Brain Storming wrote:
Jut eszembe - nem elsősorban Akitlosz-tól kérdezem: van arról vmiféle tanulmány, h a szegedies Ö-zés mely E-ket érinti?
Nekem úgy tűnik, h erőteljes átfedés van a ë és az ö-nek ejtett e között. Abból tűnt fel, h az Akitlosz által írt ë-s szavakban megnéztem, h uabban a pozícióban lévő e-ket errefelé hogyan ejtik az ö-zéssel, és elég jó megfeleléseket kaptam, bár vannak olyan e-k, amiket Akitlosz ë-nek ír, az itteni ö-zők azonban soha.
Amikor 14 évesen ideköltöztem (Hódmezővásárhelyre), akkor rövid idő alatt én is áttértem az itteni ö-zésre, majd kb 10 évvel később a 2. házasságomban egy "nyelvjárásmentes" feleségem volt, aki mellett teljesen le is szoktam róla, de a készség megmaradt, bármikor át tudok "térni" és meg tudom ítélni, h természetszerűleg hol ejtenek ö-t.
Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között.
Tőlem në is kérdëzzél, hátha tudok válaszolni!
A szögediek ott őznek a több szótagú szavakban általában, ahol zárt ë található. Ëgy szótagú szavaknál nëm fëltétlenül.
Az átfëdés pedig nëm zárt ë = szëgedi őzés irányban van, hanem éppen fordítva. Ahol a szögediek őznek ott biztos zárt ë van máshol.
Másrészt mëg azért van, mert nëm ëgységes az ejtés. A lëncse valószínűleg az Alföldön lencse lëhet és lëhet ők mondják eredetibben.
Nyugat felé a Dunántúlon több szóban ejtenek zárt ë-t, mint a Dél-Alföldön, még nyugatabbra az Őrvidékën pedig még inkább.
A tagadószavak (nem, ne, sem, se) pedig a leginkább összekeverëdëtt ejtésű szavak, mára már nëm igazán kibogozható, hogy zárt vagy nyílt ejtésű lëhetëtt-ë pár száz éve.
Ennek ëgyik oka az írásbeliség hiánya, a másik pedig az, hogy sok, nagyon sok a csak ë/e-ben különböző szó(tag), szótő, amelyeknek valójában nincs közük ëgymáshoz, de arra jók, hogy a kiejtést jól összekeverjék.
Például a sertés szót az Alföldön, Békésben nyílt e-vel mondják, a sër szó viszont biztosan zárt ë-s, persze köze nincs a sertéshëz, de könnyen mëglëhet, hogy a hasonló, összecsëngő szótagok módosíthatják az ejtést, és ezért gyakori a Dunántúlon már a sërtés ejtés. Ezëk csak tippëk, lëhet butaság, de az ténynek tűnik, hogy a Dunától nyugatra több szóban ejtenek zárt ë-t, mint keletre, és ezért nëm passzol teljesën a zárt ë-zés a szëgedi őzéshëz, de fordítva këll kiindulni. Ahol a szëgediek őznek, az ëlég valószínű, hogy zárt ë máshol, de még azon fëlül is akad(hat)nak zárt ë-vel ejtëtt szavak, főleg nyugat felé haladva, de ahogy a vajdasági szótár mutatja dél felé is.
A tagadószavaknál viszont sëmmiféle szabályszërűség nëm figyelhető mëg, az gyakori zárt ë-vel és nyílt e-vel is, nagy a keverëdés, ezért abból nëm lëhet követkëztetésëket levonni.
Én zártan ejtëm, de lëhet ez a kisebbségi ejtésmód.
Mëg persze fordított jëlenség is előfordul, nyilvánvalóan zárt ë-s szó kinyílik. Például a csecsemőt ma már szinte mindënki nyíltan ejti, csecsemőnek, pedig mindkét e zárt volt benne, mivel csëcs+ënik az eredete. A csëcs/csöcs az biztosan zárt ë-s eredetileg, de valamiért kinyílt a csecsemőben.
Szóval én azért nëm vagyon jó ëtalon a szëgedi őzéshez való mëgfelelés vizsgálatához, mert az enyém az dunántúli változat. Ëgy Békés mëgyei zárt ë-ző beszéde és a szëgedi őzés között jóval jobb mëgfelelést fogsz tapasztalni.
De igazából fordítva këll nézni, a szëgedi őzés részhalmazát teljesen tartalmazza a zárt ë-zés, de ez utóbbi a nagyobb halmaz.
Elnézésëdet kérëm, amiért bele merészëltem szólni.