Érdekes ez a Tapani Salmisen féle „leágazás”, alapnyelv elképzelés…
Kissé továbblépve lehetne még bővíteni a sort. És akkor már nem ’uráli’ lesz az aláírás…
Egy példa:
A ’néz’, valamint az ’ad’ fogalmának összefüggéseiről.
Sztarosztyin adatbázisában szerepel a következő finnugor egyeztetés, mely állítólag korrekt, jó levezetés.
(A hivatkozások szerint adatait a jelenleg "hatályos" uráli nyelvészeti munkákból vette át.)
Röviden:
Proto: *amta-
English meaning: to give
Finnish: anta- 'geben; schenken'
.............
Hungarian: ad- 'geben; schenken'
-----------------------------
Más szemmel is lehet nézni.
Az ősnyelvi alappal kezdve: (Kissé hosszú lesz, de másképp nem megy...)
Valamely dologra való rámutatáskor eredendően kétféle hangot, szót használunk.
Ha közelre, akkor magas magánhangzóval: E/I.
Távolra mutatva mély a hang, az A/O.
E mutatószavak további bővítése, képzése a magyarban:
T-vel:
E/I. > ITT
A/O > OTT
SZ-szel:
E+SZ > *esz > EZ
A+SZ > *asz > AZ
Az -NG raggal, majd ennek kettévált alakjaival, az -N és -G ragokkal alakult szavak
(mint: busong, terjeng, dühöng; ill. zörren–zörög, dobban – dobog, stb.)
(felhívva magamra a figyelmet)
E+ NG > *ENG (= én) Jelentése kb.: „elől vagyok, elő jöttem, itt vagyok” (Maradványa az ENG-em szavunkban található. Innen rövidülve: ÉN
(Az *ENG-maradvány N és G hang M-mé, K-vá alakulása után az 1.szám 1. személy tárgyas ragja: visz-EM, hoz-OM, ill. járj-AM, valamint a nem tárgyas alak: visz-EK, hoz-OK, üt-ÖK, stb.)
Továbbá: *EN-E! (közelre mutatva) és az *EN-A! (távolra) (vagy: *AN-A!)
N > M >>> EME > ÍME > ÍM. Az *an, *am-ból: AMA; ÁM.
Az első E hang lekopása után: NE! és NA!, NO!, NI!, NU!
------------------------------------------------------------
Proto-IE: *eg'-, *eg'h-
Meaning: pron. pers. 1 sg.
Hittite: uk, ug(g)a
Tokharian: A ñ-uk (Tokharian A: Agnean, vagy Eastern Tokharian, Turfanian)
Old Indian: ahám
Avestan: azǝm
Other Iranian: OPers adam
Armenian: es
Old Greek: egṓ, egṓn 'I'; égō-ge
Slavic: *āzъ, *ā
Baltic: *aš, *eš
Germanic: *ika
Latin: egō
----------
Illetve:
Indo-European: *(e)me-, *(e)me-n-; *me- 'we' (3162)
Altaic: *bĭ̀
Uralic: *mE; *mE 'we' (584)
Kartvelian: *me-
Dravidian: ?? *m- in 1st p. plur. (later analogically reinterpreted as plural for other persons)
Eskimo-Aleut: *vi sg., *va(ŋ)- pl.
Chukchee-Kamchatkan: *ɣǝmǝ, pl. *muri
----------------------------
Már magában az indoeurópaiban is vegyes a képlet.
Jelen van az en- és az eg-, ill. a belőlük alakult formák, ugyanakkor itt van az ’AZ’ forma is.
Az Avesztában bővítve: "azǝm".
Праслав. *аzъ отличается своим вокализмом от родственных форм,...
(Az előszláv *аzъ hangzásában különbözik a többi alaktól.)
-------------------------
Továbbá:
Meaning : that, this
Eurasiatic : *ʔa (*ʔe)
Afroasiatic : *ha- (Sem., Om., Berb.)
Sino-Caucasian : *ʔ[a]
Austric : MY *a 'that'
Amerind (misc.) : *ha 'that' (R 739) [+ A K]
African (misc.) : Macro-Khoisan *Ha.
