NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2024. March 28, Thursday, 13:53

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 10 posts ] 
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 11, Thursday, 12:09 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
A tervezet megírására részben a BME Küszönbszint anyaga is adott némi "motivációt".

http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/kuszob.htm

Quote:
http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/bevezet.htm

Bevezető

1. A Küszöbszint (Magyar mint idegen nyelv) annak a sorozatnak a legújabb tagja, amelynek keretében – az Európa Tanács égisze alatt, az angol Threshold Level mintájára – már több mint húsz európai élő nyelv alapszintű leírása született meg.
(...)
2. A Küszöbszint célja egy olyan nyelvleírás közreadása, amely a magyarral mint idegen nyelvvel foglalkozó különböző felhasználók – nyelvkönyv- és tananyagírók, tanfolyamtervezők, nyelvtanárok, teszt- és vizsgaanyag-készítők, tanulók stb. – igényeit egyaránt kielégíti. Nem tankönyv és nem is zárt rendszer, hanem keret, amely magában foglalja mindazt, amit küszöbszinten – azaz körülbelül a szokásos értelemben vett alapfokon – a nyelvtanulónak (nyelvhasználónak) tudnia kell. A Küszöbszint nemcsak az elvárható nyelvtudás kereteit adja meg, hanem kitér mindarra, amit az eredményes nyelvhasználathoz a tanulónak a szoros értelemben vett nyelvi kompetencián túl is ismernie kell, így pl. foglalkozik a szociokulturális kompetenciával, a kommunikációs zavar esetén olyannyira szükséges kompenzációs stratégiákkal és a nyelvi és nyelvtanulási készségek fejlesztésének főbb módjaival. A nyelvi küszöbszint ilyen tág értelmezése a Threshold Levelnek mint mintának és a sorozat többi tagjának a felfogását követi. Ennek a nyelvszemléletnek a középpontjában a kommunikatív megközelítés, a sokoldalú gyakorlati felhasználhatóság áll.


Alalposan áttanulmányoztam az anyagot, de mintha aránytalanul túlzásba estek voltak a készítői - legalábbis, ami a bevezetőben leírtakhoz képest elképzelhető. Inkább nyelvleírás, mint segédlet a nyelvtanuláshoz - legalábbis nem "küszöbszinten", és nem alapkövetelményként.

A szimpla vásárlási szituációhoz pl a következő mintát adja alapnak:

http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/k08.htm

Quote:
Általános séma vásárláshoz és szolgáltatások igénybevételéhez
1. Hogyan jutunk el a helyszínre?
1.1. az üzletbe, áruházba, ABC-áruházba, étterembe, pályaudvarra, szállodába stb. való eljutás
1.2. a (megfelelő) pult, osztály, asztal, jegypénztár, recepció stb. megtalálása.
2. Kapcsolatteremtés
2.1. kölcsönös üdvözlés a kereskedővel, eladóval, pincérrel, recepcióssal stb.
2.1.1. üdvözlés az eladó részéről
2.1.2. üdvözlés a vásárló részéről
3. Az árucikkek/szolgáltatások kiválasztása
3.1. a megfelelő árufajta vagy a kívánt szolgáltatás meghatározása
3.1.1. információ kérése
3.1.2. információ adása
3.2. a választék megismerése
3.3. az egyes cikkek/szolgáltatások mellett és ellen szóló érvek megbeszélése (pl. az áruk minősége, ára, színe, mérete)
3.3.1. információ kérése
3.3.2. információ adása
3.3.3. tanács kérése
3.3.4. tanács adása
3.3.5. preferencia felőli érdeklődés
3.3.6. preferencia megfogalmazása
3.4. a megfelelő árucikk/szolgáltatás kiválasztása
3.5. az árucikkek átvizsgálása/ellenőrzése
3.6. döntés a vételről, illetve a szolgáltatás igénybevételéről
4. Az áru/szolgáltatás és a pénz cseréje
4.1. az egyes tételek árának jóváhagyása
4.2. a végösszeg jóváhagyása
4.3. a pénz átadása/átvétele
4.4. az áru (és a bizonylat) átadása/átvétele
4.5. kölcsönös köszönetmondás
4.5.1. köszönet az eladó részéről
4.5.2. köszönet a vásárló részéről
5. Búcsúzás
5.1. az elégedettség (kölcsönös) kifejezése
5.1.1. az eladó kifejezi elégedettségét
5.1.2. a vásárló kifejezi elégedettségét
5.2. (nem szituációspecifikus, közömbös interperszonális kommunikáció (időjárás, helyi pletykák stb.)
5.3. búcsúzás
5.3.1. búcsúzás az eladó részéről
5.3.2. búcsúzás a vásárló részéről


