mert é-Irak mégis közelebb van Anatóliához mint a Kaszpi-tenger másik felén lévő (posztszovjet) Közép-Ázsiához. De ezek szerint ez téves?

Melyiktől? Az oszmántól vagy a töröktől? Egyébként a türkmén ugyanúgy a török nyelvek oguz ágába tartozik, mint a törökországi (anatóliai) török, így sokmindenben hasonlítanak, elvileg nagyjából meg is érthetik egymást. A türkménben van mondjuk pár archaizmus (pl. ótörök hosszú magánhangzók), amiért turkológus körökben külön érdeklődésre tart számot.

Talán a tudományos munkákban már meglévő gyakorlatot próbálta ezzel legitimizálni vagy arra gondolt, hogy nem tudományos munkában elő sem fordul a kettő egy helyen (ami persze nem igaz). Egyébként szerintem a gyakorlatban nem okoz félreértést a török-török terminológia (még az oszmán-oszmán sem), a szövegkörnyezetből többnyire kiderül - ha nem, akkor a lehetőség mindig megvan az egyértelmű megkülönböztetésre minden esetben, még ha hosszabb is, vagy előre is rögzítheti a szerző, hogy melyik értelemben fogja használni. És mint írtam ugyanez a helyzet megvan más nyelveknél és nyelvcsaládoknál is, s nem csak az említett angolban, hanem a magyarban is:

mongol (nyelvcsalád) vs mongol (nyelv, többnyire a halha nyelvet értve alatta)
tunguz (nyelvcsalád) vs tunguz (nyelv, azaz leginkább is evenki)



Hát, ezt elhamarkodta



Tudjuk, hogy a nyelvek elkülönítése nagyon szubjektív, s sokszor leginkább az érintettek véleményén múlik. Maguk a törökök elvileg elkülönítik a kettőt (osmanli vs türk(çe)), s akár hagyatkozhatunk erre akkor is, ha amúgy tudjuk, hogy esetleg a két megnevezés időnként nagyjából ugyanazt jelenti. Ez máshol is van így.

Ha már itt tartunk, az észak-Irakban (és máshol) beszélt turkomán miben különbözik ettől?

Közben ezt találtam Kakuk Zsuzsa Mai török nyelvek című munkájában:



Ezt most nem értem, ezek szerint nem tudományos kontextusban a két időszak nyelvének megkülönböztetése a fontos, tudományos kontextusban viszont ez egybemosható, ott a nyelvet és a nyelvcsaládot fontos megkülönbözetni?

Ráadásul ezt írja:



Hát a már említett Turkish vs. Turkic mellett hirtelen csak az észt türki vs. turki jut eszembe...




OK, és mi van azokkal a népköltészeti alkotásokkal, népmesékkel, amiket a 19. században gyűjtöttek? Azok akkor milyen nyelvűek? Biztos, hogy ésszerű időhatárok mentén elkülöníteni a kettőt? (Arról nem is szólva, hogy attól még, hogy az irodalmi forma erősen eltér a köznyelvtől, nem muszáj automatikusan más nyelvnek tekinetni...)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Az oszmán-török azért magyarul a szakirodalomban is leginkább az Oszmán Birodalomban használatos irodalmi nyelvet jelöli, s nem a köznép korabeli vagy mai beszélt nyelvét. Valóban problémás időnként, hogy a török megnevezés félreérthető lehet, nem derül ki egyértelműen, hogy a nyelvcsaládról vagy a törökországi török nyelvről van-e szó, s ezért helyenként felbukkan ez utóbbi értelemben is az oszmán-török - de mint látjuk ez is félreérthető lehet, csak másként. Igazából szerintem a szövegkörnyezettől függ mikor melyik segítheti a pontosabb megértést, de a legbiztosabb az lenne, ha az oszmán-török megmaradna az Oszmán Birodalom irodalmi nyelvének, míg a törökországi török (a hosszúság és a szóismétlés ellenére) a Törökországban használt beszélt (vagy jelenleg irodalmi) nyelvnek a jelölésére.



Van, mert nem egyeznek és nem is kifejezetten közvetlen folyományai egymásnak. Az Oszmán Birodalom irodalmi nyelvében erős perzsa és arab hatás érvényesült (főként a szókincsben, de a nyelvtanban is - sarkítva szokták azt is mondani, hogy egyes szövegekben csak a kötőszavak törökök), s az Atatürk-féle reformok nem csak a helyesírást érintették (arab > latin), hanem voltaképp új irodalmi nyelvet is létrehoztak, kigyomlálva a perzsa és arab elemek jó részét, s nagyobb teret engedve a korabeli beszélt nyelvnek.



Hát, azért vannak, akik angolul is ugyanúgy a Turkish-t használják mindkettőre (lásd pl. Clauson), s más nyelveknél és nyelvcsaládoknál is előfordul ilyen egybeesés anélkül, hogy komoly fennakadást okozna. Így pl. a Mongolian is jelölheti és jelöli is a nyelvcsaládot a Mongolic mellett (sőt az előbbi talán gyakoribb is), de pl. a Tungusic-nál meg nincs is más forma, s jelentheti a nyelvcsaládot, de az evenkit is.

Ezt írja a Wikipédia. Nem igazán tudom, hogy a birodalom és a köztársaság nyelvét van-e értelme külön nyelvnek nevezni, különösen, hogy a török nyelvek eleve közel állnak egymáshoz, tehát akkora nagy különbség nem lehet. Ráadásul ha egyszer a szakirodalom így használja, akkor milyen alapon neveznénk helytelennek? A tippem a következő:



Tehát az angol terminológiában az Ottoman Turkish valóban az irodalmi nyelv neve.

Az eltérő terminológiának az is oka lehet, hogy a magyarban egy szó jelöli a nyelvet és a nyelvcsaládot, ezért kell a nyelvet valahogy mégis megkülönböztetni (oszmán-). Az angolban viszont erre nincs szükség (Turkic vs. Turkish).

Mit gondoltok erről?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)