-----------------------------------------------
Long-range etymologies :
Eurasiatic: *ʔa (*ʔe)
Meaning: that, this (prob. *Ha that, *He this)
Indo-European: *e-n-, *o-n- (also *e- in Hitt. and IIr.)
Altaic: *é (perhaps *a / *e mixed)
Uralic: *a- (in UEW together with *o ˜ *u), *e-
Kartvelian: *ha- (also *e-)
Dravidian: *a-/*ā
Eskimo-Aleut: *aɣǝ-
----------------
Bővebben itt:
http://starling.rinet.ru~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Proto-Altaic: *é
Meaning: that (deictic root)
Turkic: *ạ(-n)
Mongolian: *e-ne
Tungus-Manchu: *e-
Korean: *ā-mò
Japanese: *á-
-------------------
Meaning: 1 that (obl.cases) 2 here, look (part.) <<<<<<<< !!!
Old Turkic: an-ta (loc.), aŋ-ar (dat.) (Orkh., OUygh.)
Meaning: this
Written Mongolian: ene, Middle Mongolian: ene
--------------------------------------------------------------
Proto-IE: *en-, *on-
Meaning: pron. dem.: that; (an)other
Hittite: anni- 'jener'
Tokharian: anni- 'jener'
Old Indian: instr. anéna, anáyā, du. gen., loc. anayoḥ
Avestan: gen. du. anayɔ̄, pl. instr. anāiš
Other Iranian: OPers instr. anā
Armenian: -n Artikel, na 'jener, der dort', no-in 'derselbe dort', a-n-d 'dort', ai-n 'jener'
Old Greek: kẹ̄^no-, ekẹ̄^no- 'jener', dor. tē^no- 'jener', pl. énioi̯ 'einige'
Slavic: *onъ
Baltic: *an-a- adj.
Germanic: *ina-, *jina-, *jaina-
Other Italic: Umbr enom 'tum'
---------------------------
(Nem a fenti adatbázisból.)
Sumerian
ANE (ENE) demonstrative pronoun "that (neutral gender), that (feminine), that (3rd person)"
Ill:
ane [HE] wr. e-ne; a-ne "he, she"
nen [THIS] wr. ne; ne-en; ne-e
anene [THEY] wr. e-ne-ne; a-ne-ne "they"
-----------------------------
Ha a finn „ad” töve az AN- [antaa = ad, antaja = adó, ajándékozó; antelias = adakozó, anoa = kér, annos = adag, annan =adok, annat = adsz, antoi = átadtam], úgy megfelel az ÁT = ANSIOSTA ott is az át > ad fogalmainak.
Viszont a magyarhoz nincs köze. Egyszerűen náluk ennek a bizonyos mutatószónak ez a változata fejezi ki a fogalmat. (Az AD szavunk az ÁT fogalmából jön: át(ol) > ád > ad)
----------------------------
E mutató hangokból/szavakból alakultak egyrészt a helyzetet meghatározó, (e, ez; a, az; itt, ott; eme, ama) valamint ebből származóan az átadásra vonatkozó fogalmak.
Maga a rámutatás egyben figyelemfelhívás is, ebből származik a NÉZ fogalma is.
Összefüggések:
A NE! mutatáskor mondott szavunk egyéb toldalékaival keletkezett szavak:
*NE-SZ > NÉZZ > NÉZ
(Az alap figyelemfelhívó, majd ebből! a kijelentő módú szó. Mint az angolban.)
*nesz-E! > NESZE!
E szavak jelentése egyrészt arra hív fel, hogy a mutatott dolgot tekintsd meg: NE!, NESZE!, NÉZZ!
M-mel: NÉM (hadd ném!) és NÁM (hadd nám!)