Talán a Gouin-sorokhoz hasonlítható ez a felfogás?

lehet hogy a kiegyensúlyozottság elve alapján nem egy adott nyelv anyanyelvi beszélőinek, hanem a többi nyelv beszélőinek, de az adott nyelvet jól ismerőknek kellene összeállítani, és az adott nyelvűek csak azt minősíthetik, hogy HIBA VAN-E AZ ANYAGBAN, LEÍRÁSBAN, de abba csak korlátozottan lenne beleszólásuk, hogy MIT HAGYTAK KI BELŐLE, vagyis MIT TEGYENEK MÉG BELE.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 11, Thursday, 10:46 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Elnézést, ha nem kellett volna direkte rákérdeznem, de nem fordult még elő, hogy az olvassa az írásomat, akit idéztem is! :D

Annakidején írtam egy méltató, elemző kritikát Lomb Kató egyik könyvére is, de sajnos neki már nem tudtam eljuttatni! :(

Quote:
http://www.virtus.hu/index.php?id=detai ... e&aid=7422
Tudomány
LOMB KATÓRÓL JUT ESZEMBE … XII / I. Bevezetés
Brain Storming - 2006.09.10 15:27

Elemző és kritikai jegyzet „LOMB KATÓ: NYELVEKRŐL JUT ESZEMBE …” című könyve alapján, a GPSV nyelvoktatási szemlélet, és a PLC (Protonyelv Koncepció) szemszögéből



A tervezetet azért raktam össze, mert jómagam a nyelvtant szinte tisztán a nyelvtanulás miatt kezdtem tanulni, és ahogy kivettem, a nyelvtan az első lépés is lehet arra, hogy a fogalmazás, fogalomhasználat, stb pontosága is fejlődjön, ha csak azért is, hogy az ember odafigyel arra, amit és ahogyan mond. Ezt alapvető fontosságúnak találtam mindenféle tudományos munkában, és pl az áltudományok tanulmányozásánál is ez volt az egyik legjobb vezérmotívum ... persze ez már szemantika, és a logika területe, de az már Arisztotelész óta közhely, hogy a két dolog összefügg.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 11, Thursday, 10:06 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
Brain Storming wrote:
Kálmán László, személyesen?
Uppsz, lelepleztem magam. :-) Vigyázat! Amit magamról mondok, nem ellenőrizhető (de a többi fórumozó is úgy tudja, hogy én vagyok én). :-)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 11, Thursday, 9:50 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Kálmán László, személyesen?

Mert akkor talán a legmegfelelőbb ember olvassa! :!:

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 11, Thursday, 1:56 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
Nekem még valami eszembe (?) jutott: mi a Hárompercesekben télleg arról ábrándoztunk, hogy a nyelvérzék-fejlesztést (amely tananyagot ma "Magyar nyelvtan"-nak neveznek) a legjobban talán az idegennyelv-tanulással lehetne egybekötni. Más nyelvi képességeket, mint szövegértés/szövegalkotás, esetleg azzal a tárggyal, amit ma "Irodalom"-nak neveznek. Viszont a magyar hagyományok élesen ellentmondanak annak, hogy a "Magyar nyelvtan" akárcsak részben is az idegennyelv-oktatás része legyen (más országokban van erre példa). Ameddig ez így van, addig csak szívességként lehet befurakodni az idegennyelv-órákra magyarra vonatkozó dolgokkal, az idegennyelv-tanárok nyilván berzenkednének is ez ellen. Mi a fordítottját próbáltuk helyenként javasolni a tananyagunkban, de fogalmam sincs, hogy ez megvalósítható lesz-e, meg kell várni, hogy mik a tapasztalatok az iskolákban.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 10, Wednesday, 23:54 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Molnarcili - köszönöm az észrevételeket, nagyon hasznosak!

Kulcsproblémákra utalsz!

Az interdiszciplináris iskolai munkával behatóbban is foglalkoztam, de van benne egy valóban alapvető jelentőségű feladat: a tanárok együttműködése, és a diákokra, feladat formájában átruházható teendők.

Ahogy írtam, eleinte csak egy-egy rövid fejezet, vagy demonstrációs anyag kerülne bele - az természetes, hogy mindenféle teljesség igénye nélkül, hiszen itt a demonstráció, és a különbségek-hasonlóságok tudatosítása, felismeretetése, úgymond "kedvcsinálóként" játszana szerepet.

