NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2020. January 20, Monday, 8:25

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 19 posts ]  Go to page 1, 2  Next
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 12:25 
Offline

Joined: 2006. December 23, Saturday, 19:22
Posts: 859
Quote:
De ha elfogadod a szintaxis és a szemantika elkülönítését, akkor az utóbbi esetben két modult "mozgatsz meg", míg az előbbiben csak egyet.


Elfogadtam volna? :-)

De miért ne lehetne egy olyan slot, ahova akár szemantikai, akár szintaktikai információt is beírhatok?

Különben semmi bajom azzal a megoldással, amit mondasz, csak nem látom, miért az lenne az "igazi".


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 11:18 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
vad wrote:
De ha elfogadod a szintaxis és a szemantika elkülönítését, akkor az utóbbi esetben két modult "mozgatsz meg", míg az előbbiben csak egyet.


(Valami ilyesmire céloztam én is. Asszem.)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 11:17 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
erik.svoboda wrote:
Helló, kicsi! :-)

Quote:
azért húzod meg ott a határt, ahol, mert az elméleted így magyarázza a legtöbbet


Hát erre lennék kíváncsi, h ez mit magyarázna, vagy mit takarítana meg a leírásban stb. Mert ha van egy "mező" az ige leírásában, akkor ugyanabba a mezőbe, ahovvá az esetet beírom, beírhatnék egy szemantikai megkötést is, pl. "hová kérdésre felelő bővítmény".


Jogos a kérdés, majd valamelyik nagy megválaszolja. :)

Továbbra is az általánosság felé kacsingatva, egy vitatható feltételezést például azzal lehet védeni, hogy távol eső, egymással első pillanatban kapcsolatban nem álló jelenségeket kapcsolatba lehet hozni az illető dolog feltételezésével. Ez azért jó, mert a homogén elméletek jobbak, mint azok, amik a vizsgált területet egymással kapcsolatban nem levő részekként látják. Például az, hogy a determinánsok monotonitási tulajdonságaival magyarázhatók a negatív polaritású elemek eloszlása egy frappáns hipotézis, mert egymással első pillantásra kapcsolatban nem álló dolgokat hoz közös nevezőre. Nem tudom, hogy a szabad határozó/vonzat megkülönböztetés képes-e ilyenre, és itt abba is hagyom.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 11:12 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
erik.svoboda wrote:
Mert ha van egy "mező" az ige leírásában, akkor ugyanabba a mezőbe, ahovvá az esetet beírom, beírhatnék egy szemantikai megkötést is, pl. "hová kérdésre felelő bővítmény".

De ha elfogadod a szintaxis és a szemantika elkülönítését, akkor az utóbbi esetben két modult "mozgatsz meg", míg az előbbiben csak egyet.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 11:07 
Offline

Joined: 2006. December 23, Saturday, 19:22
Posts: 859
Helló, kicsi! :-)

Quote:
azért húzod meg ott a határt, ahol, mert az elméleted így magyarázza a legtöbbet


Hát erre lennék kíváncsi, h ez mit magyarázna, vagy mit takarítana meg a leírásban stb. Mert ha van egy "mező" az ige leírásában, akkor ugyanabba a mezőbe, ahovvá az esetet beírom, beírhatnék egy szemantikai megkötést is, pl. "hová kérdésre felelő bővítmény".


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 10:47 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
erik.svoboda wrote:
Miért ott kell meghúzni a határt, ahol? És mire megyünk vele akkor, ha meghúzzuk?


Bocs, hogy beleszólok a nagyok dolgába, de erre szerintem csak egyféle válasz adható általában is: azért húzod meg ott a határt, ahol, mert az elméleted így magyarázza a legtöbbet. Ha két típusú dolgot feltételezel, és ezeket az elméletre való hivatkozás nélkül elég jól el is tudod választani egymástól, akkor van jogod meghúzni a határt, feltéve, hogy nincs egy jobb elmélet, ami enélkül az elhatárolás nélkül is legalább olyan jól teljesít. (Ez persze ennél bonyolultabb, mert ha más pontokon az az elmélet tételez fel különbségeket, akkor nem olyan könnyű rendezni őket egymáshoz képest.) Az persze kérdés, hogy a vonzat--szabad határozó elkülönítés esetében így van-e --- ezt azok tudják, akik ezzel többet foglalkoztak, mint én.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 22, Friday, 10:21 
Offline

Joined: 2006. December 23, Saturday, 19:22
Posts: 859
Világos példákat még nem látok. Nekem úgy tűnik, h az, h mennyire kötelező kitenni az argumentumot (mikor kötelező "értelmileg" és mikor formailag), h annak mennyire kötött a formája stb. kontinuumot alkot. Miért ott kell meghúzni a határt, ahol? És mire megyünk vele akkor, ha meghúzzuk?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 10:00 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
erik.svoboda wrote:

Ezt tudnád példával érzékeltetni?

