NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. September 15, Sunday, 8:48

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 135 posts ]  Go to page Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 9  Next

Ejtesz-ë a beszédëdben e és ë hangot is?
Igën, a vérëmben van. 21%  21%  [ 4 ]
Nem, mert felénk ez nem jellemző. 79%  79%  [ 15 ]
Total votes : 19
Author Message
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 17, Friday, 9:11 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Quote:
Nëm nagyon vagy eleresztve magyar nyelvérzékkel.


Csak h egálban legyünk: sztem meg te véled úgy, h a te magyar nyelvérzéked van túlfejlődve... :wink:

Tréfát félretéve:

Quote:
Szívesen mëghallgatnám, ahogy például a veszedelemben szót ejtëd. :)


Mint említettem, jómagam ugyanúgy "kiszoktam" az ő-zésből, mint ahogy annakidején "beleszoktam", szóval és ma már /veszedelem/-nek ejtem, míg itt ez elképzelhető /veszödelöm/-ként és /veszedelöm/-ként is.

A vesz szót azonban önmagában /vösz/-nek ejtik, a képzett alakoknál azonban változatokat ejtenek, pl. /megvösz/, /mögvesz/, "mögvösz/...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 17, Friday, 8:50 
Offline
Site Admin

Joined: 2006. December 27, Wednesday, 22:38
Posts: 58
Akitlosz wrote:
Nëm nagyon vagy eleresztve magyar nyelvérzékkel.
Figyelmeztetjük Akitloszt, hogy az ilyen lingvicista megnyilatkozásokat ezen a fórumon nem szeretjük.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 17, Friday, 5:27 
Offline

Joined: 2010. June 5, Saturday, 5:11
Posts: 221
Brain Storming wrote:
Érdekes, hogy ugye "szögedies"-nek mondják, holott abban a városban sokkal korábban eltűnt ez a jelenség, míg a mai napig élénken él itt, Hódmezővásárhelyen - mely város nevét nem lehet ő-zve ejteni, vagyis sem a "mező"-ben, sem a "hely"-ben nem ö-sen ejtik az e-ket. Sőt, még a ma már városnak kinevezett Mindszent városnévben sem ö-znek. A szomszédos Szentes városnévvel kapcs azonban már "törvényszerű" a "szentös" hangalak - holott ott már é-be hajlóan ejtik azokat az e-ket, amiket a vásárhelyiek ö-zve. ... :wink:


De most ezën mit nëm értesz?
Az ë mëg az e az két különböző magánhangzó, csak az írás keveri össze.
Hódmezővásárhelyën azért nëm őznek természetësen, mert abban a szóban nincs is zárt ë. Nyílt e az ëgy másik hang, az helyëtt sënki nëm eji sëhol ö-t.

Mindszent esetében szintén.
Mező, hely, szent ezëk mind kivétel nélkül nyílt e-t tartalmazó szavak, lópikula közük nincs a szëgedi tájszóláshoz, ami ugye szögedi és véletlenül sëm lëhet szegödi, mivel a Szeged szóban a két magánhangzónak sëmmi köze sincs ëgymáshoz, csak ëgyformán írjuk. Sajnos.)
Az első zárt ë a másik nyílt e. Szentës esetében mëg fordítva. Ha lënne a szentës szónak más jelëntése is, akkor lënne szentes alak is, a jelëntés mëgkülönböztetés miatt v.ö. jelës és jeles,



Szívesen mëghallgatnám, ahogy például a veszedelemben szót ejtëd. :)

Fëlëslegësen tépëm a számat, ha nëm vagy hajlandó elhinni.

Ëgy szájról olvasni tudó süketnéma is mëg tudja különböztetni a zárt ë a nyílt e-től, mert majdnëm akkora a különbség, alig kicsivel kisebb az ajkak állása között mint az é és az á között.
é-> ë -> (pesti ë -> pesti e) -> e -> á


Last edited by Akitlosz on 2010. December 27, Monday, 14:27, edited 1 time in total.

Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 17, Friday, 4:55 
Offline

Joined: 2010. June 5, Saturday, 5:11
Posts: 221
Brain Storming wrote:
Jut eszembe - nem elsősorban Akitlosz-tól kérdezem: van arról vmiféle tanulmány, h a szegedies Ö-zés mely E-ket érinti?
Nekem úgy tűnik, h erőteljes átfedés van a ë és az ö-nek ejtett e között. Abból tűnt fel, h az Akitlosz által írt ë-s szavakban megnéztem, h uabban a pozícióban lévő e-ket errefelé hogyan ejtik az ö-zéssel, és elég jó megfeleléseket kaptam, bár vannak olyan e-k, amiket Akitlosz ë-nek ír, az itteni ö-zők azonban soha.
Amikor 14 évesen ideköltöztem (Hódmezővásárhelyre), akkor rövid idő alatt én is áttértem az itteni ö-zésre, majd kb 10 évvel később a 2. házasságomban egy "nyelvjárásmentes" feleségem volt, aki mellett teljesen le is szoktam róla, de a készség megmaradt, bármikor át tudok "térni" és meg tudom ítélni, h természetszerűleg hol ejtenek ö-t.

Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között.


Tőlem në is kérdëzzél, hátha tudok válaszolni!

A szögediek ott őznek a több szótagú szavakban általában, ahol zárt ë található. Ëgy szótagú szavaknál nëm fëltétlenül.

Az átfëdés pedig nëm zárt ë = szëgedi őzés irányban van, hanem éppen fordítva. Ahol a szögediek őznek ott biztos zárt ë van máshol.

Másrészt mëg azért van, mert nëm ëgységes az ejtés. A lëncse valószínűleg az Alföldön lencse lëhet és lëhet ők mondják eredetibben.
Nyugat felé a Dunántúlon több szóban ejtenek zárt ë-t, mint a Dél-Alföldön, még nyugatabbra az Őrvidékën pedig még inkább.

A tagadószavak (nem, ne, sem, se) pedig a leginkább összekeverëdëtt ejtésű szavak, mára már nëm igazán kibogozható, hogy zárt vagy nyílt ejtésű lëhetëtt-ë pár száz éve.

Ennek ëgyik oka az írásbeliség hiánya, a másik pedig az, hogy sok, nagyon sok a csak ë/e-ben különböző szó(tag), szótő, amelyeknek valójában nincs közük ëgymáshoz, de arra jók, hogy a kiejtést jól összekeverjék.

Például a sertés szót az Alföldön, Békésben nyílt e-vel mondják, a sër szó viszont biztosan zárt ë-s, persze köze nincs a sertéshëz, de könnyen mëglëhet, hogy a hasonló, összecsëngő szótagok módosíthatják az ejtést, és ezért gyakori a Dunántúlon már a sërtés ejtés. Ezëk csak tippëk, lëhet butaság, de az ténynek tűnik, hogy a Dunától nyugatra több szóban ejtenek zárt ë-t, mint keletre, és ezért nëm passzol teljesën a zárt ë-zés a szëgedi őzéshëz, de fordítva këll kiindulni. Ahol a szëgediek őznek, az ëlég valószínű, hogy zárt ë máshol, de még azon fëlül is akad(hat)nak zárt ë-vel ejtëtt szavak, főleg nyugat felé haladva, de ahogy a vajdasági szótár mutatja dél felé is.

A tagadószavaknál viszont sëmmiféle szabályszërűség nëm figyelhető mëg, az gyakori zárt ë-vel és nyílt e-vel is, nagy a keverëdés, ezért abból nëm lëhet követkëztetésëket levonni.
Én zártan ejtëm, de lëhet ez a kisebbségi ejtésmód.

Mëg persze fordított jëlenség is előfordul, nyilvánvalóan zárt ë-s szó kinyílik. Például a csecsemőt ma már szinte mindënki nyíltan ejti, csecsemőnek, pedig mindkét e zárt volt benne, mivel csëcs+ënik az eredete. A csëcs/csöcs az biztosan zárt ë-s eredetileg, de valamiért kinyílt a csecsemőben.

Szóval én azért nëm vagyon jó ëtalon a szëgedi őzéshez való mëgfelelés vizsgálatához, mert az enyém az dunántúli változat. Ëgy Békés mëgyei zárt ë-ző beszéde és a szëgedi őzés között jóval jobb mëgfelelést fogsz tapasztalni.
De igazából fordítva këll nézni, a szëgedi őzés részhalmazát teljesen tartalmazza a zárt ë-zés, de ez utóbbi a nagyobb halmaz.

