A magyar nyelvet ma a világon mintegy tizenöt millióan beszéljük. Nap mint nap használjuk, de vajon eléggé ismerjük-e? hogyan kell helyesen írni és elválasztani Batthyány nevét? Mi a különbség a műveltető és a szenvedő igék között? Hogyan keletkeznek a szavak, milyen szófajokba sorolhatjuk őket? Mi a különbség a szólás és a közmondás, a cél- és az okhatározó között? Hogyan elemezzük a többszörösen összetett mondatokat? Könyvünket, mely a nyelvtudomány jelenlegi állásának megfelelő rendszerező áttekintést nyújt anyanyelvünkről, elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének könnyen és gyorsan eligazodni a mai magyar nyelvben, s választ keresnek az iméntiekhez hasonló kérdésekre.

Ha nem juttatnák eszébe, elfelejtené... Vagy nem, de akkor mi van? Mi is tiltja, h valaki adott esetben hangoztassa biciglis, linuxos vagy nyelvész mivoltát? Mi is a baj azzal, h valakinek (többféle!) identitása van?

viszont szerintem az nem tud csodát tenni, hogy valaki majd' mindenhol hangoztatja zsidó voltát, mindenről az jut eszébe.

Ja, ja, az csodát tud tenni.

én több olyan történetet ismerek, amikor vkinek attól jött meg a zsidó identitása, h lezsidózták.

Egyébként meg az, hogy valakit "lezsidóznak" (...), az aztán végképp ne legyen kritérium.

Hát elég összetett kérdés, h ki zsidó meg mitől,

de azért egy munkaszolgálat után nehéz lehet megfeledkezni a származásunkról...

Jude – mondta a szakaszvezető.
Ezt még én is megértettem. Megmagyaráztam, hogy nem vagyok zsidó, hanem mint a Népszava győri terjesztőjét egy különleges munkásszázadhoz hívtak be.
– Was? – kérdezte a német.
– Jude – mondta a szakaszvezető.
A német felállt. Leverte zubbonyáról a morzsát.
– Ich werde ihn erschiessen – mondta.
– Magát a Feldwebel úr most agyon fogja lőni – fordította a szakaszvezető.
Éreztem, hogy elönt a verejték, és kavarogni kezd a gyomrom. A német rácsavarta a kenősajtos tubusra a kupakot, és elővette a puskáját. Talán, ha beszélek németül, meg tudom neki magyarázni, hogy nem viselek sárga karszalagot, tehát nem is lehetek zsidó, és akkor minden másképpen történik.

A zsidó irodalom szerves részét képezi minden olyan irodalmi alkotás, amely zsidó származású alkotó tollából származik, függetlenül az alkotás témájától.

Ezek szerint Nádas Péter, Déry Tibor, Konrád György, Örkény István, vagy éppen Radnóti Miklós meg Szerb Antal, épp úgy beleszámitanak a zsidó irodalom kánonjába, mint ahogy beleszámitanak a magyar irodalom kánonába, annak ellenére, hogy témáiknak, vagy legalábbis azok oroszlánrészének semmi köze a zsidósághoz.

Örkény zsidó származású volt. Akiben zsidó vér folyik, az hajlamos lehet gúnyolódni a magyarságon. Kertész Imre is annyit nyomta a sódert, hogy ő jobban érzi magát Berlinben, mmint Budapesten, mertzhogy őt innen kinézték. Ez nem igaz! Ő döntött úgy, hogy elmegy innen. Semmi gond Imre! Maradj csak ott! Vannak itt elegen...

Nem is értem, min akadt fenn Örkény (szintén zenész) a villamosjegyen...

ha 1:60 aránynál kisebb a nem kóser anyagok részaránya, akkor az elhanyagolható, ha az nem érvényes a nagyon erős ízű anyagokra, mint pl... az ecet.

csak én nem vagyok hebraista

(pl a salátákban ami gyakran problémás, az az ecet)