NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

ú.n. ,,magyartalanságok''
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=9&t=470
Page 11 of 18

Author:  Tebe [ 2007. January 25, Thursday, 17:49 ]
Post subject: 

nák/nék:
A sztenderd helyes: 45%,
mindkettő helyes: 39%,
"egyéb": 16% (értsd: ezek a sztenderdet ítélték helytelennek:))

(Forrás: Kontra (szerk.): Nyelv és társadalom..., 128. o.)
(Bár ez az MNSZV-re épül.)

Author:  Tebe [ 2007. January 25, Thursday, 17:45 ]
Post subject: 

szigetva wrote:
Kedves Brénsztorming!

A Budapesti Szociolingvisztikai Felmérés


Interjú, röviden BUSZI :)

Author:  varasdi [ 2007. January 25, Thursday, 17:44 ]
Post subject: 

erik.svoboda wrote:
Szerintem ha a hasonlót így vagy úgy definiáljuk, akkor természetesnek kéne lennie, h azt a hasonlít jelentése is követi. (Vö. nyelvrokonság -- rokon nyelvek.) Persze meg lehet csinálni, h másképp definiálom a hasonlót és a hasonlít-ot, vagy csak az egyiket definiálom és a másiknak ad hoc (de az előbbitől eltérő) jelentést tulajdonítok, csak éppen ez annyira célszerűtlen, h nyugodt szívvel nevezhetjük butaságnak, ostobaságnak, fajankóságnak stb. Persze, ha minősíteni akarunk, de azt mi nem.


Szerinted minden szaknyelvi terminus "butaság, ostobaság, fajankóság"? És mitől lenne "célszerűtlen"? Ne haragudj, elolvastad, amit írtál, mielőtt elküldted?

Author:  szigetva [ 2007. January 25, Thursday, 17:39 ]
Post subject: 

Kedves Brénsztorming!

Most kezded kapisgálni. Igen, a -nák-ra mondjuk 70--30% az arány. A Budapesti Szociolingvisztikai Felmérés (asszem így hívták) szerint az osszuk-ot többen használják kijelentő módban, mint az osztjuk-ot (a lássuk/látjuk-nál még nincs áttörés, biztos azért, mert azt jobban stigmatizálta a közösség -- adalék: nagyobbik fiam alsós tantónénije szukszükölt, de senki nem vette észre (csak én persze :) ), és ha tudta volna, szégyenkezett volna, mert olyan volt). Tehát akkor az van, hogy úgy általában nem igaz az, amit az iskolában tanítanak, hogy ti. kijelentő módban osztjuk, felszólítóban meg osszuk, hisz több ember nyelvváltozatában nincs így, mint amennyiében így van. Persze abban az értelemben igaz, hogy a standard nyelvváltozatban így van, és az iskolában meg azt nyomatják, de nyelvészetileg megállapíthatjuk, hogy a magyar anyanyelvűek között elterjedtebb az a nyelvváltozat, amelyikben nem így van. Azért ezzel példálózok, mert a -nák-nál nem ismerem az arányokat, de a példa mindegy is.

Nádasdy példája (vmelyik Modern Talkingos cikkben), ha utunkat keresztezi egy patak, ami a térképen nincs rajta, akkor vajon azt mondjuk, hogy rossz helyen van a patak? Vagy hogy rossz a térkép?

Author:  Brain Storming [ 2007. January 25, Thursday, 17:11 ]
Post subject: 

hár akkor, így jártam! :!: :wink:

és arra az alakra, pl. hogy "mondanák", persze E/1 mellett, szted mennyit fogsz találni :!: :wink:

Author:  vad [ 2007. January 25, Thursday, 16:21 ]
Post subject: 

Brain Storming wrote:
Quote:
Idézet:
nyáron hűt, télen fűt

De komolyan, ezzel mi a baj?


Az, h igazából egyiket sem csinálja
(technikatanszéken azért a leendő technikatanároktól ez komoly "baki", ... persze olyan tanszékvezető előtt, aki a fóliára is ezt írja fel: "átviendő feszülstég" (értsd: "átvivendő"!)

Akkor mit csinál?
Megnéztem a guglin, hatszor annyian használunk átviendőt, mint átvivendőt. Az utóbbit én most hallottam először és egyből, mint korrekciót a többség által preferált alakkal szemben, ez azért nem semmi.