Elnézésëdet kérëm, amiért bele merészëltem szólni.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 16:17 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Érdekes, hogy ugye "szögedies"-nek mondják, holott abban a városban sokkal korábban eltűnt ez a jelenség, míg a mai napig élénken él itt, Hódmezővásárhelyen - mely város nevét nem lehet ő-zve ejteni, vagyis sem a "mező"-ben, sem a "hely"-ben nem ö-sen ejtik az e-ket. Sőt, még a ma már városnak kinevezett Mindszent városnévben sem ö-znek. A szomszédos Szentes városnévvel kapcs azonban már "törvényszerű" a "szentös" hangalak - holott ott már é-be hajlóan ejtik azokat az e-ket, amiket a vásárhelyiek ö-zve. ... :wink:

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 13:09 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Brain Storming wrote:
Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között.
Az Akitlosz idézte Domonkos Ervin is azt mondja, hogy elég nagy az átfedés, de nem tökéletes. Pl. szóvégén (funkciószavakban) nincs átfedés: në, të, së, de *nö, *tö, *sö. (Ezért van, hogy a ,,szegediben'' nincs háromalakú CVC toldalék, mint a -hoz, -hëz, -höz.)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 13:06 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Brain Storming wrote:
Az angol C /si:/ és S /es/ is hasonló, nem?
Hát nem tudom. Mondhatjuk épp, hogy a C két hangot jelöl, a [k]-t és az [s]-t (meg [ʃ]-t), de (mint írod) elég következetesen. Plusz ez egy olyan kontraszt, amit egy nyelv nem nagyon ad fel: nem is privatív, hanem ekvipollens (ahogy a nagy herceg mondaná: értve ezen, hogy nem egy dologban különböznek -- a zöngésségben --, hanem többen -- képzés helye, módja). Az S is ugyan jelölhet a [s~z~ʃ~ʒ] kvartettből bármit, de itt is nagyjából adott a környezetből, hogy mi van: i+mgh/u előtt palatalizáció, intervokálisan meg zöngés, meg a kivételek (base meg ilyenek). Tehát végülis nem igaz, hogy a helyesírás ugyanúgy írná ezeket. A brother vs brothel, either vs ether esetében viszont a helyesírt alakból nem jön ki, hogy [θ] vagy [ð].


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 13:03 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Jut eszembe - nem elsősorban Akitlosz-tól kérdezem: van arról vmiféle tanulmány, h a szegedies Ö-zés mely E-ket érinti?
Nekem úgy tűnik, h erőteljes átfedés van a ë és az ö-nek ejtett e között. Abból tűnt fel, h az Akitlosz által írt ë-s szavakban megnéztem, h uabban a pozícióban lévő e-ket errefelé hogyan ejtik az ö-zéssel, és elég jó megfeleléseket kaptam, bár vannak olyan e-k, amiket Akitlosz ë-nek ír, az itteni ö-zők azonban soha.
Amikor 14 évesen ideköltöztem (Hódmezővásárhelyre), akkor rövid idő alatt én is áttértem az itteni ö-zésre, majd kb 10 évvel később a 2. házasságomban egy "nyelvjárásmentes" feleségem volt, aki mellett teljesen le is szoktam róla, de a készség megmaradt, bármikor át tudok "térni" és meg tudom ítélni, h természetszerűleg hol ejtenek ö-t.

Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 11:55 
Offline

Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41
Posts: 1152
Location: Hódmezővásárhely
Az angol C /si:/ és S /es/ is hasonló, nem? Bár most kapásból nem tudnám megmondani, h a S esetében van-e oan kiejtésbeli szabályegyüttes, mint a C esetében; ha jól sejtem a C kiejtését elsősorban az utána álló hangok befolyásolják alapvetően, míg az S-t az előtte állók (persze itt dominál az S szóvégi funkcióegyüttese)...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 9:19 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Akitlosz wrote:
szigetva wrote:
Azt nem értem, milyen ,,szándékos erőltetést'' érzel abban, hogy a legtöbb magyar beszélőnél eltűnt az [e]~[ɛ] különbsége.

Az írást.
Eszembe jutott egy példa. Nem Akitlosznak mondom, ő reménytelennek tűnik...