--------------------------------
A G-vel való ragozás: *NE-G
Egyik értelme a cselekvésből adódik: valaki azt mondja: NE!, azaz: NE-g, NE-eg egy másik valaki felé:
(Itt valószínűleg kiesett a -HOZ, -HEZ) NE!-eg Ő felé > NEG-Ő -hez > NEK-I -hez > NEKI > -NEK, -NAK
Másik értelme a tekintésből jön: valaki azt mondja pl. egy szép dologra: szép! NE! (nézd!), vagyis
Szép!, NE-G (ne-egi, hogy szép) > SZÉP-NEK (mondja)
Az így ragozott szó értelmezési erősítést kap, pl. jónak véli, látja, gondolja, mondja, ítéli, stb.
(Vagyis nem mindegy, hogy MÁS-NAK adunk valamit, vagy MÁS-NAK látjuk a dolgot.)
Három jelentése lett a -nek, -nak végződésnek a magyarban:
1. néz
2. valami felé irányultság
3. az előbbiből a birtoklás kifejezése
-------------------------
A finn näke- (szótő) úgy jön a képbe, hogy az ősszó a fejlődése nyomán náluk a látást jelenti.
Proto-Uráli: *näke
English meaning: to see, look
Finnish: näke-
Estonian: näge-
....................
Hungarian: néz- 'schauen, sehen, blicken, betrachten'
----------------------------------------------------------------
A magyar NÉZ nem azért illik ide, mintha a "proto" K-ja Z-vé alakult volna, hanem egyszerűen: a "NE!" felszólító kapott más ragot.
-------------------------------
Az urálival való más hasonlóság:
Proto-Austro-Asiatic: *ŋɨak
Meaning: to look upwards
Proto-Monic: *ŋa:k
….
Modern Monic: laŋa:k, lŋa:k
Nyakur: ŋa:k.B
--------------------------------
A dravida nōṭṭam és nōkku alak egyezik a székely netez, neteződik, (tétován néz, figyel ÚMTsz, Kriza.) és az urálival.
Dravidian etymology:
Tamil : nōṭṭam
Tamil derivates : nōkku (nōkki-) to see, look at,
Malayalam : nōṭṭam
Malayalam derivates : nōkkuka to look at, view, observe,
---------------------------------
KÍNAI
English meaning : such, thus, like this, like that
Preclassic Old Chinese: nak
Classic Old Chinese: nak
-----------------------------------
A japánban a -NAK- ÁT jelentésű:
Proto-Japanese: *núk-
Meaning: to break through, pass through
Old Japanese: nuk-
Middle Japanese: núk-
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Más: Adjál neki! Menj neki!
Proto-IE: *neuk-, -g-
Meaning: to push, to drive
Old Greek: nǘssō, att. nǘttō, aor. nǘksai̯, p. nügē^nai̯, nükhthē^nai̯, pf. m.-p. nénügmai̯ `stossen, stechen, durchstossen'; nǘksi-s f. `Stoss, Stich', nǘgma, nǘkhma n. `Stich, Reiz', nügmó-s m. `id.', nügmǟ́ f. `id.', nǘgdǟn `stichweise'
Slavic: *nūkātī, *njūkātī
Baltic: *niuk-
Germanic: *nukk-ō- vb.
----------------------------------------------------
Proto-IE: *nak(')-
Meaning: to press, to be heavy (nyom, sajtolt)
Hittite: nakki- 'schwer' (Friedrich 148)
Tokharian: A, B nāk- 'reprove, condemn, reproach' (PT *nāk-)
Old Greek: nássō, Att. náttō, ft. náksō, aor. énaksa, pf.pass. nénagmai 'to press, squeeze close, stamp down'
-------------------------------------------------
Proto-Sino-Tibetan: *ńēk
Meaning: press, push against
Burmese: hńać to squeeze (as if to extract something).
Lushai: nēk to throng, to press or push against; to rub against.
------------------------------------
Proto-uráli: *nikkä
English meaning: to stick in, push (beleszúr , lök)
German meaning: stecken, stossen
Saam (Lapp): na^kketi- (N) 'stick, put', na̯gk̙̀ede- (T), nȧ̮Ğ̙k̙ẋ̙e- (Kld.), nȧ̮k̙̄k̙'(E)te- (Ko. Not.) 'hineinstecken, -schieben'
Khanty (Ostyak): nĕk- (Trj.) 'leicht stoßen', nĕkǝmt- (VK) 'stoßen, anstoßen', năkǝmǝjǝл- (Kaz.) 'anstoßen'
Mansi (Vogul): nǟki- (KM) 'толкать'
~~~~~
Lásd még: ang. nigh, ném. Nach, valamint a neighbor és a közép-felnémet nachgebur szavakat is pl.
