Bocsánat, azt nem tudtam, h a spanyolban a
pueblo és társai
ue-je is egy szótagot alkot...
A labiális palatális úgy jön ide, h hogy az
we-ben van egy labiális és egy palatális elem, és ha azt szeretnénk mondani, h ezek mögöttesen egy szegmentumból jönnek, akkor az az
ö lesz. Más kérdés, h ennek két képzési mozzanatát miért nem egy helyre időzítik.
Quote:
A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd.
Mert most engem nem az érdekel, h ez triftongus-e vagy sem, hanem h az az elmélet, amely szerint triftongus nincs, el tud-e számolni meggyőzően az olyan esetekkel, ahol mások szerint bizony triftongus van. Ez ugyanis már azt a kérdést feszegeti, h jó-e az elmélet. Márpedig, úgy tudom, a modern fonológiában más elemzés nem nagyon van a a hosszúságra, diftongusokra stb., mint az autoszegmentálisok elágazó magja.