Az alap mindenképpen az anyanyelv lenne (itt ugye a magyar) és ezzel jönnének párhuzamba a különböző példák akár a hasonlóságok, akár az eltérések tekintetében.

A Chrystal (?) féle nyelv enciklopédiájából "sok" hasznos dolgot lehetne bele szemezgetni.

Jogos a tanmeneti, évfolyam elhelyezés problémájának felvetése - jelen esetben a szükség diktálta a listát - ezzel kapcsolatba még nekem is sok kutatómunkát kell végeznem, hol és mit lehetne beilleszteni.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 10, Wednesday, 23:43 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
A kétnyelvűséggel, és annak kognitív fejlődési jellemzőivel Bartha Csilla foglalkozott "A kétnyelvűség kérdései" c könyvében /7.4.4. Kognitív fejlődés és az elsajátítás társadalmi környezete/.

Ő is utalt Piaget fejlődéslélektani fejtegetéseire, de magaa fejlődéslélektan egésze elég sokat foglallkozik, igaz, elsősorban a gyermeki intelligencia fejlődésének a vonatkozásában. Ha azonban pl. az idegen nyelv elsajátításában kimuttahatók az anyanyelvi fejlődés szakaszai és jellemzői, akkor egy ún. másodlagos értemi fejlődést is feltételezhetünk (itt a feltételezés természetesen igazlásra, vizsgálatra szoruló hipotézist jelent!). Mindez nem feltétlenül fejlesztené a meglévő intelligenciát, hanem annak minőségi jellemzői csiszolná. (Erről, mármint az anyanyelvi beszédfejlődési, és nyelvhasználati jellemzők idegennyelvelsajátításban való megjelenéséről már írtam egy terjedelmesebb tanulmányt, ez olvasható a http://www.virtus.hu - Brain Storming Rovatában - majd ideillessztem a linket.)

A többnyelvűség követelményeivel olvasmányos formában Lomb Kató foglalkozott a "Bábeli harmónia"-ban, ahol soknyelvűekkel folytatott a nyelvtanulás főbb kérdseiről kerekasztal jellegű beszélgetést. nagyon tanulságos!

Akár megemlíthetném azt is, amire az eszpernató hívei szoktak hivatkozni, nem egy vitám volt már velük - ők éppen arra hivatkoznak, hogy az eszperantó, mivel nagyon egyszerű, így a gyengébb képességűek is megtanulhatják, és könnyedén társaloghatnának külföldiekkel... már ugye azokkal, akik szintén megtanulták. A nagy lelkesedésükben még ideológiát is gyártanak hozá, sőt, egyesek a köreikből már azt tervezik, hogy az eszperantó kell legyen az első elsajátítandó, a nyelvtanulást elsajátítnadó bevezető nyelvnek.

vagyis - a dolog még "gyerekcipőben jár", a leírtak még csak tervezetet jelentenek, sok vizsgálatot kellene hozzá elvégezni. De ha meg akarjuk könnyíteni a gyerekeink nyelvtanulását, akkor sztem ebbe az irányba is el kell indulni ... valahogyan!

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 10, Wednesday, 23:25 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 22:55
Posts: 571
Location: Budapest
Annyiban bizakodni lehet, hogy az általad leírt elvekből jónéhány megvalósul részben vagy egészében egy új kísérleti tananyagaban, amiről néhány részletet megtalálsz itt.

Annyiban viszont nem túl bíztató a helyzet, hogy -- tapasztalatom szerint -- nagyon nehéz általánosságokban idegennyelv-tanulás és anyanyelvi nevelés kapcsolatait érinteni. Általánosságban, elméletben, ismeret formájában ennek nincs semmi értelme, szerintem. De ugye, amint konkrét feladatokról beszélünk, kénytelenek vagyunk konkrét nyelvekről beszélni. Namost, azt inetrneten tavaly, amikor szükség lett volna rá, kevés megbízható adatot találtunk arra nézvést, hogy milyen nyelveket tanítanak milyen iskolákban, melyikből hány van, tanítanak-e ebben az országban minden felső tagozatosnak angolt stb. Mert minden előforduló oktatott nyelvre egy tankönyv nem tudhat felkészülni. Ha viszont csak néhány tanult nyelvet választ, akkor automatikusan lecsökkenti a potenciális felhasználók körét. Szal, nem könnyű ezt megvalósítani, ahogy Kálmán--Nádasdy (1999) mondja.