Az angolban van két hang, a [θ] és a [ð]. Nem sok minimál párért felelősek, de a beszélők következetesen megkülönböztetik őket, nem olvastm még olyan leírást, hogy valakik ezt a különbséget felszámolnák (mondjuk ettől még lehet ilyen nyelvjárás, mindenesetre az ismert nagy nyelvjárások megtartják). Sőt, azok, akikél [θ] > [f], [ð] ugyanúgy > [v], itt sem semlegesül. Ezt a különbséget a helyesírás soha nem jelölte, amikor volt þ, akkor még nem volt kontraszt, a normann írnokok pedig th-val írták és amikor ezt elkezdték még mindig nem volt kontraszt. Később lett, de míg az [f]~[v] esetében ezt az írás többnyire tükrözni kezdte (belief ~ believe, life~live), az [s]~[z], [ʃ]~[ʒ] esetén már nem annyira (ez nehéz is a nem anyanyelvieknek (pha[z]e, de ba[s]e), és van is némi ingadozás (Per[ʃ~ʒ]ian), a [θ] és a [ð] esetén következetes a különbség, és alig van ingadozás, az is szó végén (wi[θ~ð]), ami viszont a szóvégi zöngétlenedés műve.

Vagyis az, hogy a helyesírás két hang különbségét soha sem jelölte, nem befolyásolta, hogy ezeket öt-, hatszáz éve a beszélők máshogy ejtik.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 16, Thursday, 6:06 
Offline

Joined: 2010. June 5, Saturday, 5:11
Posts: 221
Quote:
Vajdasági magyar szótár
Domonkos Ervin, v, 08/12/2007 - 20:34

Ez a dokumentum a vajdasági magyar nyelvjárásban elterjedt szavakat, kifejezéseket tartalmazza – azokat, amelyek Magyarországon nem, illetve csak szórványosan vannak használatban, de az itteni magyarság előszeretettel használja. Leginkább szerb, illetve német eredetű jövevényszavakat találunk a speciális vajdasági szókincsben, de léteznek saját, helyi eredetű magyar szavaink, kifejezéseink is.

Burány Béla után szabadon - az „ë” betű e szótárban rövid „é” hangot jelöl (kb. az „e” és „é” között álló hang). A feltüntetett szavakon kívül az „ë” hangot az esetek többségében ott használjuk, ahol a „szögedi őző” nyelvjárás az „e” helyett „ö”-t mond (igazából nem ennyire egyszerű a szabály, de kiindulásnak nem rossz).

Amennyiben ismersz olyan kifejezést, amely nem szerepel ebben a lenti listában, kérlek írd meg – jelentésével, előfordulási helyével együtt – az email címre.

Domonkos Ervin

Zenta, 2007. augusztus 11.

