NYELVÉSZ

Itt fp mellé kell állnom, ugyanis a quote, mely "mélyszerkezetében" valóban hasonlít a szmájlihoz (tag), a felszínen konvencionális tipográfiai eszközként (szűkebb sorokba szedés) jelenik meg. Ezzel szemben a szmájli a felszínen egyáltalán nem konvencionális tipográfiai eszköz. Egyébként szerintem századokig jól megvoltunk nélkülük, és értettük, mikor van szó ironiáról, elkeseredettségről, együttérzésről stb. Persze tessék csak bátran használni, de szerintem éppen annyira illetlen valakit a használatának elmaradása miatt háborgatni, mint a helyesírása miatt.



Azt a fejest, aki nemrég fejtette ki, hogy semmiféle szabályzatra nincs szükség? De jó! Már most obstrukciót hirdetek!



Megengedjük? Ezt várjuk!



Ez igaz, de azért az írás befolyásolhatja a nyelvhasználatot, pl. a -bAn életben maradásában [ezt csináljátok utánam! három -ban egymás után három szóban!] erős szerepe lehetett.

Szerintem nem innen kell megközelíteni a kérdést. Gondoljuk végig a következőket:

1. Egységesítjük a németországi és ausztriai német (brit, amerikai, ausztrál stb. angol) helyesírást. Egy nemzetnek fogják ettől érezni magukat?

2. Norvégiában gyakorlatilag ahány fjord, annyi helyesírás. Baj van a norvég nemzet egységével?

3. Svájcban legalább négy nyelvközösség alkot egy nemzetet. Nemcsak a helyesírásuk, nyelvük sem azonos. Ennek ellenére az egyik legösszetartóbb, legfegyelmezett nemzet, akik otthon a garázsban tartják a harckocsijaikat, és biztosak lehetnek benne, hogy a szomszéd is csak külső ellenség ellen fogja használni. Mit kezdjünk velük?

4. Vajon tényleg azért következett be Trianon, mert volt iskolai és akadémiai helyesírás? Az 1920-as (22-es?) új szabályzat újraegyesítette a nemzetet? Az 56-os nemzeti összefogást az 1952-es szabályzat tette lehetővé?

Lássuk be tehát, hogy akik a nyelv vagy a helyesírás egységesítésében látják a nemzet egységét, azok vagy három évszázaddal vannak lemaradva, vagy egyszerűen ez biztosítja számukra a jövedelmet.

A fő ellenérv -- ha megengedik a "kollegák", hogy beleszóljak -- hogy a helyesírásnak a világon semmi köze sincs a nyelvhez. Így természertesen a "nyelv egységességének az irányába" sem hathat. Maximum, ahogyan varasdi "kollega" írja, a nyelvhasználat egyik igen speciális, és korántsem a leggyakoribb módját, az írásbeli kommunikációt egységesíti a maga esetleges és önkényes módján.

Visszatérve fejes "kollega" hasonlatához: attól, hogy az emberekre egyenruhát adunk, és minden lehetséges módon egységesen szabályozzuk a viselkedésüket, még nem lesznek "belülről", azaz a lényegüket tekintve is egyformák.

Szét kell választani két dolgot, ami a "nyelv" szó differenciálatlan használatával eleddig nem kapta meg az őt megillető súlyt. A magyar nyelv beszélt módon és írásban létezik. Igazolható tény, hogy a beszélt kommunikáció súlya sokkal nagyobb, mint az írotté, hiszen a mindennapi élet legtöbb helyzetében a beszéd és nem az írás a primér kommunikációs forma. Mivel helyesírás csakis az írásbeli nyelvhasználatra alkalmazható fogalom, ezért a "nyelv" egységesítésében kifejtett hatása --- amennyiben ilyen van --- csak sokkal szerényebb lehet, mint az esetleg első pillantásra tűnhet.

Ezután a pontosítás után visszatérve kérdésére: az kétségtelen, hogy egy kanonizált írásmód az írott nyelvet egységesebbé teszi. A fentiek alapján azonban ez a szerep cum grano salis veendő a Nyelv egységesítésére gyakorolt hatása vonatkozásában. Ám azt nem kívánom vitatni, hogy az írásbeli használat egységesítésében a helyesírásnak lehet és van szerepe. Nem ezzel az ideával vannak gondjaim (miután a valódi helyére tettük persze).

A problémám a következő: vajon miért kell a helyesírás szabályozásának annyira bonyolultnak lennie, mint amilyen jelenleg? Miért nincs néhány, kivételt nem ismerő szabály, amit az emberek könnyen megtanulhatnának és nem tévednének el minduntalan a jelenlegi szabályozás bürokratikus útvesztőiben? Mi indokolja azt, hogy a szabályok gyakran "kontra-intuitívak" a nyelvhasználók számára, mert --- hogy megint az egybeírás--különírás példáját hozzam fel --- nem veszik figyelembe a magyar beszélt nyelv fonológiai szabályszerűségeit? Mi indokolja továbbá a földrajzi nevek helyesírásának bonyolultságát? És folytathatnám a sort, de abbahagyom, mert a válaszokat úgysem tudom. De van-e, aki tudja?