Másik nehézség: a tanárok, akik használják majd az anyagot, esetleg nem beszélik alapszinten sem az adott nyelveket. Együttműködésre vannak szorítva kollegáikkal, ami miatt borzasztóan ellenállnak minden ilyen jellegű kihívásnak. (Ezt is személyes tapasztalatból mondom.) Hogy mi ennek az oka? Hát, talán az a szerep, hogy a tanár az az ember, aki mindent tud, ő a tudás forrása egy iskolában. Minden e szerepet romboló szituációt szerintem a legtöbb tanár nagy ívben elkerüli.

Másik, sztem ettől didaktikailag is szétválasztható dolog az, hogy a "nyelvtant" kontrasztív módon, más nyelvekkel együtt, azokkal összevetve fedezzük fel a magyar jelenségeket. Ez már könnyebb projekt, és lehetőségeinkhez mérten a fent említett tananyagban meg is csináltuk. Ennek is hatása, szerintem, hogy könnyíti az idegennyelvek megtanulását azáltal, hogy valamiféle nyelvi érzékenységet, vagy mit fejleszt; de ezt bizonyítani nem tudom. Meg kéne mérni.

A konkrét tervezetedhez én nem nagyon tudnék hozzáfűzni semmit, nekem túl általános még. Nem tudom, mit milyen életkorban gondoltál el, hogy ez a sorrend időrendi, vagy tematikus (de akkor mi az időrendje). Ez kulcsfontosságú, ha komolyan mondod, hogy iskolásoknak való. Aztán: fontosabb megfogalmazni konkrét célokat, és azokhoz idomítani a tematikát (jónéhány téma esetleg feleslegesnek bizonyulhat), és nem a tematikához utólag rendelni pedagógiai célokat (így fennállhat a veszélye, hogy a célok túl általánosak maradnak).

Hát nekem ezek jutottak az eszembe.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. January 10, Wednesday, 23:02 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 15:46
Posts: 612
Quote:
a többnyelvűség és az általános intelligencia összefüggésének bemutatása.


Erről mesélnél kicsit bővebben? Vannak jól megtervezett vizsgálatok? Soha nem foglalkoztam a témával, de így elsőre nagyon sok módszertani problémát látok, amibe bele lehet vele ütközni, úgyhogy kíváncsi lennék, mások hogy oldották meg...


Top
 Profile  
 
 Post subject: Ált. nyelvtanulási ismeretek az anyanyelvi nyelvt.oktatásban
PostPosted: 2007. January 10, Wednesday, 15:29 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
A következő cikkemet szeretném szakmai vitára bocsátni:

http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=11147


Quote:
Tudomány
Általános nyelvtanulási ismeretek tervezete
Brain Storming - 2006.12.30 17:16

"A nyelvtanulás sokszor azért nem hatékony, mert azok tanítanak, akik a nyelvet már tudják, és a tankönyveket is olyanok írják, akik már nagyon jól ismerik a nyelvet." (Brain Storming)

Általános nyelvtanulási ismeretek tervezete

Kálmán László, Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről c. könyvükben (Osiris Kiadó, 1999, Budapest) a legelső részben, a „Nyelvészeti Alapfogalmak” „Idegennyelv-tanulás , Anyanyelvtanulás” című fejezetében (43.-44.o.) Goethe egyik aforizmájával indítanak: „Aki nem ismer idegen nyelvet, az az anyanyelvét sem ismeri.”
Majd így folytatják: „Minden jel arra utal, hogy a magyar oktatási rendszer gyakorlat nem ismeri ezt az alapigazságot. Pedig feltűnő, hogy a legtöbb olyan gyerek, aki idegen nyelvet tanul, hajlamos az anyanyelvéhez is tudatosabban viszonyulni, könnyebben felismeri annak szabályszerűségeit és furcsaságait.”

A továbbiakban kitérnek arra, hogy mennyire nem általános a „felfedezéses” tanulás alkalmazása a magyar iskolai oktatásban, és arra hogy „van egy olyan tantárgy, amire ez sokszorosan igaz: a magyar nyelvtan. ELŐSZÖR is, mert talán ez a legkevésbé korszerű a tudományos jellegű tantárgyak közül: lényegében a század eleji tudományos álláspont szerint tanítják. MÁSODSZOR, mert rengeteg nem tudományos oldala van a nyelvtan tananyagának: például a helyesírás meg a nyelvhelyesség kérdései nem adnak sok alkalmat a felfedező tevékenységre. VÉGÜL erre a tantárgyra a legjellemzőbb a problémák álszent kezelése. (…) A nyelvtanban olyan szabályokat is tényként magoltatnak be a gyerekekkel, amelynek a zavarosságát a kisiskolások is könnyűszerrel felismerik.”

