Quote:
1) Adott X közösség/egyén a saját praxisát (ízlését, stb.) jobbnak véli, mint a többit, ez szinte tautológia, amin leginkább csak a szentek tudnak felülemelkedni.
Ezt tulzásnak érzem, ez azt jelentené, h a közösség nem képes az önreflexióra. Pl. nem hiszem, h ma sokan gondolnék Mo-n, h ami most folyik, az úgy jó, ahogy van. Vagy éppen nem hiszem, h mi, mint egy magyar nyelvű fórum aktív résztvevői, úgy gondolnénk, h a magyar nyelv jobb, mint más nyelvek. Stb.
Quote:
2) Adott X közösség/egyén rendelkezik elégséges hatalommal, hogy akaratát rákényszerítse a többire.
Szerintem sok esetben ez is baj, hiszen az nem jelent jogbiztonságot más közösségek számára, h éppen az adott pillanatban senki nem kényszeríti rá az akaratát.
Quote:
Ha Roq. erre célzott, amikor a hatalom fogalmáról ködlött néhány szót, akkor ebben igaza van, azt hiszem.
Arra gondolsz, h a nyelvészek ráeröltetik a véleményüket a kívülállókra? Ebben az esetben meg kell különböztetni a nyelvészek két csoportját, a nyelvvédőket és az antinyelvvédőket. (Tudom, h az előbbieket sok érvvel ki lehetne zárni a nyelvészek köréből, de intézményesen ők is annak nyilvánulnak, hiszen nyelvtudománnyal foglalkozó intézmények oszlopos tagjai, tehát a "hatalmi elit"-be beletartoznak.)
Namármost a nyelvvédőknek van egyfajta ideáljuk, és ezt megpróbálják ráeröltetni a kívülállókra. Az antinyelvvédők viszont azt mondják, h ilyen értékítéleteket nem lehet tenni (és főleg nem a nyelvtudományra való hivatkozással), és azzal az intézményes hatalommal, h "én vagyok a nyelvész", nem szabad így visszaélni.
Ezután jön Salamon-
Roquentin, és azt mondja, h az antinyelvvédők próbálnak meg szakmai tekintélyükkel hatalmat gyakorolni. Sapienti sat.