NYELVÉSZ

Köszi! Ezt már többször elkövettem, valahogy rosszul maradt meg bennem. Íme az egész versszak (bár megjegyzem, így is elképzelhetetlen ez a fajta szerkezet a hétköznapi nyelvben):
(Nyár, 1929)

A pelda nem idealis, lasd

http://www.tar.hu/jaall/vs192901.htm

Köszönöm. Én is ezt nem értettem, hogy miért kelle a nem elé mindíg vessző.
Valaki ugyan is ezt állította.

Micsoda? Miért kéne a nem elé vessző? Viszont a fenti mondatodban a ha tehetném elé a mostani szabályok szerint kell, mert az külön tagmondat.

Nos igen, jó lenne.
A hogy-al néha van is gondom. Sokszor nem tennék vesszőt elé ha tehetném.

Viszont, ha már itt tartunk a "nem " elé is minden esetben kell a vessző?
Pl.: a fenti mondatomban is?

Tök jó lenne, én nagyon pártolnám, ha a magyar helyesírás úgy működne, hogy ahol egy kis szünetet szeretnénk a felolvasásban (meg emelkedő hanglejtést), oda tegyünk vesszőt. Pl. hogy elé nem mindig lehet/kell ilyen szünet, és olyankor én nem írnám elő a vesszőt, mer minek. De sajnos ma nem ilyen a helyesírás.

Azt hiszem értem mire gondolsz, a kongó szikesség sorban én is így látom, hogy fölösleges.
Az első sorban is lehet, hogy fölösleges, oda viszont azért tettem vesszőt, mert a vers elmondása során ott egy kis szünet lenne. Elvileg.

Köszönöm észrevételeidet.

A licentia poetica sok mindent megenged, de egy helyesírási dolgot mégis megemlítek, mert én megakadok az olvasásban, mikor odaérek, és akkor lehet, hogy más is. (Bár ez a hiba nagyon általános, lehet, hogy nemsokára már nem is fog hibának számítani.) Szóval a mondat elejére rakott szerkezet után, amit a nyelvészek topiknak neveznek, nem kell vessző, mert a magyar helyesírásban (legalábbis abban, amit én megszoktam) csak tagmondatok végére meg felsorolásokba rakunk vesszőt. Példák:


Ide meg kellene vessző a tudna után, mert tagmondat vége:

Szerintem meg de, mivel a szótagszám mindenképp több, ha van névelő. De ugyanakkor stilisztikai eszköz is. hoportynak: amúgy meg versbe nyelvtanilag belekötni... Elég gáz. Szerintem egyszerűen ne is vegyél róla tudomást.

_________________

Köszönöm a véleményeiteket.
Mint ahogyan írtam, egy versemből való a részlet, melyben valószínűleg egyéb nyelvtani hibák megtalálhatóak, egy hozzászóló mégis ezt a mondatot szúrta ki magának, ezért lettem szomorú.
Ezek után ha megengeditek megosztom itt veletek a verset annak reményébe, hogy annak hibái feltárásra kerülnek, ezáltal anyanyelvi tudásomat csiszolódhat.

Szakad ...


Poros útnak fullasztó permetét,
dézsával mossa a víz.
Számban, száraz homokszem helyett,
lassacskán sáros az íz.

A ló is csahos, szája szegletén
hab tűnik fel.
Kongó szikességből patája,
sárba süllyed el.

Messze az otthon, de fának dőlni
inammal nem merek.
Fegyver villan felhők mélyéből,
s kíséri dörrenet.

Odébb a folyó korbácstól jajgat,
ha tudna menekülne.
Kanyargós medrében gyönge testtel,
mint ha falnak ütődne.

Földön fekszik a vetés, üvölt rá
a pálcát tartó szél.
Kutya lapul gazdája előtt így,
ki szökésből hazatér.

Domb mögött a falu, határán
rakott kazal ég.
De újra szikra hull alá
egy még nem elég.

Pajtában süvöltnek megrettent,
zablátlan állatok.
Szalmából vérvörös enyészet sebtében,
lábukhoz átfutott.

Ajtót! Ajtót! Valaki, torkából
így prüszköl vizet.
Nincs, ki a kárért bő kézzel
holnap majd fizet.

Másutt is hangzanak káromkodás
visító szavai.
Csak a jószág! Meg a ház meneküljön!
Ne törjön ablaki!

Pattannak fának ágai, mint hangszeren,
ha túlfeszül a húr.
Szilaj az ember, húz mint a jószág,
mégis a természet az úr.


Az egy-két versszakban lévő rímtelenség, a szótagszámok kesze-kuszasága előttem is ismert.
Milyen hibák találhatóak még?
Elősre is köszönöm.

Szerintem is szép, de aki bírálta, szerintem nem a szórendet, hanem a névelő hiányát kifogásolhatta. Szerintem az orra alá kellene dugni néhányat a sokezer magyar verssor közül, amelyikben ugyanez megfigyelhető (pl. vérbő eper homokon). Az tök érdekes kérdés, hogy mér csak versekben találunk ilyet, szerintem a ritmus önmagában nem magyarázza, inkább stilisztikai eszköz.

Semmennyire nem magyartalan. Szerintem így önmagában még szép is, a ritmus miatt pedig nyilvánvalóan használhatatlan a bizonyára elvárt alany--állítmány sorrend (A fa ágai pattannak). Így jó, ahogy van!
Anyanyelvi ismereteiben meg egy anyanyelvi beszélőnek csak kevéssé lehetnek hiányosságai. Annál inkább lehetnek beléültetett bizonytalanságai. Ez a neve is a jelenségnek: nyelvi bizonytalanság. A nyelvművelés tömegesen termeli ki, hihetetlen károkat okozva. Nem szabad bedőlni annak, ha bárki anyanyelvi tudásunkat bírálja.

Mi volt a kifogás? Nyelvtanilag nincs benne szokatlan. (Én történetesen nyelvész vagyok, de a megállapításhoz elég magyar anyanyelvűnek lenni.)

Valóban így történt. Mivel én sem vagyok nyelvész, sőt úgy gondolom vannak hiányosságaim az anyanyelvi ismereteimben, ezért nem tudtam eldönteni.
Több helyen is keresgéltem a (neten) megfelelő helyet ahol ennek utána járhatnék, de nem találtam.
A mondat valóban egy (saját) versből van kiollózva.
Véleményedet köszönöm.

Felteszem ez egy verssor... Én nem vagyok nyelvész, de én is írok verseket (nem is keveset), és semmi magyartalant nem olvasok ki belőle... valaki tán megkritizálta?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"