_
ájde - felszólítás, biztatás, nógatás (pl ájde menjünk, de lehet kombináció is: ájde ne szarjá má)
ambaszádor - takaró, pokróc
bambusz - vörösboros kóla
bara – láp, mocsaras természetvédelmi táj
baszárka vagy jebakli - ujjatlan mellény
batri, batéria - elem
batrilámpa - elemlámpa, zseblámpa
bazën - medence
bënnszülött - magyar állampolgár (viccesen)
betegkönyv - egészségügyi könyvecske, kb. az a funkciója, mint a TAJ-kártyának
betegsegélyző, szíz - társadalombiztosító
bevanda - vörösbor+víz (állítólag már az etruszkok is így itták, azóta csillió alverziója van pl. katonai bevanda - vörösbor+víz+bróm a készenléti szint növelésére)
blok - rajz-lap (A3 v A2 méret, főleg általános iskola)
blúz - hosszú ujjú felső, de van, aki pólóra is használja (NEM csak az anyaországi nyelvben elterjedt női ruhafajtára használják)
borovnica - áfonya
budzsët - állami finanszírozás (egyetemen)
cimet - fahéj
cajgli - bicikli
csasztizik (valaki(k)nek) - meghív valakiket valamire (ebéd, ital, stb.), önmagában használva általában nagyobb társaságra értendő
csipisz - fityisz
csirkekoncëntrát, koncëntrát - csirketáp
digitron - zsebszámológép
diplomál - diplomázik
dóm – kollégium, diákotthon
dozvola - engedély
döce - duci, kövér
drëssz - mez (sportcsapaté)
dunav - pelinkovac + (narancs/alma(?)) dzsúz
dusëk - úszómatrac
dzsëkkëskëdik - híreskedik, felvág valamivel
dzsëzva - kávéfőző edény
dzsúz - narancslé
dzsúzvodka - vodka-narancs
ëkrán – képernyő, monitor
elemi iskola - általános iskola
ellenőrző - röpdolgozat
eszcajg - étkészlet
eurokrém - mogyorókrém
EXTRA - pelinkovac + sör (ennek mintha lenne mas neve is)
fáj a faszom! (v.: fáj a tököm, fáj a f...fülem) - nem érdekel, kit érdekel?, elegem van!
farmërka - farmernadrág
firhangos gombóc - hajába főtt krumpli (Kishegyes, régi)
firma - cég, vállalat
flomasztër - filctoll
fogja a csipiszt - szorít neki
frájer - menő, divatos pasi
furás - csiklandós
fuszekli - zokni
gajba - (italos) rekesz
gané - szemét alak, rosszindulatú (viccesen)
garaboly - fonott kosár
gemist - fehérbor+ásványvíz
gelvás - beteg (tréf.)
"nem bírja a gesnyéd" - "nem bírja a beled" vagy "rossz a gyomrod"
gripa - influenza
gurnjak - vinjak + guarana
guszti - rostos üdítő ital
gúzsva - tömeg
gyuvëcs - lecsószerű étel, csirkehússal
hajtási engedély - vezetői jogosítvány
hëlánka - biciklisnadrág
hémiszka - töltő toll
hosszú fény - reflektor (autón)
intő - egyes a bizonyítványban
internátus - kollégium
jebote - bazmeg
jogurt - joghurt
kesza - zacskó
kaciga - bukósisak
karmonádli - karaj
kidobja a smigavacot - jelez, indexel (autóval)
kikiriki - földimogyoró
kladionica - fogadóiroda
klikkër - üveggolyó
kocája van - malaca van, szerencséje van
koki - kb. "barack a fejre" (egy finom ütés a másik fejére akkor, ha az levágatta a haját)
kokica - pattogatott kukorica
konduktőr, konduktër - kalauz
kopacska - focicipő (stoplis)
kópé - kóla + pelinkovac
kovërta - boríték
kugli - teke, gömb (fagyi)
kuka - vonóhorog
kúla - tömbház, lakótömb
lerni - sütő
lícsna - személyi igazolvány
limënkás szokk - dobozos üdítő
luszter - mennyezeti lámpa
macola - a koki közeli-, a tockos távoli rokona. nyíratkozásért is adhatjuk vagy csak siman nemfigyelésért, esetleg "ki állja tovább" párviadalban. egy (kezdők + Beograd) vagy két (haladók + Szabadka) középső ujj másik kézzel felfeszítve, delikvens koponyájára lecsattintva
magasnyakú - garbó
majica - póló, trikó
majzos - maszatos (pl kisgyerek evés után)
mendrovác - tróger
mici - baseball-sapka
motokultivátor - motoros eke, rotációs kapa
muszaka - rakott krumpli, zöldséggel, hússal
namjestaj - bor és víz külön pohárban
në szarjál! - ne hülyéskedj!, nem mondod komolyan!
nëuró - idegosztály
odaát - Magyarországon
odbojka- röplabda
önki - önkiszolgáló élelmiszerbolt, becézve
örökíró - toll
pácó - patkány
passzus - útlevél
patëntos cëruza - rotring
patika - tornacipő
pertli - cipőfűző
picigën - lábtenisz
picskumater - "...poetikus indulatszó"
plasztelin - gyúrma
plasztika, plasztik - műanyag
podmornica - tengeralattjáró pelinkováccal
praksza - gyakorlat
prikolica - utánfutó
rëszkíroz - kockáztat
rëzërvál - lefoglal, de tedd rezervára: tedd takarékra (gázt)
rica - napraforgómag, szotyola
ringli - főzőlap
rühös a gumi - mikor a gumiabroncs megrepedezik az állástól
sank - bárpult
sinóbusz, sínbusz - egykupés vasúti személyszállító eszköz („szürke villám” néven is emlegetik, kb. 40 km/h a végsebessége, és kb. 40 kilométerenként lerobban )
siska - fru-fru
slag - tejszínhab
slagos guszti - rostos üdítő tejszínhabbal
smigavac - index, irányjelző (autón)
sokkszoba - intenzív osztály
sporhët - tűzhely, sparhert
spricer - fehérbor+szóda (nagyfröccs)
stápity, sós pálca - ropi
stelázsi, vagy telázsi - polc
stósz - poén, trükk
susis trénërka - suhogós tréningruha
suskavác - susogós kabát, dzseki
sűrű szokk - rostos üdítő
szárma - töltött káposzta
szëlotép - cellux
szëmafor - jelzőlámpa (közúton és vasútnál is)
szenf - mustár
szirup - szörp
szkoccs - ragasztószalag
szokk - üdítő
sztiropor - hungarocell
szvetter - pulóver
tökös gabanyica - tökös piteszerű sütemény
trénërka - tréningruha, szabadidőruha, mackó
tyufta - paradicsomos húsgombóc
ugye - "figyelj ide" értelemben is
Vajdaság - a Vajdaság (a vajdaságiak névelő nélkül használják)
vëzája van - protekciója van
vinjakolada - vinjak + coca cola
virágzik a haja - töredezettt a haja
zadruga - mezőgazdasági termelőszövetkezet
zsír - gyenge minőségű, béna (bár újabban kezd elterjedni a magyarországi pozitív jelentése is)
zsúrka - buli, parti


