Quote:
Én nem tudok róla, hogy a "modern iskolák" teljesen lemondtak arról, hogy az egyes affixumok között az inflexió-deriváció dichotómián túl valami finomabb, esetleg folytonos megkülönböztetés lenne.
Ha tudsz, mondj olyat, ahol megkülönböztetnek többet. Én a finnben tudok ilyet, de ott morfofonológiai szempontból elég jól indokolt. Viszont az egy adott nyelvre vonatkozik, nem általában a toldalékkategóriákra.
Quote:
miért lenne "zsákutca" a rag-jel morfológiai megkülönböztetése, akár az alapján, hogy az utóbbi, a képzőkhöz hasonlóan továbbragozható, míg az előbbi nem ("szóalakzáró")
Ez azért érdektelen, mert ha feltételezünk egy többé-kevésbé agglutináló nyelvet kötött toldaléksorrenddel, akkor az, hogy ebben a sorban (mondjuk a magyart véve példaként) éppen a személyrag (igék) vagy az esetrag (névszók) az utolsó, az teljesen érdektelen. Ilyen alapon csinálhatnánk egy külön kategóriát az utolsó előttinek is, mert "azt már csak egy toldalék követheti (a rag)". Ráadásul a különböző nyelvekben különböző lehet az ilyen toldalékkategóriák sorrendje, máshol meg két kategória is különböző sorrenben jelenhet meg. Különben nem akarom azt állítani, h a derivációs toldalékok részletesebb osztályozása akár egy nyelven belül, akár általánosan ne lehetne lehetséges, csak ez éppen nem a hagyományos magyar rag-jel megkülönböztetést jelenti.
Quote:
A prototipikus inflexió-deriváció megkülönböztetésnek 23 kritériumát szedte össze
Régen olvastam a dolgozatot, akkor eléggé tetszett, de így ahogy leírod azért gyanús. Ha valaki a derivációs és inflexiós toldalékok megkülönböztetésének kritériumait használja fel, akkor nem annyira meglepő, h csak derivációs és inflexiós toldalékokat tud elkülöníteni. Igaz, viszont legalább azt kizárja, amit
vad mond.