NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. October 14, Monday, 16:40

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 4 posts ] 
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2005. June 3, Friday, 9:23 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Beszereztem a kötetet, a címlapján hosszabb szöveg van, ebből idéznék:

Quote:
A szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható.


Érdekes, hogy a nyelvi babonák ellen küzdelem eleve úgy kezdődik, hogy nyelvi babonát terjeszt. Ezek szerint ugyanis hibáztatható az, ha egy alak nem illeszkedik a nyelvi rendszerbe. Nincs igaza a nyelvművelőnek, ha hibáztatja az én aludnák alakot, viszont igazam van, ha hibáztatom az én aludnék-ot, hiszen az nem veszi figyelembe a magyar nyelvi rendszer szempontjából oly fontos magánhangzó-harmóniát. Jogosan hibáztathatom a leszek alakot, hiszen a szabályos a lenni fogok, nicht wahr?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2004. December 25, Saturday, 22:27 
Offline

Joined: 2004. November 25, Thursday, 14:27
Posts: 11
fejes wrote:
Egyedül talán a "A lakosok a folyó vizére utaltak" hangzik kicsit furán, de mit mondjunk helyette: "A lakosok a folyó vizére vannak utalva"?

Az nagy gáz, ha nekem ez jobban tetszik? :)

Az említett műnek csak az első néhány fejezetét olvastam anno, abban sok helyen szívet melengetően szidja a nyelvművelőket, és oszlat el néhány tényleg durva tévhitet. Nyelvművelőnek ő elég jó, de hogy nyelvművelő, az elég egyértelmű, ld. pl. a nagyv által idézetteken kívül a következő részt:
Quote:
"Helyesnek kell tartanunk továbbá azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete a magyar nyelvközösség tudatában már elhalványult, és csak tudományos úton mutatható ki.
Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete fölismerhető ugyan, de amely régóta használatos nyelvünkben, ráadásul fontos funkciója van.
Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amely nem régen került ugyan be nyelvünkbe, de valamilyen szempontból hasznosnak bizonyul."

Nem helyesek tehát azok a szavak, amelyek nem régen kerültek be a magyarba, és "nem bizonyulnak hasznosnak"(?). Szepesynek azzal van baja, amikor valamit szerinte helytelenül tartanak helytelennek, és nem azzal, hgoy helytelennek tartják. Azért ez se semmi:
Quote:
"az eredeti, sajátos magyar nyelvi eszközöket és a nélkülözhetetlennek bizonyult idegen eredetű nyelvi elemeket meg lehessen óvni az esztelen üldözéstől, ugyanakkor a nyelvbe újabban beférkőzött, de nélkülözhető, sőt ártalmas idegen eredetű elemeket ki lehessen szorítani a nyelvből"

Már megint azok az ártalmas, csúnya idegen szavak, amik beférkőznek... :x


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2004. November 24, Wednesday, 23:06 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Hát nekem az, hogy nem is értettem, mi is a probléma a tötö-vel. Egyedül talán a "A lakosok a folyó vizére utaltak" hangzik kicsit furán, de mit mondjunk helyette: "A lakosok a folyó vizére vannak utalva"?

Persze, hogy hülyeség, nem kérdés!


Top
 Profile  
 
 Post subject: Szepesy Gyula: Nyelvi babonák
PostPosted: 2004. November 16, Tuesday, 16:00 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 16:50
Posts: 80
http://vmek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm

Ezt a művet sok helyen idézik, és általában hasznosnak bizonyul néhány laikus nyelvi ítélet leszerelésére (ha jól tudom, a mai hivatásos grétsyánus nyelvművelők egyik felsorolt babonát sem vallják már). Azonban nekem úgy tűnik, a szerző maga is beleesik a babonaság hibájába.

Idézet az 1. E) (A "tötö" nyelv) szakaszból:

Quote:
Határozottan le kell szögeznünk, hogy aki ilyesmit leír, aki ilyesmit mond, az vagy nem tud jól magyarul, vagy megromlott a nyelvérzéke. Ha valaki ezt leírja, vagy mondja: Ez a lehetőség kizárt; A lakosok a folyó vizére utaltak; A csoport két tagja már adott; - tehát a "tötö" nyelvet használja, az ugyanolyan magyartalanságot követ el, mint aki elvéti a tárgyas igeragozást, és ilyesmit ír vagy mond: "Jól tettél, hogy megvettél." A "tötö" járvány több szempontból is nagy károkat okoz a magyar nyelvnek.
[...]
Megrontja az emberek nyelvérzékét, szétzilálja az egész nyelvi közérzetet.
[...]
Rontja a magyar nyelv esztétikáját.[...] Kevesen eszméltek viszont rá arra, hogy ugyanúgy, sőt még inkább túlteng a t mássalhangzó. Nemcsak mint hang, hanem mint nyelvi elem.


Nekem ezek az érvek tudománytalanul hangzanak. Ráadásul micsoda butaság ezeket a szerkezeteket az elvétett tárgyassági egyeztetéshez hasonlítani, hiszen az utóbbit az anyanyelvi beszélő csak nyelvbotlásként rontja el.

A tötö-nyelvvel kapcsolatban Kenesei azt írja:

Quote:
Tudjuk jól, hogy a szakszerű vagy szakszerűtlen nyelvvédő kijelentéseknek hosszú ideig visszhangozó hatásuk van: elegendő csupán a fel van dolgozva típusú szerkezetek "germanizmusnak" való minősítésére, és az emiatt előállott "tötö-nyelvre" gondolnunk (pl. a szakirodalom alaposan feldolgozott ahelyett hogy a szakirodalom alaposan fel van dolgozva)


Valóban ilyen hatásos lett volna a határozói igeneves szerkezetek megbélyegzése?

Idézet a 23. (Mondattani babonák) fejezet E) szakaszából:

Quote:
Ez a méltatlankodás napjainkban is időszerű, mert a hírlapírók ma is gyakran követnek el hibát az igekötők szórendjével kapcsolatban. Ha a hírlapokat olvassuk, az a gyanúnk támad, hogy az újságírók nem tudják: az igekötőket - meg, el, le, ki, be - bizonyos esetekben egybeírjuk az igével, máskor különválasztjuk tőle. Erre meglehetősen pontos szabályok vannak. Többek között elválasztjuk az igekötőt, ha a mondatban a nem tagadó szócska vagy más negatív árnyalatú szó szerepelEz a sajátosság jelentéskülönbség kidomborítására is lehetőséget nyújt. Például: Ez az ember nem beszámítható (= nem épelméjű); Ez az összeg nem számítható be (a bevételek közé). Hírlapokban sűrűn bukkanunk ilyen szórendi hibákra: Ösztönözhetik a vállalat vezetőit, hogy fokozottabban hozzájáruljanak (helyesen: járuljanak hozzá) a versenyképesség javításához; A nép tudja, hogy egy mű rezsije nem kiszámítható (helyesen: nem számítható ki); Nehezen kihámozható a filmből (helyesen: nehezen hámozható ki); Követelései nem behajthatók (helyesen: nem hajthatók be); Felvilágosító gőggel nem kiszorítható (helyesen: nem szorítható ki) stb. (Lásd Édes Anyanyelvünk, 1984. 4. sz. 16. oldal.).


Itt meg azzal érvel, hogy a nyelvet a helyesíráséhoz hasonló normatív szabályok irányítják.

Kíváncsi vagyok, mi a véleményetek.


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 4 posts ] 

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group