NYELVÉSZ

Háháhá, ezek szerint mégis bele kéne írnom a Galaktikába írt cikkeimet a publikációs jegyzékembe?! ( )

Sőt, BLOGGOM is van (az örökbecsű xkcd szerint: blág)

A Közgázon volt ilyen, bevezetés a szakmai kommunikációba címmel, volt egy jó könyv is hozzá, bár sajnos nyelvvédő dumák is becsúsztak, Deme és Bencédy neveire emlékszem...

A kis naív... Mellesleg: szakfolyóiratok is elfogadnak olyan cikkeket, amelyek ismeretterjesztőnek sem mennének el módszertanukat és pontosságukat illetően.

Mi van? "Nekünk" meg az jut eszembe a plágiumról, hogy vót egy magyar író, aki egy másik magyar író regényét adta ki a saját neve alatt (mint utóbb bevallota, "véletlenül" ), na de ennek mi köze az iskolai/egyetemi plágiumokhoz? Meg az egész témához? Meg amiről most éppen szó van itt? Valamiért böki a csőrödet ez a jövőkutató?
Az pedig mán más kérdés, hogy az interjúban nem a kérdező, hanem a kérdezett az érdekes, bár az igaz, hogy azér még nem todományos cikk.

Plágiumról jut eszünkbe.

Akadémikus akar lenni, de nem tudja hogyan fogjon hozzá, mert valamiképpen kevésnek érzi tudományos teljesitményét? Zavarban van és elpirul, amikor titokban biológus ismerőse publikációs jegyzékét böngészi? Émelyegni kezd mikor meghallja azt a szót, hogy hivatkozás és impakt faktor?

Ne idegeskedjen fölöslegesen! Ha támogatják, nyert ügye van! Addig is bővitse nivos kutatómunkája referencia listáját szabadon!


Ha rövid, told meg egy idézettel

A szóbanforgó tudományos cikk az indexen.hun

A jelenlegi állapot az mta adatbázisban

Az eredeti állapot, gif


Kapcsolódó-1: Az egyetemek és az akadémia reformja

Kapcsolódó-2: jellegzetes hvg-s cimadás, bármiféle tartalmi igazolás nélkül

Van (ill. volt régebben, most nem tom, mert én már szerencsére kiöregedtem), de annak nem az volt a feladata, h. megtanuljunk írni (hisz, jól tudja mindenki, a magyarszakosok mind tudnak írni!). Avíttas beveztő volt a nyelvtöribe. Dolgozatot kellett írni: egy szó ,,életrajzát'' kellett megírni, nekem pl., de asszem a legtöbbeknek. Tragédia volt. Fogalmam sincs miről szólt egy egész féléven át, arra emléxem, h. Saussure neve előkerült (de nem igazán derült ki, ki volt ő és mit akart és miért fontos), meg a különböző régesrégi szótárak (be kellett vágni a rövidítéseiket, meg a megjelenésük dátumát) + a szokásos nyelvmentő duma. Ennyiben korrekt megalapozója volt további ,,nyelvészeti'' tanulmányainknak.

[itt indult egy szál a kötőhangok ürügyén a strukturalista- vs társasnyelvészetről, amit áthelyeztünk ide -- park keeper]

Sőt, nemcsak elsőben, folytatni kellene legalább még 2 féléven keresztül. Elsőévben valóban van az angol szakon ilyen óra, nekem nem volt vele nagy szerencsém. Azért nem jó első év végén ezt "lógva hagyni", mert egy csomóan elsőévesen még alig tudják felmérni (én legalábbis így voltam vele, biztos van, aki nem így látja), miből érdemes egyáltalán dolgozatot írni. Későbbi tanulmányaik során jönnek a tök jó témák, én pl. csak félévekkel később "fedeztem fel" újra, hogy milyen hasznos is volt / lett volna az a két féléves Academic Skills.

Szerintem eleve nehéz csalni, ha a tanár figyelemmel kíséri a diák munkáját. Ha a szakdolgozat témavezetője valóban témavezető volt, akkor nem lehet nem észrevennie, h a diák lop. És talán annak érdekében, h a szakdolgozatot ne egy reménytelen alak írja, már a szemináriumi dolgozatot se akkor kellene először látnia a tanárnak, amikor a szemeszter végén benyújtja. Mi több, már elsőben külön szemináriumon kéne írni tanítani a diákokat. (Tudtommal ilyen csak az angol szakon van. Elvben magyaron is van "proszeminárium"? aminek ilyesmi lenne a feladata, de...) Persze ez a tanártól is sokkal nagyobb energiabefektetést igényel, de enélkül soha nem kapunk jobbat, mint dr. Kontrolcé Kontrolvét.

Lehet, hogy tök naív vagyok, de mindig úgy éreztem, hogy nyelvészetből nehéz így csalni. Az elején még lehet, de szakkurzuson, plána szakdolgozatban már sokkal kevésbé.

Ennél jobb megoldást talán nem is lehetne találni arra, hogy plagizálásra bíztassam a diákjaimat