----------
(Nem a fenti adatbázisból.)
Türkic: tengir niki - belonging to the god
Sumer: niki dingir - belonging to the god
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
AD
IE (röviden)
Hittite: da- (II) 'nehmen'
Old Indian: dádāti
Avestan: dadāiti `er gibt', dāʮra- n. `Geschenk', dāiti- `Geben
Other Iranian: OPers imp. dadātuv
Armenian: aor. etu; tamk `damus', tam `do'; tur `Geschenk'
Old Greek: dídōmi, aor. édōka, pass. dothē^nai̯, pf. dédōka, m.-p. dédomai̯, va. dotó- `geben';
Latin: dō, damus, datis, dare, datum `geben
Slavic: дать
-------------------------
Baltic:
Old Lithuanian: dúomi
Lithuanian: dúoti `geben',
Lettish: duo^t 'geben'; da^vana, dãvana 'Gabe, Geschenk'
Old Prussian: dāst 'gibt',
-------------------------
Altaic:
(1 sacrifice 2 price, sale 3 engagement, votive 4 gift)
Turkish: adaɣ (1, 3, 4)
Azerbaidzhan: adax (3)
Turkmen: ādaG (3)
Shor: ada (1)
Yakut: atɨ̄ (2)
------------------------------------------
(1 to give 2 price)
Old Japanese: atapa- (1), atapji (2)
Middle Japanese: átáfá- (1), átáfi (2)
------------------------------------------
South Dravidian
Tamil : utavu (utavi-)
meaning : to give,
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
NÉZ, NETEZ(ődik)
(Nem a fenti adatbázisból.)
Afro-Asiatic
Semitic
ns.r - to watch /Phœnician [cgj]
ntr - to see, watch, observe, guard./Semitic Root [ahd]
naşāru - to guard, protect /Akkadian [ahd]
naz.ara - to see, watch /Arabic [a
Altaic
Turkic
nazar- look (Azeri);
nazar - look, glance; the evil eye; nezaret - supervision (Turkish);
nazar - aspect, look (Uzbek) [Chong]
nazar - look, glance; view, sight /Turkmen [glnp]
Japanese
nozoki - a peep; nozoku - to look
---------------------------
Dravidian
nazar - 1) sight; 2) sight of a gun; 3) evil eye (Brahui)
ne_t.u (ne_t.i-) - to seek, look out for, desire, consider, aim at (Tamil)
nit.t.isu - to look at, look at much, inquisitively or sternly, stare (Kannada)
-----------------------------
Indo-European
Slavic
nadzirati - to supervise, oversee, inspect, control /Serbo-Croatian
nazočan - present, attendant; witness; nazor - opinion, view /Serbo-Croatian
názor - opinion /Slovak
Indo-Iranian
Iranian
nazar (v.n.), - Looking at, beholding, seeing,
nazur - one who attentively looks at another he likes; one who is looked upon or revered above all others, a venerable or respectable man /Persian
n∂z∂r - eyesight; the evil eye /Baluchi [mab]
Indo-Aryan
netra - eye; (leader) /Sanskrit
Supposed to derive from root nī - "lead, guide, conduct, carry (off)" /Sanskrit
(2) Indo-European
Classical Greek [lsj1
noos
1. mind, as employed in perceiving and thinking, sense, wit; 2. a. to have sense, be sensible, b. to have one's mind directed to something; 3. mind, more widely, as employed in feeling, deciding, etc., heart; 4. mind, resolve, purpose; 5. reason, intellect; (II). 1. act of mind, thought; 2. purpose, design; (III). sense, meaning of a word, etc.,
-----------------------------
Sumerian
nu - image, likeness; máš look, inspect
-------------------------------
Vagyis, a fentieket figyelembe véve éppen a finnségiek a legtávolabbiak a magyartól!