De, természetesen Ön is lát, amikor írja a hozzászólásait. Elküldés után ezeket a rendszer értelmezi, és így jön létre az a csinos kis doboz a felirattal, amire utalt. Nos, a smiley-k ugyanilyen módon jönnek létre: a kettőspont és végzárójel párt a phpbb rendszer egy kisméretű gif-file-ként jelentíti meg, így: . Hasonló példa még az Ön által is már alkalmazott kurziválás, amit az "i"-tag beszúrásával ért el. Mindegyik esetben ugyanaz történik: a szerkesztési üzemmód bizonyos karaktersorozatait az értelmező program nem írásjelek sorozataként értelmezi, hanem speciális módon. E segédeszközök mindegyike hordoz információt, de míg a quote-tagek és a kurziválás a szöveg struktúrálásában segítenek, a smiley-k a hagyományos írásbeli kommunikációs formákban csak elvétve megjelenő metakommunikációs eszközök hasznos, a számítógépes szövegszerkesztés térhódítása által elérhetővé tett megvalósításai.

Akkor arra kérem, hozzon érveket az ellen, hogy a helyesírás egységessége a nyelv egységességének irányába hat.

Az eredeti megszólalás, amelyre reagáltam, ez volt:



Amint azt akkor is állítottam, É. Kiss az idézetben nem "ír ilyet", azaz fejes kollega átsiklott egy fontos ponton. Az, hogy Ön a saját, a helyesírás és a nemzet egységességét illető véleményét alátámasztandó idézte É. Kisst nyilvánvaló, hiszen közvetlenül a saját véleménye után idézi É. Kiss könyvét. Erre utaltam úgy, hogy ezt "csak Ön látja bele ebbe az idézetbe". Ahhoz ugyanis, hogy az É. Kiss-idézet alátámassza az Ön konklúzióját kell még egy --- amint ezt Ön is megjegyzi: további --- premissza, amivel --- azt kell gondolnom --- É. Kiss maga már nem értene egyet. S pontosan azért találom kissé félrevezetőnek ezt a fajta tálalást, mert azt sugallja, mintha É. Kiss általános nézeteiből is "le lehetne vezetni" azt az álláspontot, amit Ön védelmez. De ez, enyhén szólva, igen csak kétséges.

Én nem É. Kiss nevében nyilatkozom. Ő azt mondja, hogy B-ből következik C. Én azt mondom, A-ból következik B. Az én időmben úgy tanultuk, hogy ebben az esetben A-ból következik C. Persze ha a kettő közül bármelyik megcáfolódik, akkor nem. Ez teljesen független attól, hogy ki állítja az egyiket és ki a másikat.

Én nem látok "quote"-taget a hozzászólásaimban. Az, hogy ön is tudja, hogy hogyan hozható létre egy doboz, amely felett a ,,xxx írta'' szöveg fettel szedve olvasható, nem tartozik ide.

A probléma az, hogy bár a kiinduló állítás É. Kissé, semmi alapunk nincs feltételezni, hogy ezt követnék további "É. Kiss-féle lépések" a helyesírást és a nemzet egységét összekötő konklúzió irányában (én személy szerint kétlem is, hogy így tenne, de ezt meg kell kérdeznem tőle). Ezt ugyanis egyedül ő tudná megmondani. Ezen információ hiányában azonban nem nyilatkozhat senki az ő nevében, azt gondolom.



Jé! A "quote"-tag sem az, annak használatától viszont nem idegenkedik.

Ezt az inszinuációt kikérem magamnak. Tessék előbb utánanézni.

Kérem, olvassák el még egyszer: ezt írtam: Ezt persze nem kell elfogadni, de ha mégis, akkor ebből az É. Kiss-féle lépésekkel bizony eljuthatunk oda, hogy a helyesírás egységessége a nemzet egységességének egyik záloga.

A szmájlik pedig nem helyesírási eszközök, ezért tartózkodom használatuktól.

"fejes" kollégát meg fogjuk hívni a 12. kiadás előmunkálataiba!

Egy közösség összetartozása végülis (azért is egybe ) megnyilvánulhat külső jegyekben (pl népviselet). Rááadásul, ha figyelembe vesszük, hogy nem egy nemzetet az általános iskolai tanító bácsik pálcája kovácsolt össze (pl a francia nemzet esete az ile-de-france-i franciával és a helyi nyelvekkel), akkor a gondolatmenet kifejezetten logikus.

Azt nem mondtam, hogy nem logikus hosszúval, csak azt, hogy az AkH szerint röviddel íratik (iratik? - persze ezt meg hosszúval kell, pedig én röviden ejtem ezt is, és asszem, nem vagyok egyedül vele).

Márpedig fp egységes nemzeteszméjéhez az ilyen apróságokon keresztül visz az út vagy mi. Képzeld el, virslivel enné a tökfőzeléket.

Asszem, én is kispóroltam a szmájlit. Pótolom:

Szerintem tök logikus a szűntelen. Elvégre a szűnikből van, és csak a mássalhangzótorlódás előtt rövidül (szerintem nem is mindig), mint annyi más. A helyesírás szóelemző elve.

A szó helyesen természetesen szüntelen.

Most kommentáljam?

Figyelem, az É. Kiss-idézetben a helyesírásról nem esik szó! Ezt csak fp kollega vélte belelátni.

Így nem fogom tudni kiosztani a "pontos érvelésért" díjat!