a hangzáshoz kellene igazodni, ahogy a hangjelölésnél is, elvégre az írás a beszéd lejegyzése.

Ellenkezőleg: a jelentés befolyásolja az írásmódot!

Az áll tárgyas jelentései nem reménytelenek kínpélda-gyártáskor: Ezt a hely(e)t nem állom a füst miatt; A hely(e)t a vőlegény szülei állják.

Mert ilyen is van: ez az adat majd kiszúrta a szememet – tehát ez még variábilis, azaz szólásszerű.

A minap hallottam egy beszélgetős műsorban, hogy a harmincas éveiben járó interjúalany (in concreto Magyar Kornélia) azt pöttyintette el, hogy álláspontot foglal (el nélkül). De néhány Google-adata is van.

Ez mezei szadizmus, de egy helyesírási szabályozás nem tankönyv, nem tananyag.

Tudom, hogy ez a ceterum censeód, de sem a premisszáddal, sem a konklúzióddal nem értek egyet. A beszéd és az írás egyaránt a nyelvhasználat formái (ha lejegyzel beszédet, nagyon nem írást fogsz kapni, de ha írást olvasol fel, az se beszéd lesz).

Másrészről viszont szinte reménytelenül egyértelműetlen lenne a szabályozás, ha a kiejtésen alapulna – és most is az a baj a citált szabálypont két részével, hogy széles az átmeneti sáv, tehát semmit nem nyernénk a dolgon;

viszont még kevesebb fogódzó lenne, hiszen a kényszerűen izolált ejtésben szinte reménytelen lenne nem kifejezetten fonetikusoknak-fonológusoknak tesztelni a hangsúly- és szünetviszonyokat. De ezt már sokszor megbeszéltük, nem hinném, hogy közeledni tudnának az álláspontjaink.

Nocsak. Szerintem nem kéne olyan állításokat elfogadnod, amiket nem tudsz tesztelni.

Most hallom először, hogy az írásmód befolyásolja a jelentést.

mi a francot "jelentene külön írva" az, hogy helytáll?

És mér ne mondhatnám azt, hogy mondjuk a szemet szúr "külön írva azt jelenti, hogy 'kiszúrja valakinek a szemét', egybeírva meg azt, hogy 'feltűnik valakinek'"?

Mint ahogy az állást foglal esetében is, még ha archaikusan van is olyan, hogy állás 'álláspont' (ezt meg kéne jegyezniük a nebulóknak???), akkor is, nincs olyan, hogy álláspontot foglal, véleményt foglal stb.

Apró alsós gyerekeket kínoznak ezekkel,

a hangzáshoz kellene igazodni, ahogy a hangjelölésnél is, elvégre az írás a beszéd lejegyzése.

Kicsit off, de a múltkor azon gondolkodtam, hogy biztosan kell-e olyan dolog, hogy helyesírási szabályzat. Azt nem vitatom, hogy sok előnye van annak, ha van nagyjából egy sztenderdje annak, hogy mit hogyan írunk, de nem evidens, hogy kell egy nagy, államilag kiadott szabályzat, ami ezt rögzíteni akarja.

Úgy érted, hogy jelölni kellene minden hasonulást, összeolvadást stb.-t?
Úgy érted, hogy az összetételnek hangzó dolgokat kellene csak egybeírni? De mi hangzik annak? A hangsúlyviszonyok döntenének? Mert akkor megint baj van, ugyanis túl sok mindent kellene akkor egybeírni. Vagy hogy érted?

a hangzáshoz kellene igazodni, ahogy a hangjelölésnél is, elvégre az írás a beszéd lejegyzése.

nem tudtam tesztelni az állítást, tehát kénytelen voltam elfogadni.

érzeményszemantikailag azért van valami különbség az első és a második csoport példái közt a tekintetben, hogy mennyire vezethető le a jelentésük az alkotótagok jelentéséből. De én eleve félek ettől a szemponttól, hiszen akkor az állandósult szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat mind egybe kéne írni.

NB. A legmarkánsabb különbség talán ott van, hogy a b) pontbeli példák különírva mást jelentenének,

(A szemet szúr is ilyen lenne, de ott például megvariálható a dolog: majd kiszúrja a szemét. Vagy: az állást foglalban az állás archaizmus, de a szó szintjén is létező jelentés.

Mindez persze képlékeny, ingovány, nem vagy nehezen formalizálható.

Legegyszerűbb lenne – szerintem – mindent, beleértve az igekötőket is különírni.

2. Azért kérdeztem, mert ha a helyesírás nem nyelvészet, akkor nem halálosan mindegy, hogy nyelvészek csinálták-e.

3. Mert mindig jóindulatú vagy inkább: jóhiszemű akarok lenni. Ártatlanság vélelme.

A Mamanyer felett akkoriban még annyira nem járt el az idő, megítélésem szerint.

15. (rég) ’vkivel, vmivel kapcs. nézet, felfogás; álláspont’ ¤ Tsak az egy Mathesis bír változhatatlan állásokkal (1800 Nyulas Ferenc C3339, 163) | kénytelen valék állásomat a’ kormányhoz megváltoztatnom (1844 Széchenyi István 8429031, 421) | A pártok állása világos volt (1881 Madarász József 8282004, 130)

(Amúgy, gondolom, martonfi itt a hivatalost indoklást osztotta meg velünk, ettől független kérdés, hogy mennyire azonosul vele.)

Szóval te azt gondolod, h martonfi komolyan gondolta, amit írt?

Hát számomra nem evidens, hogy az állást foglal jelentése az állás és a foglal jelentéseinek összege.