A cikkemben leírt felvetésemmel kapcsolatban a fejezet befejező bekezdése a döntő jelentőségű:

„Hog yan lehetne Goethe gondolatának a gyakorlatban hasznát venni? Talán meg kellene próbálni összekapcsolni az idegen nyelv és a magyar nyelv tanítását. Ez persze sok bonyodalommal járna, mert más-más módon kellene tanítani a magyar nyelvtant attól függően, hogy milyen idegen nyelvet tanulnak egy-egy osztályban. (..) És attól sem kellene visszariadni, hogy a magyar nyelvtan felfedezésekor akár több idegen nyelv is szóba kerüljön, olyanok, amelyeket nem tanulnak az illető osztályban. Csak a szerkezeti hasonlóságok és különbségek felfedezésén keresztül vezet út a törvényszerűségek felismeréséhez és kimondásához. Mert Goethe mondását így is átalakíthatjuk: AKINEK NINCS TAPASZTALATA MÁS NYELVEK NYELVTANÁBAN, AZ AZ ANYANYELVÉNEK A NYELVTANÁT SEM FOGJA MEGÉRTENI.”

2000- ben az előzőekhez nagyon hasonló indíttatásból, de akkor még a Kálmán-Nádasdy írásról nem tudva, összeállítottam egy listát, ami a magyar nyelvtan oktatásába praktikusan beilleszthető tananyagtervezet volt. Szerettem volna egy felmérést készíteni a témáról, de a középiskolai tanárok meglepő közönyről tettek tanúbizonyságot, és alig kaptam vissza a kiosztott kérdőívekből. Sajnos, rajtam kívül álló okok miatt, pár évre le kellett állnom a téma kutatásával, amit azonban mostanában lassan újra elkezdek, így az illető tervezetet most közreadom.

A lista egyelőre még csak tananyag-fejezet címeket tartalmaz, amiknek szükségességéről később részletesen írni fogok.
Mindazonálta l – ha csupán csak a fent idézett szakirodalmi hivatkozás lenne az egyetlen alapja is a tervezet kidolgozásának, talán már az is igazolja a törekvés létjogosultságát, és a vele való foglakozást!

***


- ÁLTALÁNOS NYELVTANULÁSI ISMERETEK -

(A magyar nyelvtan tantárgyba beágyazottan)

1. Az IGEIDŐK különböző nyelvekben, és azok gyakorlásának egyetemes rendszere – pl. az IDŐEGYENES használata.

2. A SZÓREND fontosságának kiemelése és az egyes nyelvekben való alapvető különbségek bemutatása.

3. ALAKTANI rendszerek bemutatása.

4. IGEALAKOK eltérései, fajtái.

5. NEMZETKÖZI szavak.

6. KIEJTÉSI különbségek és a FONETIKAI JELEK - idegen nyelvű szövegek felolvasása (ahol nem követelmény a szöveg pontos jelentésének ismerete).

7. ABC-k és kibetűzések.

8. LÉTIGE használata.

9. Az ANYANYELVBEN NEM LÉTEZŐ vagy MELLŐZÖTT SZERKEZETEK, (pld a szenvedő szerkezet) amelyek más nyelvekben általánosan használatosak.

10 . Más országok IDEGEN ANYANYELVEKET ELSAJÁTÍTTATÓ IRODALMAINAK rövid tanulmányozása.

1 1. Mely nyelvek beszélőinek MELY NYELVEKET NEHEZEBB ILLETŐLEG KÖNNYEBB ELSAJÁTÍTANI?

12. A NYELVTAN GYAKORLATI HASZNÁNAK BEMUTATÁSA az anyanyelv és az idegen nyelvek találkozása esetében.

13. TÖBBNYELVŰ EGYÉNISÉGEK BEMUTATÁSA és az általuk használt módszerek rövid ismertetése.

14. A TÖBBNYELVŰSÉG hasznának bemutatása, ismert HAZAI TÖBBNYELVŰEK megismerése, a többnyelvűség és az általános intelligencia összefüggésének bemutatása.

15. Az IDEGEN NYELVKÉNT TANULT MAGYAR nyelv használata különböző anyanyelveket beszélőknél.

16. A KIFEJEZÉSI (STÍLUS)SZINTEK különböző szintű nyelvtudások esetében.

17. NYELVI VISELKEDÉS különböző szituációkban.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 10 posts ] 

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group