Mumin wrote:
Akitlosz wrote:
Bocsánat, nem megy! Még a kiejtés talán, de...
A megtanulás alatt azt érteném, hogy például az általad felsorolt listát átnézve, a végén szereplőkről, vagy más, a listában nem szereplő szavakról meg tudnám jósolni, hogy melyik e-jük valójában ë. De ez nem megy, a rëngeteg felőlem lehetne rëngetëg is, a rëttenetës pedig rëttenëtes, nem tudom eldönteni. Gondolom, hogy megfelelő helyen eltöltött sok idő alatt meg tudnám tanulni, de ebben a pillanatban az én saját nyelvemben nem szerepel ez a fonéma.
Kedves Mumin
Mivel két önálló magánhangzóról van szó, természetësen nincs mindënre ëgyértelmű szabály, de van ëlég sok szabályszërűség, amelyeket mëgtanulva illetve fëlismerve - én sëm tanultam soha, csak gyárilag tudom - már lényegében ëléggé anyanyelvi szintű eë-ző lëhetsz.
1. Háromalakú toldalékok
A három alakú toldalékban mindig zárt ë-t található.
Ezëk az o/ë/ö típusú toldalékok.
-hoz /-hëz /-höz
-on, /-ën /-ön
-ok /-ëk /-ök
- tok, /-tëk, /-tök
-ott /-ëtt /-ött
stb.
Lëevezëk Budapestën a Margit Szigethëz.
Lényeg tëhát, hogy mindën háromalakú toldalékfajtában mindig zárt ë.
2. kétalakú toldalékok
Ezek az a/e típusú toldalékok.
A
kétalakú toldalékokban mindig nyílt e.-ban /-ben
-va /-ve
-ra /-re
-a /-e
-tat /-tet
-hat /-het
-val /-vel
stb.
Lëeveztethet Budapestben a Margit-Szigetre.
Kétalakú toldalékokban tëhát mindig nyílt e.
---
Itt këll mëgemlíteni a
kötőhangokat is, amikre nincs szabály, de ez jó dolog. Itt fordul elő a legtöbb váltakozó ejtés, azaz eë-vel is előfordul. Például csëpp tárgyesetben csëppët és csëppet is lëhet. De ilyesmi csak olyan szavaknál fordul elő, ahol nëm okozhat félreértést. Azon szavaknál ahol félreértés lënne lëhetségës a kötőhang rögzül úgy, hogy ëgyértelmű lëgyen a jelëntés.
Például a terem. Itt ugye azért van nyílt e kötőhang, hogy jelëzze az én környezetëmről van szó, és nëm egy nagy hodályszërű terëmről.
Aminek a tárgyesete termët, és így nëm összekeverhető a termettel, ami méretët jelent.
A kötőhangoknak tehát igën fontos ëgyértelműsítő, jelëntés mëgkülönböztető szerepe van.
Igazából a kötőhangoknál is vannak szabályszerűségëk, de ëlég nehezen fëlfedëzhetőek.
ablak -> ablakot -> ablakok -> ablakokat / fejezet -> fejezetët -> fejezetëk -> fejezetëketmëg hol a szótövekhëz, hol a toldalékokhoz hasonulnak a kötőhangok, amiben van szisztéma, de én mëg nëm bírom fogalmazni.
S különben is sokkal fontosabb a jelëntés mëgkülönböztető szerep.
város - váras / sarkos - sarkas
jelës (fontos, ötöst kap) - jeles (jelölt) jelëz (mutogat a karjával) jelez (jellel ellát) / hëgyës (éles csúcsos) - hëgyes (hëggyel rëndëlkëző) / ízës (finom) - ízes (ízekből álló) / helyës (csinos, rendjén való) - helyes (van helye) / jegyës (házasság előtt áll) - jegyes (van jegye) jegyëz (felír) - jegyez (jeggyel ellát) / szélës (nëm keskëny) - széles (van széle)
ez mind mind mást és mást jelënt, és ilyenëkből rëngeteg van a magyar nyelvben és csak a kötőhangon múlik az értelmük..
3. Szótövekben
ö=ëMindën
(mindën jelëntése összes, minden jelëntése mindannyian) olyan szónál, amelyiknek van ö-s párja szabály szërint mindig zárt ë.
csëcs /csöcs
bëgy / bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
fël / föl
fëlé / fölé
fëdő / födő
Ide këll számolni a komplëtt szëgedi/szögedi tájszólást is.
möglöhet / mëglëhet
embör / embër
mögellött / mëgellëtt
bëtű / bötű
lësz / lösz
Sohasem jártam Szëgedën, de rém ëgyszërű a beszédük, ha az embër rájön, hogy a zárt ë helyëtt őznek. S erre rájönni két pillanat.
4. Szótövekben
a=eMindën olyan szónál, amelyiknek a-s párja van - még ha közük nincs ëgymáshoz sokszor akkor is - szabály szërint mindig nyílt e.
sej-haj
ide-oda
ilyen /olyan
ez / az
erre / arra
ezzel / azzal
teker / takar
kever / kavar
teve / tava
heves / havas
Elek / alak
csel /csal
elme /alma
magyar / megyer / itt mëg këll jegyëzni, hogy a mënni szó mëgy alakja miatt a kiejtés már torzult, de eredetileg nyílt e lënne és nincs köze a megyernek a mëgy szóhoz.
hepe-hupa
epe / apa
mer / mar
mered / marad /mered úgy értve ő bámul, mert a merëd az te bátorkodod
Ennyivel már ëlég (elég ami füstté válik) jól el lëhet boldogulni, lëfëdi az esetëk nagy részét, képzëtt, ragozott szavaknál ëgyértelmű és ëgyszerű a helyzet, csak a kötőhangok keverhetnek bele, de azoknál a jelentés ëgyértelműsítése, a szavak összekeverhetetlensége a fontosabb és az nagyon jó.
Ha mëg nincs ilyen szerepük akkor mëg lényegében mindëgy, ez az ingadozó ejtés része.
Miért is célszerű ezt a változatosságot mëgtartani a magyar beszédben?
1. Az ősi magyar nyelv része, a finnugor nyelvekben is mëgvan.
2. Az eë-zés kiveszésével túltëngene az e hang a magyar nyelvben. Jelënleg az a hang a leggyakoribb magánhangzó, az e a második az ë az ötödik. Ez ellen hatásos az ë-zés, mëg a szögedi tájszólás.
3. Kb. 1900 esetben van jelëntés mëgkülönböztető szerepe, ami sokkal-sokkal több, mint több más jelölt magánhangzó, pláne mássalhangzó esetében. Kb. annyi, mint az a-o páros esetében.
Állítólag vannak sokan, akik nëm anyanyelvi eë-zők, de mëgtanulták. Én nëm tudom mëgítélni, milyen nehéz, nekëm születési rëndellenësség.
De tudok igazi tanárt is ajánlani Budapest környékén.