Jellemző és ëgyben nagyon szomorú, hogy kisebbségi létbe elszakított magyarok még mindig jobban ismerik a magyar nyelv alapvető hangjait, mint ëgyes magyarországi "nyelvészëk", akiknek ez a szakmájuk lënne, de inkább csak a nyelv sorvasztásán ügyködnek és még az információ adást is akadályozni próbálják.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 15, Wednesday, 13:49 
Offline

Joined: 2007. June 8, Friday, 8:08
Posts: 237
Akitlosz wrote:
lucas.shell wrote:
Ja, csak az a gond, hogy Telegdi műve már jócskán kívül esik a középkoron.


Minden felosztás önkényes.
Szóval az is vélemény kérdése, hogy meddig tartott a középkor.
Nálam 1642ig.

Te nem tudom miben hiszel, ha 1492-ben, akkor az ugyan nem történt meg, ami annak az évnek tulajdonítanak.
Amerika Leif Erikson fedezte fel 1000-ben, ezért 1492-ben semmi olyan nem történt, amihez történelmi korszakot lehetne kötni.

Különben is célszerűbb társadalmi változásokhoz kötni a korokat.

Az mindenesetre örvendetes, ha ez a problémád a könyvvel, hogy az szerinted nem középkor. :)

Quote:
Hónapok óta azt csinálod, hogy néha bekukkantasz,


Mert te hogy csinálod? Amekkora mennyiségű és minőségi társalgás folyik ezen a fórumon még ez is bőven sok. Máshol egy nap alatt többet írnak, mint itt fél év alatt. Semmi értelme naphosszat ezt a nem túl pörgős fórumot bámulni.

Quote:
Bocs, de én azt kértem, hogy Kazinczytól mutass olyan írást, ahol konkrétan a nyílt e mellett, vagy a zárt e ellen foglal állást.


Miből feltételezed, hogy Kazinczy olyasmiről írt volna, amihez nem értett? Okosabb ember volt ő annál.
Az általa szorgalmazott gyakorlattal foglalt állást. Nem valami ellen, amihez nem értett, hanem valami mellett amihez értett.

Olvasd el kalman előző hozzászólását, ha nekem nem hiszel!

Hiába volt a 10 tájszólásból 8-ban zárt ë, ha az irodalmi nyelvet, helyesírást arra az északkeleti tájszólásra alapozták, amiben éppen nem volt. S azért alapozták arra, mert az volt Kazinczy beszéde, ahhoz értett.

Ha akarod megérted, ha nem nem.

Nem vélemény kérdése, hanem tényállás, hogy az északkeleti nyelvjárásra alapszik az irodalmi nyelv és a helyesírás is elsősorban.

Én nem akarlak meggyőzni, szíved joga nem tudni, nem akarni tudni.

Aztán meg egy dolog, hogy miért alakult úgy ki ahogy, egy másik, hogy jó-e úgy ahogy van, és ha nem, akkor hogyan tovább, mit lehetne, kellene tenni.

Szerintem nem lenne jó a magyar nyelvnek egy magánhangzó eltűnése, és ezzel szegényedése. Na ez az ami csupán vélemény.

Már megint csak a mellébeszélés, de a kérdéseimre nem válaszoltál.

_________________
:)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 15, Wednesday, 10:27 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
kalman wrote:
rebrus wrote:
Az ÉK-Mo.-i területen felső mgh-s rövidülő tövek általában nem léteznek,
Nekünk az iskolába mondták, hogy a helyesírás vmi ottani nyelvjárásnak felel meg, amit te mondasz, az csak azt mondja, hogy a nagymamád nem azt beszéli/beszélte. (Egyébként azt is mondják ott, hogy tűzet?)