Author:  kamperg [ 2007. January 25, Thursday, 16:01 ]
Post subject: 

Brain Storming wrote:
Köszönöm a pontosítási próbákat, de a hasonló meg a hasonlít között én továbbra is csak szófaji különbséget látok, jelentésbelit nem. Sztem nemigen lehet itt szófaji különbség alapon értelmezésbeli különbséget tenni - a feladatban mégis különbséget tett az idézett tanárnő, tudatosan, és nem véletlenül, elszólás szintjén.

Ha ezen az alapon megint túlzásokba esünk, és kilogikázzátok, hogy a hasonlít és hasonló értelmileg is elkülönül, akkor a többi listapontom megint "durvább hibának" tűnik, vagy legalábbis jóval "furcsábbnak"! :wink: ..... de tudjátok mit: megpróbálom elérni az idézett tanárnőt, és talán az ő definíciója küzelebb visz minket az értelmezéshez! :!: :wink: (Bár megfontolandó - lehet h a nejem erre a tantónénire szavaz a suliválasztás kapcsán, így nem kéne elgyepálnom a fiacskám jövőjét..... :!: :? :? :?


De hát én esküszöm, nem értem, mit nem értetek. aagnes elég világos volt. Igenis joga van a matematikának megmondani, hogy ha geometriáról beszélünk, ezt jelenti a hasonlít és azt a hasonló. Feltéve, hogy világosan definiálja, ez meg megtörtént. (Idézett tanárnő nyilván ezt a definíciót használta, és nem ő talált ki valamit.) Nem kell ezen logikázni semmit, és nem következik ebből semmiféle zűrzavar. Az, hogy te mit érzel (vagy én, vagy XVI. Benedek), a matematika szaknyelvét igen kevéssé érdekli, és neki van igaza.

szigetva példáját a kockás füzettel imádom, régi vesszőparipám. Mint a tornatanár. (Egyszer egy tornatanár még azt is megdumálta, hogy a tornasor is hülység, az igazából óra előtti rend. Ááááááááá.)

Author:  vad [ 2007. January 25, Thursday, 16:00 ]
Post subject: 

Brain Storming wrote:
Köszönöm a pontosítási próbákat, de a hasonló meg a hasonlít között én továbbra is csak szófaji különbséget látok, jelentésbelit nem. Sztem nemigen lehet itt szófaji különbség alapon értelmezésbeli különbséget tenni - a feladatban mégis különbséget tett az idézett tanárnő, tudatosan, és nem véletlenül, elszólás szintjén.

Azt nem látszol megérteni, hogy a hasonló szónak több jelentése is van (bizonyos jegyekben egyező ill. szögtartó transzformációval egymásba átvihető), mint például a fehér szónak (szín és rassz). Ezért mikor a hóról van szó valóban csak szófaji különbség van a fehér és a fehérlik között, de mikor emberekről, akkor a fehérlik továbbra is színt jelöl, míg a fehér, hm, kaukázusit.

Author:  vad [ 2007. January 25, Thursday, 15:53 ]
Post subject: 

Brain Storming wrote:
vagyis: a "hasonlít" meg a "hasonló" szavakat szófaji különbség alapján tkp külön jelentéssel látotta el, és meg is magyarázza. vagy csak én érzem hülyén, hogy itt valami látszólagosan logikus, de egyébként egy .... hogy lehet ezt minősíteni?

Az iskolás matematikában, azon belül is az elemi geometriában van a hasonló szónak egy speciális jelentése. Ezt a kontextust egyértelműen kijelöli az általad is említett egybevágó szó, ami kizárólag ebben a kontextusban értelmezhető. Szó sincs szófaji különbségről, csak a hasonlít szónak itt is a köznyelvi jelentését kell figyelembe venni, míg a hasonlónak nem.
erik.svoboda wrote:
Szerintem ha a hasonlót így vagy úgy definiáljuk, akkor természetesnek kéne lennie, h azt a hasonlít jelentése is követi. (Vö. nyelvrokonság -- rokon nyelvek.)

Ez nincs így, gondolj a teljes hasonulás - teljesen hasonló párra.

Author:  Brain Storming [ 2007. January 25, Thursday, 15:47 ]
Post subject: 

Köszönöm a pontosítási próbákat, de a hasonló meg a hasonlít között én továbbra is csak szófaji különbséget látok, jelentésbelit nem. Sztem nemigen lehet itt szófaji különbség alapon értelmezésbeli különbséget tenni - a feladatban mégis különbséget tett az idézett tanárnő, tudatosan, és nem véletlenül, elszólás szintjén.