Lásd lent.

erik.svoboda wrote:
OK, és mit csinálsz azzal, h fél? Ennek vonzata a vmitől? És ha igen, akkor miben különbözik a bíziktől, amely mellé mindig kötelező kirakni, h miben?


A fél és a bízik között én fokozati különbséget látok:
Madách Imre wrote:
Ember [...] bízva bízzál!

Ennek oka sztem pragmatikai: a félelem annak konkrét vonzatától sokszor függetlenül nyilvánul meg, míg a bizalom inkább nem.

erik.svoboda wrote:
És mi lesz a bemegy-gyel, amelynek a jelentéséhez nyilván szorosan hozzátartozik, h hova, de formailag nem kötött. És bárhol is húzod meg a határt, és miért pont ott?

Mert azt gondolom, hogy a vonzat esetében a kötött forma (esetrag, névutó, stb.) jelentését nem kell a feldolgozás során figyelembe venni, míg a nem vonzat argumentumok (bemegy vhová) és az adjunktumok esetén a teljes forma-jelentés pár számít.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:40 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
kalman wrote:
Kicsit magas ez nekem, de mintha ebből az következne, hogy az eszik tárgya nem vonzat. Rosszul látom?

Szerintem igen, de ez a minimalitásra adott rossz definícióm miatt van így. A János eszi az almát minimális teljes jel, legföljebb ez nem derül ki a definíciómból. Az az almát pedig maximális részjel, amelyben a -t részforma kötött.
De a definícióm valóban ezer sebből vérzik :oops:, majd megpróbálom kijavítani, ha lesz időm. Most sajnos nincs.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:31 
Offline

Joined: 2006. December 23, Saturday, 19:22
Posts: 859
Quote:
Egy minimális teljes forma-jelentés pár* olyan maximális részformája, amelynek legalább egy részformája kötött**

* Egy adott világban igazságértékkel rendelkező forma-jelentés pár, amelynek egyetlen részjelentése sem rendelkezik önálló igazságértékkel.
** A másik részforma jelentése a teljes jelentés kompzícionális része.


Ezt tudnád példával érzékeltetni?

Quote:
Ez jó példa a formailag nem kötött argumentumra.


OK, és mit csinálsz azzal, h fél? Ennek vonzata a vmitől? És ha igen, akkor miben különbözik a bíziktől, amely mellé mindig kötelező kirakni, h miben? És mi lesz a bemegy-gyel, amelynek a jelentéséhez nyilván szorosan hozzátartozik, h hova, de formailag nem kötött. És bárhol is húzod meg a határt, és miért pont ott?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:24 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
vad wrote:
Egy minimális teljes forma-jelentés pár* olyan maximális részformája, amelynek legalább egy részformája kötött**

* Egy adott világban igazságértékkel rendelkező forma-jelentés pár, amelynek egyetlen részjelentése sem rendelkezik önálló igazságértékkel.
** A másik részforma jelentése a teljes jelentés kompzícionális része.
Kicsit magas ez nekem, de mintha ebből az következne, hogy az eszik tárgya nem vonzat. Rosszul látom?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:19 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
Egy minimális teljes forma-jelentés pár* olyan maximális részformája, amelynek legalább egy részformája kötött**

* Egy adott világban igazságértékkel rendelkező forma-jelentés pár, amelynek egyetlen részjelentése sem rendelkezik önálló igazságértékkel.
** A másik részforma jelentése a teljes jelentés kompzícionális része.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:14 
Offline

Joined: 2005. June 21, Tuesday, 13:56
Posts: 906
Location: Budapest
vad wrote:
kalman wrote:
vad wrote:
Egy szemantikai argumentum formailag kötöttt kifejezése?
Tök jó, és mi az a "szemantikai argumentum"? És mennyire "formailag kötött"?

Új topikot neki? :)

:D


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 9:04 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
kalman wrote:
vad wrote:
Egy szemantikai argumentum formailag kötöttt kifejezése?
Tök jó, és mi az a "szemantikai argumentum"? És mennyire "formailag kötött"?

Új topikot neki? :)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. June 21, Thursday, 8:33 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
vad wrote:
Egy szemantikai argumentum formailag kötöttt kifejezése?
Tök jó, és mi az a "szemantikai argumentum"? És mennyire "formailag kötött"?


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 19 posts ]  Go to page 1, 2  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group