Imre Samu wrote:
Az "út : utat" tőtípus tehát elsősorban köznyelvi kategória. Nyelvjárási bázisa meglehetősen kicsi, így érthető, hogy a köznyelvi kiejtésben is eléggé háttérbe szorult, s egyre inkább helyesírási formává süllyed

Egy kicsit zavaros, de én ebből azt veszem ki, hogy egykor VOLT a köznyelvben, de ma már eltűnőben van.

A tü/űzet-re nem emlékszem, hogy mondták, de:
Imre Samu wrote:
A z "ú t : u t a t", t ű z : t ű z e t, "v í z : v i z e t" t ő t í p u s. -- [...] Elsősorban egyes tiszántúli területeken fordított irányú kiegyenlítődés történt: út : útas, szűz : szűzek, híd : hídat.

Tehát a bekezdés főcímében említi a tűzet alakot, viszont az adott nyelvjárásnál már nem, valószínűleg nem véletlenül.

Könnyen lehet, hogy van/volt valahol egy pici nyelvjárás, ami a mai helyesírás szerint ejtette ezeket az alakokat, de melyik az?

Az is lehet, hogy ahogyan ezt anekdotákból tudni lehet, az egységes helyesírás rögzítésekor a döntéshozók saját nyelvjárásukat propagálták, és az adott szónál éppen az akkor jelenlevők szavazata döntött (ld. pl. az (el) nyüvöm (ige) esetét, amely helyesírásilag rövid mgh-s, viszont sztem a köznyelvben hosszú (elnyűvöm), tehát valószinűleg a rövid mgh-s alak egy NY-i nyelvjárásból került be).


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 14, Tuesday, 21:30 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
rebrus wrote:
Az ÉK-Mo.-i területen felső mgh-s rövidülő tövek általában nem léteznek,
Nekünk az iskolába mondták, hogy a helyesírás vmi ottani nyelvjárásnak felel meg, amit te mondasz, az csak azt mondja, hogy a nagymamád nem azt beszéli/beszélte. (Egyébként azt is mondják ott, hogy tűzet?)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Kihalt-ë az ë?
PostPosted: 2010. December 14, Tuesday, 21:21 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
kalman wrote:
Akitlosz wrote:
víz & tíz / vizes & tízes nem nyelvváltozat kérdése, hanem következetlenség.
Ez pedig egyszerű tévedés, a kiejtési és helyesírási szabványt arra az északkeleti nyelvjárásra alapozták, ahol igenis még ma is hosszú í-vel mondják a tízes szót, de röviddel a vizes-t. (A tíz ugyanis abban a nyelvjárásban olyan, mint a mienkben a vár, nem rövidül a tőbelseji magánhangzója (váram), míg a víz olyan, mint nálunk a nyár, rövidül: nyaram.)
Meg kell védenem Zsoltika-t. Az ÉK-Mo.-i területen felső mgh-s rövidülő tövek általában nem léteznek, tehát t[í]zes, t[í]zet, h[ú]szas, h[ú]szat, sőt v[í]zet, v[í]zes. Ezt azért tudom, mert egyik nagymamám így beszélt. Valahol olvastam, hogy egy kivétel van az úr: urak, uram stb. ott is.


Az télleg kérdés (és nem tudom a választ), hogy van/volt-e olyan nyelvjárás, amelyikben a felső mgh-k hosszúsága pont olyan, mint ahogy a helyesírás mutatja. Nekem -- ha vki így beszél -- olyan artificiális rádiónyelv érzésem van és egyáltalán nem ugrik be egyik dialektus sem.

Ti. Ny-Mo.-on minden felső rövid, K-Mo.-on minden felső hosszú (legalábbis ami nyílt szótagban helyesírásban rövidül, de néha még máskor is, pl. [ú]tál, d[í]csér), Budapesten/?ECH-ban meg vhol a kettő között, de a rövidülés a helyesírásihoz képest jóval kiterjedtebb (t[i]zet, h[u]szas, sőt t[ü]zi(fa), v[i]zi, v[i]zen is!).
ld még:
[url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Ingadozó_kiejtésű_és_a_kiejtéstől_eltérő_%C3%ADrásmódú_magyar_köznevek_listája#Hosszan_.C3.ADrt.2C_r.C3.B6viden_ejtett_hangok[/url]


Tudja ezt valaki?


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 135 posts ]  Go to page Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 9  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group