Ha ezen az alapon megint túlzásokba esünk, és kilogikázzátok, hogy a hasonlít és hasonló értelmileg is elkülönül, akkor a többi listapontom megint "durvább hibának" tűnik, vagy legalábbis jóval "furcsábbnak"! :wink: ..... de tudjátok mit: megpróbálom elérni az idézett tanárnőt, és talán az ő definíciója küzelebb visz minket az értelmezéshez! :!: :wink: (Bár megfontolandó - lehet h a nejem erre a tantónénire szavaz a suliválasztás kapcsán, így nem kéne elgyepálnom a fiacskám jövőjét..... :!: :? :? :?

Author:  erik.svoboda [ 2007. January 25, Thursday, 15:26 ]
Post subject: 

Szerintem ha a hasonlót így vagy úgy definiáljuk, akkor természetesnek kéne lennie, h azt a hasonlít jelentése is követi. (Vö. nyelvrokonság -- rokon nyelvek.) Persze meg lehet csinálni, h másképp definiálom a hasonlót és a hasonlít-ot, vagy csak az egyiket definiálom és a másiknak ad hoc (de az előbbitől eltérő) jelentést tulajdonítok, csak éppen ez annyira célszerűtlen, h nyugodt szívvel nevezhetjük butaságnak, ostobaságnak, fajankóságnak stb. Persze, ha minősíteni akarunk, de azt mi nem.

Author:  szigetva [ 2007. January 25, Thursday, 15:11 ]
Post subject: 

Tebe wrote:
A laikusnak el is kell, különben megbukik matekból
Ericre gondoltam.

Author:  Tebe [ 2007. January 25, Thursday, 14:52 ]
Post subject: 

szigetva wrote:
Na ma is tanultam valamit. Akkor ez a kockásfüzet-effektus. A laikusnak el kéne fogadnia, hogy ott és akkor a hasonló=/=hasonlít, a matektanárnak/matematikusnak meg el kéne fogadnia, hogy a köznyelvben viszont igen. És ott bizony kockásfüzet és kilogrammban mérjük a súlyt (pontosabban kilóban, és akkor nincs is baj).


A laikusnak el is kell, különben megbukik matekból:) A matektanárt meg max. hülyének nézik, ha kijaívít valakit, aki a vöröshagymát hasonlítja a sonkahagymához a zőccségesnél :D

Author:  szigetva [ 2007. January 25, Thursday, 14:16 ]
Post subject: 

Na ma is tanultam valamit. Akkor ez a kockásfüzet-effektus. A laikusnak el kéne fogadnia, hogy ott és akkor a hasonló=/=hasonlít, a matektanárnak/matematikusnak meg el kéne fogadnia, hogy a köznyelvben viszont igen. És ott bizony kockásfüzet és kilogrammban mérjük a súlyt (pontosabban kilóban, és akkor nincs is baj).

Author:  aagnes [ 2007. January 25, Thursday, 13:43 ]
Post subject: 

Az egybevágó meg a hasonló matematikai fogalmak, korrekt definícióval. Nem voltam ott, nem láttam, mi volt a táblán, hogy mi volt a hasonlít kategória. De tippem szerint arra megy ki a játék, hogy megértsük, mi a matematikai meg a hétköznapi 'hasonló' szó közti különbség.

Lécci, ne kezdj el méricskélni-számolgatni (a vonalvastagság bezavarhat), most az elv a lényeg ;)
Nézzük ezt a két karaktert: l és l
Ezek geometriailag egybevágók (vagy egybevágóak, ha úgy jobban tetszik), (és persze hasonlók is)

Aztán: l és l
Ezek hasonlók, a másodiknál a betűméretet "nagy"-ra állítottam [size=18].

És végül: l és L
Ezekre te mondhatod, hogy hasonlítanak, hiszen mindkettő L betű, csak épp az egyik kisbetű, a másik meg nagy. Szóval neked lehet, hogy hasonlítanak, de matematikai értelemben nem hasonlók.

Ennyi. Remélem, így már világos ;)

Ne hidd, h csak a matematika ilyen hülye, minden tudományágnak megvannak a maga szakszavai, amiket lehet, h a kívülállók másként értenek/használnak.

Page 11 of 18 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/