NYELVÉSZ

Ja, de „hagyományosan” a paid-et is rendhagyó múltidőnek nevezik (mint a said-et), pedig az [peɪd], vagyis teljesen szabályos (szemben a [sed]-del). Írásfetisizmus.

Talán még ez is túl szűk definíció. Hagyományosan a pre'sent--'present, re'cord--'record típusú ige-főnév párokat is (level 1) konverziónak nevezik, ahol a hangsúly is különböző helyen van és/ezért a hangalak is különbözik.

Értem, kösz. Az ilyesfajta megkülönböztetés jogos, bár nem vagyok benne biztos, hogy éppen ez lenne a különbség a konverzió és nem-konverzió között. De mint írod, ez már definíció, egyéni felfogás kérdése lehet.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Hát ezt tényleg nem fejtettem ki eléggé Az az üres képző, amelyik az asztal<éttermi bútordarab/hely> főnévből az asztal<az asztalnál ülő személy(ek)> főnevet képzi (~<~> -> ~<~-nál ülő személy(ek)>).

Mint írtam, ez elméletfüggő, az a kérdés, hogy hogyan definiálod a jelentést (és a szót, stb.). Abban a keretben, amire én gondolok, a Nap<égitest> és nap<a Nap által megvilágított hely> szavak között (írásban jelölt, de egyébként) jelöletlen derivációs kapcsolat van (azaz konverzió), mivel a két jelentés egyike "elsődleges", szükséges a másik definiálásához. Az osztály<szervezeti egység> és osztály<embercsoport> szavak között nincs ilyen deriváció egyik irányban sem, homályosság van.

A formánál olyasmire gondoltam, mintv a ragozás, pl. ragozható-e tárgyasan, esetleg más ragozási osztályba kerül (pl. daru – ha ezt lehet konverziónak nevezni.)



A hatos asztal esetében mi lenne a konverzió? És miben látod a különbséget a kimegyek a napra és a kirándul az osztály között?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A konverziónál csak a forma nem változik a grammatikai tulajdonságok igen. Például az angol aktív-mediális konverzió esetén a tranzitivitás, de el tudom képzelni, hogy más nyelvekben a passzívot, műveltetést, akármit konverzióval fejezzenek ki, amelyek más esetekkel, bővítményekkel járhatnak.

Nem tudom, ti kik vagytok, nekem a deriváció, az deriváció: ha a megváltoztatja a jelentést (aminek így csak egy adott elméleti kereben van értelme!) és nincs látható jele, azt definíció szerint lehet konverziónak hívni. Hogy a fentiek közül melyik ilyen, az elméletfüggő, de a hatos asztal és a kimegyek a napra esetében elég sanszos a konverzió, míg a kirándul az osztály inkább a szemantikai jelenség (homályos jelentés) valószínű.

Kéne írnom egy cikket, amelyben írnom kellene az adott nyelvekben előforduló konverziókról. Ezzel még nem is lenne gond, a probléma ott kezdődik, hogy az olyan esetekről is írnom kéne, amikor főnévből főnév, melléknévből melléknév, igéből ige stb. lesz a konverzió során. Mivel ilyenkor sem a forma, sem a grammatikai tulajdonságok nem változnak, enm nagyon tudom elképzelni, mire gondolhattak. Ha ugyanis csak a jelentés változik, akkor az jelentésbővülés, névátvitel, tulajdonnevek köznevesülése stb., de az ilyet tudtommal nem szoktuk konverziónak nevezni. Van valakinek tippje, mire gondolhatnak?

(Esetleg még olyasmi jut eszembe, mint amikor bizonyos esetekben intranzitív igéből tranzitívat csinálunk: pl. a fut alapjában véve tárgyatlan, de lefutotta a kört... Ráadásul az ilyesmi még szabályosnak is tűnik. De más szófajnál?)

Köszönöm!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)