http://www.matud.iif.hu/2010/05/14.htm
Föl tudna valaki világosítani, hogy miről van itt szó? Mi a baj a lovárival?

romaninak (amelyet rossz hagyomány szerint lováriként emlegetnek)

és mi a gond vele? szerintem pl. a Toni Morrison könyvének elemzése igen érdekes lehet.

Vallásszemiotikai tanácskozás
2010. 04. 24. nincs hozzászólás
A Zsigmond Király Főiskola, a Magyar Szemiotikai Társaság és az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ megrendezi az első magyar vallásszemiotikai konferenciát.

A konferencia időpontja:
2010. május 28. (péntek)
Helye: Zsigmond Király Főiskola

A tervezett program:

08.00-tól regisztrálás

09.00 Köszöntő

09.15 Előadások kávészünettel

Voigt Vilmos: A vallás mint szemiotikai rendszer

Petőfi S. János: Az Énekek éneke mint kutatási téma

Luft Ulrich: Az állat jelentése az egyiptomi vallásban

Kiss Enikő: Egyiptomi mágikus rítusok kulturantropológiai megközelítésben

Balázs Géza: Vallási szinkretizmus a mai Mianmarban

Bérczi Szaniszló: Vallásos szimbólumok az eurázsiai művészetekben. Egy szentírás-tudományi és szemiotikai kutatómunka tematikai felépítésének bemutatása kommentárokkal

Horváth Katalin: A szó szakralitása – ünnep szavunk szócsaládja tükrében

Aczél Petra: Katolikus kóla. Metafora és irónia a vallás-kampányokban

Máté-Tóth András: Vallásdiskurzus Magyarországon

Murvai Olga: Vallási szimbólumok értéke/értékelése heterogén vallási környezetben

Lázár Imre: A szakrális szemiotika kérdései a bölcsészet határain innen és túl

Újvári Edit: „Éberen kell figyelnie minden jelre, amit adtál nekünk”. Avagy a vallási szimbólumok eredetének kérdéséhez

13.00 Ebéd

14.00 További előadások

Frenyó Zoltán: Szent Ágoston jelelmélete és hermeneutikája

Borbás Gabriella Dóra: Példabeszédek, példázatok, példázatszerű cselekedetek szemiotikája a Bibliában
(Amikor Jézus úgy mond el egy példázatot, hogy meg sem szólal…)

Dallos Edina: ’Isten’, ’ikon’, ’ég’. A csuvas tura jelentéséről

Fűzfa Balázs: A kereszt(énység) szemiózisa Arany János Szondi két apródja című balladájában

Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról

Izsák Norbert: Vaskos kifejezések az igehirdetésben (Pázmány Pétertől a mai amerikai kisegyházi trendekig)

Illyés Szabolcs: Vallási tartalmak kódolása az új média eszközrendszereibe (Vallási és politikai jelkészlet egybecsengése az új médiában)

Lőrinczi Tünde: Bibliaértelmezési lehetőségek egy Jehova Tanúi közösségben

Papp Richárd: Az önirónia jelentéstartalmai zsidó és keresztény közösségek életében

Simon Zoltán: Az Alsó-Nyárádmente kultúraközi és vallási kommunikációs megismerése

17.00 kerekasztal beszélgetés, összefoglalás

Mivel örvendetesen sokan jelentkeztek, ezért az előadások időtartama: 15 perc. Az előadások sorrendjének megállapításánál a szervezők megpróbálták összehangolni az egyéni kérések, a témák és a szeniorátus szempontjait.

Az előadások nyelve: magyar.

Az előadásokat a Vallástudományi Szemle megjelenteti, ezért azokat az előadás után 15 nappal a lap által megadott formában lehet leadni. Az előadások terjedelme legfeljebb 25 ezer leütés. Ebbe a terjedelembe beleilleszthető az első felhívás 20 perces előadása.
Budapest, 2010. április 22.

Bencze Lóránt egyetemi tanár, ZSKF
Voigt Vilmos egyetemi tanár, ELTE, az MSZT elnöke
Balázs Géza egyetemi tanár, ELTE, az MSZT főtitkára

A konferencia programja letölthető itt.

Kis guglizás alapján úgy tűnik, hogy franciák, németek viszont mondanak ilyet: pl. moi avec ma femme on est allés chez ma belle-sœur, wir mit meiner Frau sind gerade dabei, eine billige Wohnung für uns zu kaufen (feltéve persze, hogy a fenti mondatokat anyanyelvi beszélők írták föl a netre.)

Nade mi ezt keresnénk: nous avec ma femme, nem?

Ilyet angol anyanyelvű tutira nem mond.

A Dékány Évi ír erről.

Egy amerikai ismerősöm, aki jó pár magyart ismer, azt mondja, hogy onnan szúrja ki halálbiztosan a magyarokat, hogy ilyen szerkezeteket használnak angolul is (pl. Wo go to the movies with Alfred abban az értelemben, hogy a beszélő és Alfred ketten mennek). Ilyet angol anyanyelvű tutira nem mond.

Nemtom, hogy kihozható-e belőle valami, de csak most gondoltam bele, hogy a mi a Ferivel-szerű szerkezetek egész érdekesek abból a szempontból, hogy igazából nem csak azt jelenthetik, hogy 'mi + a Feri', hanem azt is, hogy 'én + Feri'. Vagyis ez utóbbi esetben 'Feri' a mi-ben is benne van igaziból, meg a Ferivel-ben is...