NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. September 15, Sunday, 11:02

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 5 posts ] 
Author Message
 Post subject: Re: variációi - variációji
PostPosted: 2013. May 9, Thursday, 0:18 
Offline

Joined: 2010. January 27, Wednesday, 14:15
Posts: 58
itt találtam egy szép leírást és "előrejelzést" :
"Általánosságban elmondható, hogy a nyelvhasználat a j beillesztése felé tendál (újabban például szócikkje, sőt állatja, dalja is előfordul)"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Birtokos_s ... oz.C3.A1sa

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse. :)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: variációi - variációji
PostPosted: 2010. March 26, Friday, 20:59 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Mint irtam, odairni azért tűnik feleslegesnek, mert automatikus. Akár azt is hihetjük, hogy erre gondolunk: iói, de ezt ejtjük: ijóji, és észre sem vesszük. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a va[zs]golyó-ban [s]-t ejtenek, és a gyűr[ü] második mgh-ját meg hosszan ejtik, pedig nem. Ha irod ezeket a [j]-ket, akkor azért néznek bunkónak, mert nem ismered ezt a helyesirási nüanszt, ergó nem jártál (eleget) iskolába. Van, aki jól érzi magát attól, hogy más helyesirását fikázza.

A -ja/a egész más ügy, vedd észre, hogy ott különböző toldalékokról van szó, mindkettő csak msh után fordulhat elő (pl. barátJA, de barátAi), mgh után csak a -ja: zoknija, zuluja, bigyója, marhája.
Ez egyébként az 3. személyű birtokos rag.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: variációi - variációji
PostPosted: 2010. March 26, Friday, 19:49 
Offline

Joined: 2010. January 27, Wednesday, 14:15
Posts: 58
A "hivatalosan"-t többféleképpen értem :

- ne nézzenek már "taplónak" (nem mintha érdekelne :D ), ha így írom le
- általánosan elfogadott legyen -> se a "korrektorom", se a nyelvhelyességi ellenőrzőm ne akarja kijavítani
- az éppen legfrissebb helyesírási értelmező "engedje már meg", hogy így is "jó" az írása
- ugye vannak/voltak olyan nyelvek, ahol a kiejtett betűk nagy részét nem írják/írták le (pl.: magánhangzók), mert ugye "mindenki tudja", hogy kell kiejteni; de akkor jön a baj, ha tanulni kell valakinek azt a nyelvet (akár külföldiként, akár kisiskolásként tanulja azt; és a sok kivételtől, meg a nem úgy írjuk, ahogy mondjuktól, már kettéáll a füle és igazából nincs semmi "racionális" oka annak, hogy miért ne lehetne odaírni, ha már "ugyis" ott van az a J), vagy ha egy már nem létezőt nyelvet kellene visszafejteni az írás alapján -> DE én úgy vélem, hogy a magyar nyelv olyan, hogy inkább szereti "leírni" azt, amit kiejt (ha nem így lenne, kérem javítani és felvilágosítani engem), ezért kérdezem pusztán kiváncsiságból, hogy található-e valami hasonló változás a nyelvünkben (vagy külföldiben), amikor régebben nem írtunk ki bizonyos kiejtett betűket, később meg már kiírtuk "hivatalosan", mármint ez lett a mindenki által elfogadott és használt

- a "...ja" (mi is ez a végződés pontosan ? :) ) írása is változó, hol ott a J betű, hol meg nincs (kalap-kalapja (és nem kalapa) - DE - kalpag-kalpaga [és nem kalpagja, bár így is jó, és lehet, hogy valaki így is használja, csak az én fülemnek nem szép]; harag-haragja (és nem haraga) DE valag-valaga [és nem valagja])

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse. :)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: variációi - variációji
PostPosted: 2010. March 26, Friday, 12:41 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
phurtoo wrote:
mikortól és hogyan változik át "hivatalosan" egy ilyen nehezen kezelhető szerkezet, mint például ez:
variációi - variációji
Mit értesz azon, hogy ,,hivatalosan''? Mondani mindenki [vakácijóji]-nak mondja. Az irásában meg ezeket a [j]-ket minek mutatni, ha úgyis automatikusan betoldódnak oda?

Ilyen [j]-ket a szláv irások szoktak hozni: pl. Srbija. De fontos: a különbség csak az irásban van, a magyarban is [szerbija] az ejtése.


Top
 Profile  
 
 Post subject: variációi - variációji
PostPosted: 2010. March 26, Friday, 11:09 
Offline

Joined: 2010. January 27, Wednesday, 14:15
Posts: 58
Lehet, hogy elsőre kicsit bugyutának tűnő kérdés, de :

mikortól és hogyan változik át "hivatalosan" egy ilyen nehezen kezelhető szerkezet, mint például ez:
variációi - variációji
(nagyon sok megánhangzó gyötri ott a végén egymást)
(tudom, ha nem tetszik, használjam helyette a változatai-t, de csak példának hozom fel ezt, mert hirtelen nem jutott eszembe más).

Szerettem volna találni más példát, de akkor vetődött fel egy másik gondolat :
variációi - variációjai,
ez meg így még rosszabbul hangzik, pedig mondjuk a kalap szónak nincs kalapi esete, csak kalapjai.

Jó lenne, ha valaki tudna hozni analógiát, hogy itt-és-itt ez megtörtént, esetleg más nyelvben.

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse. :)


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 5 posts ] 

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group